A XI. parancsolat így szól: ne unatkozz!
Ezt elsősorban nekünk, az idősebb korosztálynak ajánlja -nem a bibliai Mózes,- hanem a hosszú élet titkával foglalkozó svájci orvos és fizikus Albert Zeyer. A 100 évesek titka című, a Keuz kiadó gondozásában megjelent könyvében az élet elixirjét három pontban foglalja össze. Ezek a következőképpen szólnak:
– már fiatal korban lerakni a hosszú élet alapköveit
– tornásztatni, müködtetni a fejet és testet
– kimélés helyett megterhelés.
És most lássuk kissé részletesebben a dolgokat.
1. Korán kell elkezdeni az alapköveket lerakni. Mondhatni már csecsemőkorban. A kicsi gyermeket már kezdettől arra kell szoktatni, hogy ugymond megküzdjön az életért. A cuclijába nem jó nagy lyukat vágni, amelyen át könnyen belefolyik szájába a tej. Rá kell szoktatni arra, hogy megdolgozzon érte, csak szívja minél keményebben, minél nagyobb erőkifejtéssel. / ki gondolná, hogy ez már a hosszú életre való felkészítés első lépése./ Nem tanácsos továbbá -a szerző szerint- a gyermeket édességgel és játékkal elhalmozni. Miért? Mert ezáltal az izgalmat, a kiváncsiságot és a mozgásigényt kioltjuk belőle. A gyermeket arra kell szoktatni, hogy semmit ne kapjon készen, mindenért küzdjön meg, s akkor az életben is helyt tud majd állni.
2. A sport= orvossság.
Amerikai kutatók kidolgoztak egy nyolchetes tréningprogrammot egy 80 és 96 életév közötti öregekből álló csoport számára. A kisérlet célja az volt, hogy izomerejüket és mozgóképességüket feljavítsák. Speciális gyakorlatokból állt a programm:
– különféle súlyok felemelése lábbal
– tédnyújtások
– székről történő gyors felállás, stb
Az eredmény megdöbbentő volt: az öregek járásgyorsasága 48%-al, izomerejük 178%-al nött meg, képesek voltak 20 kilós súlyt felemelni, 12 kilóval többet, mint a kisérlet elött.
Vitathatatlan, hogy a redszeres mozgás életmentő lehet, hisz csökkenti a vérnyomást, valamint a cukorszintet és erősíti az immunrendszert, megszünteti a depressziót. Már egy 20-40 perces tréning megjavítja a közérzetet, feloldja, kiküszöböli a félelmet és leépíti a stresszt. Azonos hatású és értékű, akárcsak egy pszichoterápiás kezelés. Javasolt sportágak a gyaloglás, kerékpározás, úszás, labdázás, valamint különféle tornagyakorlatok.
3. Agytréning.
Lehetséges-e megőrízni a friss gondolkodást késő öregkorig? Bizony lehetséges. Sok példa bizonyítja ezt. Marc Chagall 81 évesen készítette el a zürch-i székesegyház csodálatos üvegfestményeit. Otto Klemperer 85 évesen vezényelte a londoni Új Filharmónia zenekarát. Bernard Shaw 90 éves korában még színdarabokat írt. Mi volt bennük közös? Az érdeklődés, a szellemi aktivítás. Rég meghaladott nézőpont ugyanis, hogy 30 éves kortól elkezd leépülni az ember szellemi teljesítőképessége. Mert nem annyira az agysejtek pusztulása idézi elő a leépülést, mint inkább a megterhelés hiánya, az igénybevétel hiánya és az ingerszegény környezet, -állítja a svájci tudós, Cerutti. Egy többhetes kórházi tartózkodás, amely kizárja a szellemi igénybevételt, a beteg intelligencia-kvóciensét 40%-al is képes lecsökkenteni.
4. Táplálkozás.
Kényeztetés helyett inkább serkentést javasolnak a tudósok a táplálkozást illetően is. Kalóriagazdag ételek helyett koleszterinben szegény táplálékot kell fogyasztani. Telítetlen zsírsavakat és rostos anyagokat tartalmazó koszt kerüljön az asztalra. Egészséges a böjtölés és különösen javasolt a nehéz ételekről való lemondás.Ezt bizonyítja Németország legidősebb embere, a 110 éves Marie Freund esete is. Ő egyike annak a 4000 német állampolgárnak, akik 100 évnél idősebbek. Schwedt-ben él, a legkisebbik lányánál, aki 68 éves. Mit tegyen az ember, hogy magas életkort érjen el? Dolgozzon sokat, -javasolja. Az örmény Ripsime Arshakuni is hasonlóképpen nyilatkozik: soha életemben nem lustálkodtam. Pedig hosszú idő áll mögötte, 120 éves ugyanis a hölgy.
