Ezt is szeretném Nektek elmondani, mert akkor igazán öröm az öröm, ha az ember megosztja valakivel.
Megtaláltam a(z elveszettnek hitt) képemet a Milánói világkiállításon!!!
Két héttel ezelőtt, szept 21-én történt, hogy mailt kaptam Milánóból, melyben értesítettek, hogy képem szerepel a Mail-Art kiállításon (szept 23- okt 16)
Mail Art exhibition – From paper to digital for EXPO 2015
De én éppen akkor kerültem ki a kórházból s meglévő (kevés) energiakészletemmel teljes egészében arra koncentráltam, hogy felkészüljek az előttem álló várva-várt temesvári és szentjobbi rendezvényekre. Még nem is tudtam, hogy egyáltalán lesz-e erőm elmenni, annyira gyenge voltam.
Csak éppen tudomásul vettem a tényt, hogy mégsem veszett/kallódott el a Milánóba küldött képem, hiszen semmi visszajelzés nem érkezett róla. Előtte egy évvel menesztettem, tavaly szeptemberben, egyszerre az Amerikába postázott négy képpel, melyekre rögtön jött a Thank you! Erre viszont mostanig semmi választ nem kaptam.
Most pedig rossz időben jött. Megvallom, csak éppen megnyugtatott, hogy OK, tehát megérkezett, nem kallódott el, de foglalkozni vele nem tudtam,- a mai napig. Mert az utóbbi időben,- egy teljes hétig a temesvári és szentjobbi anyagokat kezeltem. Nagy örömmel.
Ma reggel nyúltam a Milánó-i anyaghoz, kezdtem keresgélni az interneten.
Az este ugyanis hallottam a tv-ben, hogy az osztrák pavillon épülete fődíjat nyert a milánói világkiállításon. Hoppá,- akartam rögtön géphez ülni, hogy lássam, mi van a képemmel,- de lebeszéltem magam, – majd reggel!
Reggel óta kutatok.
Ime, egy kézzel fogható eredmény:
http://artedamangiare.it/evento.aspx?e=10881
Középen a művészek névsorában:
ARTISTI IN MOSTRA Convocazione Internazionale di Arte Postale:
a második sorban, Ausztriánál olvasható a nevem.
Lent a Galleryban pedig a képem szerepel.
Az első fotón (a második faliszekrényben) csak kevés látható belőle, a második felvételen viszont látható jól, – balra fent.
Egyetlen képet lehetett küldeni a Föld táplálék-energiája (valami ilyesmi volt) témára. A méret is adott volt. Olyan füzetlap nagyságú.
A képnek Dzsungel nevet akartam adni,- de riedi barátaim javaslatára Tavaszi ébredés nevet kapott. (Ha jól emlékszem, még itt a blogban is történt javaslat. Igen! Persze, beszéltünk róla, s utána csend lett, mert a képről semmi visszajelzés nem jött, – mostanig.)
Köszönöm, hogy meghallgattatok!!!
Hozzászólások