Viktor küldte: Ráth-Végh István A fáraó átka című könyvének egyik nagyon érdekes fejezete ez, s még nagyon sok más érdekesség van a könyvben, melyek azt hiszem érdekelnék a blog olvasóit.
A FÁRAÓ ÁTKA
Egyiptomnak az idők homályába vesző története különösen alkalmas arra, hogy megejtse a titokzatosságra hajlamos képzeletet.
Magam is álltam holdfényes éjszakán a karnaki templom óriási oszlopai között. A szertelen méretű oszlopok ötezer év előtti építkezési csodáról beszéltek, faragott képeik pedig még további öt ezredév történetére mutattak vissza. Mert legalább ennyi idő kellett, hogy Egyiptom művelődése megtegye útját az ős állapotból a karnaki idők tökéletességéig. Odabenn sejtelmes árnyakat vetített a hold az oszlopsorok közé, odakünn rózsaszín fényben tündöklött a sivatag, s a Nílus folyékony ezüst szalagot font reá.
Ebben a tízezer évre visszatekintő babonás magányban már-már rajtam is átborzongott a legendák varázsa. Csak akkor oszlott el, amikor az őr felém nyújtotta a tenyerét, és baksist kért.
Hasonló baksis az a kereset is, amelyre a babonák terjesztői a lap töltelékek fejében szert tesznek. Ilyen a vészthozó múmiák meséje s a sírkamrák felbontásához kapcsolódó átok.
Az utóbbi annak az egyszerű véletlennek köszönheti az eredetét, hogy Lord Carnarvont, Tut-anch-Amon fáraó sírjának egyik felfedezőjét megcsípte egy légy, vérmérgezést kapott, és belehalt.
A szenzációra éhes lapoknak több sem kellett. Azonnal világgá kürtölték, hogy a tudós lord a fáraó átkának lett az áldozata. Ugyanis a sírkamra bejárata fölött ez a felirat volt olvasható: „Gyors szárnyakon száll a halál arra, aki a fáraók sírjához merészel nyúlni”. Lord Carnarvon elkövette a szentségtörést, és két napra rá utolérte az átok.
Itt máris meg kell jegyeznem, hogy ez az átokszöveg merő kitalálás. Ilyen feliratot a király sír bejárata előtt nem találtak.
Az sem igaz, hogy a légy két nappal a sír felbontása után hajtotta végre Tut-anch-Amon bosszúját. Lord Carnarvon munka társával, Howard Carterrel együtt 1906-ban kezdte meg kutatásait a tébai királysírok után.
1922-ben találták meg Tut-anch-Amon sírját, és rá egy évre, 1923-ban érte Lord Carnarvont a halálos csípés. Különben is beteg volt már akkor: közvetlenül az expedíció előtt két súlyos műtéten esett át. Idős ember is volt, legyengült szervezete nem bírt ellenállni a fertőzés erejének.
Dehát ismerjük a hírgyártás lélektanát. Az előfizető figyelmét nem lehet mindennapos esetekkel felcsiklandozni. A jó riporter a szürke hírt hamis toldás-foldással rikítóvá kozmetikázza, s így már az olvasó szeme megakad rajta. Halálos légycsípés gyakran fordul elő; tehát hogy a hír vonzó legyen, ezt a címet adták neki: A fáraó átka.
(folytatás a hozzászólásokban)
Hozzászólások