Hadd meséljek befejezésként egy- véleményem szerint – igen figyelemreméltó német kezdeményezésről. Fél évvel ezelőtt alakult Hamburgban az Új Nemzedék nevű egyesület, amelynek pillanatnyilag 1200 tagja van, mind 50 éven felüliek. Prominens személyek vezetik, irányítják a szervezet tevékenységét, amely legfontosabb feladatának tekinti motiválni az idős embereket, hogy pozitivan tekintsenek a jövőbe, élvezzék az életet, használják ki kedvezően az utolsó életéveket, találjanak maguknak új, vonzó feladatokat, maradjanak fizikailag és szellemileg mozgékonyak. Mert az öregkor legnagyobb ellensége a kényelem, állítja az Új Nemzedék elnöke, a zenetudós Dr. Hermann Rauhe.
Mit nyújt tagjainak az Új Nemzedék ?
Elsősorban kultúrát és fizikai felfrissülést, különféle rendezvények /koncertek, színházlátogatások, találkozók, egészségügyi tevékenységek (tréningprogramok, tánc, labdajátékok) partik, kirándulások, pszichológiai szemináriumok, közös zenélés formájában.
A kevés tagsági dijért rendszeresen megkapják a tagok a szervezet folyóiratát, valamint egy hangos könyvet, amelynek címe: Szeretettel és élvezettel élni. Ezenkivül a tagok jutányos áron vehetnek részt a különféle rendezvényeken.
Az egyesület jelenleg Hamburgban működik de a kifutóidő letelte után kiterjeszkedik egész Németország területére, sőt utána Európára.
Nem akartam csak retket ültetni,- mondta nyugdijaztatása után Ernst Ulrich von Kameke, aki megtalálta azt a területet, ahol hasznossá tudja tenni magát. Megalapította az Öregek Zenekadémiáját, ahol a tagok kórusban énekelnek, hangszereken játszanak, vagy egy 71 éves öregúr irányításával orgonálni tanulnak .
De nemcsak Hamburgban gondoskodnak a nyugdijasok foglalkoztatásáról. Országszerte, összesen 44 helységben müködik az úgynevezett Öregek hivatala. Ezek a hivatalok dolgozni óhajtó nyugdijasokat foglalkoztatnak. Óvodákba küldik az alkalmasokat mesét mondani, vagy látogatóba beteg és magánosan élő öregekhez, szolgálatot teljesítenek az u.n. öregek kávéházában, javítási munkálatokat végeznek hozzá nem értő vagy fekvőbetegek házában.
Bremen-ben sikeresen müködik immár évek óta az öregek tánccsoportja. Ugyancsak Bremenben és Kölnben a turisztikai iroda úgynevezett háztól-házig kirándulásokat szervez rendszeresen, ami azt jelenti, hogy otthonról veszi fel és haza is szállitja a résztvevőket.
Beszélhetünk ezek után nyugdijaskorban is életminőségről? Feltétlenül. És kitöl függ hogy az életünknek minősége van-e, vagy lesz-e? Tőlünk. Kezünkben van a kulcs. De ahhoz fel kell fedezzük önmagunkban a pozitiv erőket, energiákat és azokat lendületbe kell hozzuk.
A XI. parancsolatot pedig soha, egyetlen percre sem szabad feledjük, amely így hangzik: NE UNATKOZZ!!!
…………………
Szomorú öregkor
Hányan, de hányan élik le életüket a családtól elszaktva betegen az öregek házában, vagy önmagukban. Kevés azon öregek száma, akik családban, gyermekeik között élik le öreg napjaikat. Régen ez másként volt. Apó és Nanó azonos házban éltek, és amennyiben erejük megengedte, kivették részüket, az unokákról való gondoskodásból, a fiataloknak segitségére voltak. Nem érezték, hogy mellékvágányra vannak állítva.
Az öregek sokmindent átéltek. Sok országban ezt az élettapasztalatot értékelik. Pl Japánban. Minél öregebb egy ember, annál nagyobb a tekintélye. A japánok tudják, hogy amilyen mértékben csökken a munkabírása, olyan mértékben nő az élettapasztalat kincstára.
…………….
Vajon öregek vagyunk már?! Vizsgáljuk csak meg, hogy hány napot éltünk mostanig! Azaz életünknek hányadik napja a mai!
Hozzászólások