Úgy tűnik, a május Péter szülinapja jegyében telik. Bár ha jól belegondolok már áprilisban elkezdődött az ünnepségsorozat. Sok torta, sok gyertya, sok meglepi. Mire az utolsóhoz érünk, rendesen megszokja, hogy ez kijár. Ám a nagycsalád valamint a keresztszülők földrajzi távolsága miatt az idén az átlagosnál is hosszabb rendezvénysorozattal ünnepeljük a 6 évesünket.
Zilahon kezdődött, április végén a nagyszülőkkel. Négyesben ünnepeltek. Volt vásár, kisvonat, ringlispír, fagyi és ajándék. Csíkban folytattuk. Épphogy megérkeztünk Mamikáékhoz, vacsora után előkerült a torta. A fiú nem számított rá. Annyira meglepődött, boldog volt. Közben Borcsa szája lefele konyult, merthogy a szülinap gyenge pontja. Szerencse Mamika gondoskodott némi lepkeajándékról.
Aztán a nagy nap előtti este Hunoréknál ünnepeltek. A gyereksereg már kora délután ellátogatott hozzájuk. Mamáékat vacsorára várták. Borcsa ügyesen terítette az asztal. Mamika és Gábor tata meg is érkeztek, a gyerekek önfeledten újságolták: buli lesz. Mikor mindenki az asztalhoz ült, Borcsa megkérdezte: Mesi, mikor jönnek a vendégek? Hát a vendégek ők maguk voltak nagyszülőstől. Lényeg a lényeg, hogy volt tüzijátékos torta. A leánynak szintén lepke. Boldogság volt.
Péter ma hatéves. Nem tegnap, nem a múlt héten. Nem kéthét múlva. Hiába is magyaráznánk neki, nem hinné el. Ma egy átlagos csíki nap van, macskanyakászással, tyúketetéssel, pocsolyázással, römizéssel.
Folyt.köv.
Hozzászólások