A gyakori időjárás-változás és hőingadozás megviseli az emberi szervezetet
Az utóbbi időszakban tapasztalt légköri instabilitás és a gyakori időjárás-változások, hőingadozások az emberi szervezetre is hatással vannak. Az időjárás-érzékenység főként az idősebb generációt viseli meg, de nem ritka, hogy a fiatalabbak is megsínylik a hasonló időszakokat, főként ha valamilyen lelki problémával küzdenek. Noha Székelyföldön amúgy sem beszélhetünk stabil időjárásról, az idei tavasz még a szokásosnál is szélsőségesebben alakult. A légköri instabilitás, a gyakori időjárás-változások és hőingadozások nemcsak az öltözködés terén és a kirándulni vágyóknak okoznak fejtörést, hanem az emberi szervezetre is kedvezőtlenül hatnak. Az időjárás-érzékenység részleteiről Tar Gyöngyit, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetőjét kérdeztük.
Milyen panaszokat okozhat? A szakember elmondása szerint a lakosság egészségére a környezeti tényezők vannak a legnagyobb hatással. Az egészségi állapot alakulását még az egészségügyi rendszer állapota, felszereltsége és elérhetősége is kisebb mértékben befolyásolja, mint a környezeti hatások. Emellett fontos, de szintén kisebb szerepet játszanak a társadalmi tényezők és a genetika is. Magyarázatként hozzáfűzte, hogy ez nem egyénileg értendő, hanem társadalmi szinten, hiszen ha valaki egy genetikai betegséggel születik, esetében értelemszerűen az lesz a legmeghatározóbb, de a lakosság egészét tekintve valóban a környezet befolyásolja leginkább az egészség alakulását. Ide tartozik az időjárás is, hiszen a hőmérséklet, a légnyomás, a szélerősség vagy éppen a páratartalom mind olyan időjárási tényezők, amelyek változásai hatással vannak az emberi szervezetre. Ez a befolyás pedig nagyon összetett, fizikai és lelki megnyilvánulásai is lehetnek. A légnyomás változása például maga után vonhatja az ízületi panaszok jelentkezését, a nedvesség miatt felgyorsul a baktériumok és gombák szaporodása, főként ha ehhez még hőmérséklet-növekedés is társul, de az időjárás-változás következtében jelentkezhetnek mozgásszervi panaszok, fejfájás vagy vérnyomás-ingadozás is. Emellett a közérzetre is hatással lehet, levertséggel, kedvetlenséggel, fáradékonysággal is járhat. Fontos azonban kiemelni, hogy leginkább azok vannak kitéve ezeknek a hatásoknak, akik lelki problémákkal küzdenek, illetve a kor előrehaladtával is egyre hangsúlyosabbak lesznek a tünetek. Azonban nem egy bizonyos időjárási jelenség, mint például az eső vagy a napsütés váltja ki a panaszokat, hanem maga a változás. Ez jelenti a kihívást a szervezet számára, hiszen alkalmazkodnia kell a hirtelen megváltozott körülményekhez.
