Holári! Találkoztunk a tündérlánnyal. Izgatottan tébláboltunk az üres kertben, merthogy Borcsa épp kiszálláson volt, hazaérkezése előtt érkeztünk meg a nagyszülőkhöz. Közben azon morfondíroztunk, hogy az eufóriát milyen gyorsan fogja felváltani a nyakászás. Elméletet is gyártottunk mellé.
Eszmefuttatásunk kellős közepedte megérkezett Borcsalány. Volt nagy boldogság, egymás nyakába borulás. Péter átadta Borcsinak a közösen készített laskaláncot, gyöngyit, ahogy Borcsi mondta, s mindent elmeséltek egymásnak. Borcsa megmutatta a tót (felnőttnyelven medence), kézenfogva jártak-keltek a kertben. Nem verekedtek, segítették egymást mindenben. Mint a mesékben. Nem is hisszük most sem 🙂
Hozzászólások