Április 2.-án szombaton du. 6 órakor a zsúfolásig megtelt barátok templomába ünnepélyesen vonult be a főajtón P. Böjte Csaba kezében Szent László király erdélyi zarándokútját járó Győrből hozott ereklyéjével, amit a főoltárra helyezett, majd P.Böjte Mihály atya segédletével ünnepi szent misét celebrált,melynek főgondolata az volt: „boldog az az ember, aki az Urat féli”.
A szent mise után egy kedves műsor volt: 3 nagyobb diák és 3 kisebb tanuló régi dallamú furulya koncertet adott, s közben a furulyázók sorban egy-egy jellegzetességet mondtak el Szent László életéből, majd egy budapesti művésznő énekelt.
„Bűnbánó lélekkel, leborulva, kérjünk segítséget Erdély nagy védőszentjétől Szent László királytól, a minden napi gondjainkban” mondta Csaba atya.
Szent László Lengyelországban született 1046 június 27-én- Édesapja I.Béla magyar király édesanyja Richeza hercegnő (II.Mieszko lengyel fejedelem lánya).
Szent László király és neje Adelhaid rheinfeldi hercegnő lányuk Szent Piroska (1088-1134 aug.13.) Irén (Eiréne) 1104.től a bizánci Komnenosz János, a későbbi II. (Komnénosz) János bizánci császár (1118 -1143) felesége lett, a konstantinápolyi Mindenható Megváltó Krisztus (Pantokrátor) monostora és a hozzá tartozó karitatív kórház alapítója. Az ortodox egyházakban szentként tisztelik, és augusztus 13-án tartják emléknapját. Kultuszát a római és görög katolikus egyház is átvette, s ugyancsak szentjei közé sorolja.
Szent László erősen keresztény hitű, bátor, harcias, magas termetű nagyon szigorú, de igazságos király volt. Az ő uralkodása idején avatták az első magyar szenteket: Szent Gellért püspök, Szent István királyt, fiát Szent Imre herceget, Szent András és Szent Benedek remetéket. Magyarországhoz csatolja Horvátországot és Dalmáciát. 1095-ben hadjáratot vezet a cseh király ellen. Ennek során megbetegszik és meghal. Előbb Somogyváron, majd 1106-ban Váradon helyezték örök nyugalomra az általa alapított Székesegyházban, mely akkor a nagyváradi várban volt. Őt magát 1192-ben avatták szentté.
Szent László több csatában küzdött a betörő kun csapatok ellen. A Kerlés hegyi ütközetben ( Cserhalom). a herceg észrevesz egy pogány vitézt, amint egy szép magyar lánnyal nyargal a lova hátán. László herceg üldözni kezdi őket lovával és elkapja a kun vitézt és küzdeni kezdenek. Legyőzi a vitézt.
Sokáig élt a nép között az a hit, hogy a szent király „kijön” a sírjából, ha nagy veszély fenyegeti a magyarokat, és győzelemre segíti népét.1354 nyarán, amikor a székelyek élethalálharcukat vívták a tatárokkal, öreg tatárok mesélték, hogy „valami nagy lovag járt előttük, magas paripán ült, fején arany korona, kezében csatabárd, mely hatalmas csapásokkal és vágásokkal pusztította mindnyájunkat”. (A névtelen minorita krónikája). Ő döntötte el az ütközetet a magyarok javára. A csata után a legenda szerint László király bebalzsamozott testét verejtékesen találták Váradon (Janus Pannonius).
Sok felé a Kárpát- Medencében a templomok belső falain falfreskók vannak a Szent László legendákat ábrázoló jelenetekkel. Környékünkön is Szent László legenda falfestmények vannak Bögöz, Székelyderzs, Homoródkarácsonyfalva, Bibarcfalva, Gelence templomaiban.
Most,a húsvéti szent időben alázatos, bűnbánó lélekkel Szent László segítségét is kérve készüljünk fel a Húsvétra, hogy a Feltámadás ünnepén örvendező lélekkel mondjuk: Alleluja! Feltámadt Krisztus e napon!
Vinczeffy Endre
Hozzászólások