Hogyan védekezhetünk ellene? Tar Gyöngyi elárulta, hogy a frontérzékenységben az orvosok is hisznek, az viszont, hogy ki mennyire érzékeny, már szubjektív tényező. „Attól függ, hogy az illető mennyire hajlamos a depresszióra, mennyire tud elvonatkoztatni. Akinek valamilyen lelki problémája van, sokkal érzékenyebb a frontokra, és az is igaz, hogy minél idősebbé válik valaki, annál érzékenyebb lesz” – magyarázta. Fiatal korban kiegyensúlyozottság esetén legrosszabb esetben is csak rossz közérzetet, fáradékonyságot idéz elő, a lelkiállapot függvényében viszont ebben a korban is súlyosbodhatnak a tünetek. Összességében azonban elmondható, hogy leginkább az idősekre jellemző az időjárás-érzékenység, hiszen a krónikus és mozgásszervi betegségek súlyosbodásával ez is együtt jár. A szakember szerint ehhez az is hozzájárul, hogy óriási változáson ment át a betegségek alakulása, ezt szaknyelven úgy emlegetik, hogy epidemiológiai paradigmaváltás következett be. Ez azt jelenti, hogy miközben száz évvel ezelőtt még a fertőző betegségektől és a járványoktól rettegett leginkább az emberiség, mivel ezek követelték a legtöbb áldozatot, mára az orvostudomány megtalálta a hatékony megoldásokat (oltások, antibiotikumok stb.) ezek leküzdésére. Ezáltal kitolódott az átlagéletkor, sokkal többen érik meg az idős kort, és előtérbe kerültek a degeneratív, azaz kopásos betegségek. A szervezet alkotóelemei megkopnak, elváltoznak vagy tönkremennek a hosszú élet során, ez pedig hozzájárul azon betegségek kialakulásához, amelyekre erősen hatnak a környezeti tényezők, így az időjárás is. „Idén ráadásul egy atipikus, azaz nem szokványos tavaszról beszélhetünk, amikor fokozottan érvényesek az olyan ajánlások, mint a réteges öltözködés vagy az egészséges életmódra való törekvés. Télen ugyanis kiürülnek a vitamintartalékok, ezt pedig pótolni kell a már megjelent friss idényzöldségekkel és -gyümölcsökkel, lehetőleg helyileg termesztettekkel. Ezek mellett hatékony lehet az időjárás-érzékenység csökkentésére az is, ha tudatosan edzik magukat az érintettek, és megpróbálnak akár önvizsgálattal, akár egy baráti társasággal életük pozitív elemeire koncentrálni. Nem szabad átadniuk magukat a betegségnek, a rossz közérzetnek, hiszen a panaszok is enyhülnek, ha ehelyett egy egészséges szemlélettel családjukra, munkájukra vagy barátaikra helyezik a hangsúlyt” – emelte ki Tar Gyöngyi
Iszlai Katalin
Boldog sírók?
“Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak. “(Mt 5,4)
Különös megállapítása ez Jézusnak. Milyen sírásra gondolhatott?
Egyszer valaki úgy ment el reggel otthonról, hogy köszönés nélkül csapta be maga mögött az ajtót. Felesége szipogva készült szintén munkába. A napi események kitörölték mindezt a férfiból, s este kedélyesen tért haza. Az asszony éppen mosogatott, s amikor a férje megpuszilta, látta, hogy sír. Te meg mit bőgsz? – kérdezte. Rövid csodálkozás után a férje vállára borult, és elkezdett zokogni. A legtöbb férfi ilyenkor nem tudja, mit tegyen, de ahogyan ott álltak a konyha közepén, eszébe jutott a reggeli jelenet. Meg az a sok veszekedés, ami az utóbbi időben lezajlott. Szinte visszahallotta a maga kemény, durva szavait, és ő is elkezdett sírni. Aztán leült, ölébe vette asszonyát (már régen nem történt ilyen), és elkezdett gyónni. Bocsánatot kért sok mindenért. Mire az asszony is kezdte sorolni a maga bűneit. És kölcsönösen megbocsátottak egymásnak. Amikor ezt elmondták, így fejezték be: azóta vagyunk boldog házasok.
Ugye, milyen igaz Jézus szava: boldogok, akik sírnak. Akik csak siránkoznak, hogy milyen szerencsétlenek, azok nem boldogok. De akik sírni tudnak amiatt, hogy milyen bűnösök, azok boldogok.
A sírás nem a gyengeség jele, hanem az őszinteségé. Boldog az, akinek valós képe van önmagáról, aki nem akar olyan maradni, amilyen, akinek van bátorsága bűnt vallani és bocsánatot kérni, s aki tud szívből megbocsátani. S boldog az, akit Isten annyira szeret, hogy bevilágít a szívébe, s megmutatja, mi rejtőzik ott. Amikor ezt meglátta Péter, a kemény férfi, a derék, jó ember is csak sírni tudott rajta. Ekkor már meg lehetett vigasztalni. Cseri Kálmán
https://www.vogelbescherming.nl/beleefdelente/ooievaar?fbclid=IwAR1S5dtX86fMrTt2k1TT1pLOos-BqTPKd2mbV8ua6zI9Fkm66WthhqBMi4A
MÉg egy pár nap, és üresek lesznek a gólyafészkek.
http://horgaszegyesulet.roszkenet.hu/node/1
http://clujbird.ro/ro
https://milvus.ro/Hu/webcams/storkcam2/
https://www.ipcamlive.com/5592ab72c7619
Sziasztok!
Ezt olvastam most.
Kortársatok volt,esetleg tanárotok? Ismertétek? Érdekes személyiség lehetett…
https://foter.ro/cikk/20190705_elhunyt_mengele_emberkiserleteinek_utolso_tuleloje_kor_mozes_eva
Jaj, a hideg is kirázott, amint elolvastam ezt az érdekes anyagot.
Milyen szép vallomás:
“…a megbocsátásnak gyógyító ereje van, ennek jegyében 2015-ben találkozott egykori náci őrrel, Oskar Gröninggel, akivel még kezet is rázott.”
Nem ismertétek? Akkoriban annyira belterjes volt a magyar értelmiség. Ezt az egyet irigylem abból az időszakból. Nagyon összetartó volt a magyar értelmiség Brassótól Nagyváradig mindenki ismert mindenkit ezekből a körökből.
Nem, nem ismertem, nem is hallottam róla. Sajnos.
Valóban igaz, hogy abban az idöben mind ismertük egymást.
“Erdélyben a művészet csak télen virágzik, nyáron kapál és arat”
~Jókai Mór~
Most egyre nehezebb a mezei munka is a szokatlan időjárás miatt.
Mi lesz ebböl?! Mi lesz ennek a vége?! Vajon normalizálódik-e egyáltalán?
Ezt csak a Jóisten tudja.Figyelmeztetés? Ezt érdemeljük.
Kétségbe ejtő amit a híradóban látunk.
Elbüvölö et a nemzetközi gólyafészek együttes.
Jézus családja
“Mert aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, az az én fivérem, nővérem és az én anyám.” (Mt 12,50)
Jézus emberi testét nem József nemzette, hanem a Szentlélek teremtő műve volt (Lk 1,35). Születése után azonban Máriának és Józsefnek több gyermeke született, a Mk 6,3 név szerint felsorolja őket. Tehát Jézusnak voltak féltestvérei.
Családja sokáig nem értette meg őt. Testvérei sürgették, hogy tegye ismertté magát a világ előtt. Amikor pedig a hatóság is támadni kezdte Jézust, félelmükben őrültnek akarták nyilváníttatni. „Amikor ezt meghallották hozzátartozói, elindultak, hogy elfogják, mivel azt mondták: magánkívül van.” (Mk 3,21) Jézus és családja kapcsolatában ez a mélypont, ennyire egyedül maradt ő küldetésével a családon belül.
Egy alkalommal tanított, s „még beszélt a sokasághoz, amikor íme, anyja és testvérei megálltak odakint, mert beszélni akartak vele”. Miért nem hallgatták ők is? Ennyire kívülállók maradtak? Jézus ekkor mondta: ki az én anyám, és kik a testvéreim? Az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.
De mindvégig szerette családját, gyermekként szót fogadott szüleinek, s még utolsó perceiben is gondoskodott anyjáról, amikor a kereszten haldokolva tanítványára, Jánosra bízta őt. János gondoskodott is Máriáról, mindkettőjüket Efézusban temették el, sírjukat sokáig gondozták a keresztények.
Jézus mennybemenetele után csatlakozott Mária a gyermekeivel együtt a keresztény közösséghez. Az ApCsel 1,14 szerint már ők is együtt imádkoznak Jézus tanítványaival.
A vér szerinti összetartozás mellett tehát van egy hit szerinti is. Jézus testvérének tekinti azt, aki Isten akaratát cselekszi. Ez azt is jelenti, hogy a benne hívők „örökösei Istennek, és örököstársai Krisztusnak” (Róm 8,17). Én vajon Jézus testvére vagyok már?
Szeressük nagyon a még nem hívő rokonainkat is! És higgyünk Jézusban, hogy így Isten fogadott gyermekeivé lehessünk (Jn 1,12; Róm 8,29, Zsid 2,11)!Cseri Kálmán
A szeretet se hiányozzon életünkből.
Nagyon érdekes!
Irénke küldte a fenti anyagot. Jó lesz megszívlelni a tartalmát!