Utolsó óvodai napunk délutánján, az egy év alatt összegyűlt ovis cuccunkkal szemorvoshoz mentünk. Péter szeme volt a vizsgálat tárgya.
Makk egészséges szemecskéi vannak. Amíg ez kiderült, Borcsa a mosdóban ingyenes szólókoncertet szervezett, később a váróban is, mert nem mehetett be a rendelőbe. Péter segítőkészen együttműködött, még a csípős szemcseppel is. Közben a játszósarok fel lett derítve.

A vizsgálat végén a Sétatér felé vettük az irányt. Nem kalkuláltuk be, hogy Péter pupillái ki vannak tágítva, s homályosan lát. Imbolygott a tó körül a biciklivel. Végül szárazon megúszta.  Majd harsány zokogásba tört ki. Vigasztalást nem tűrt. Fagyi sem jött be.  Ült egy bokorban, s zokogott. Elküldött, elbúcsúztunk, otthagytuk. Ez sem használt, a tópartról integettünk neki. Pár perc múlva segítőkész nagymamák vették körül az elveszettnek hitt gyermeket. Péter ezidáig 2 darab román órán vett rész az oviban, ezért sokra nem mentek vele. Nem kevés harc árán bepakoltuk az autóba. Rögtön el is aludt. Otthon dinnyeevéssel vigasztaltuk magunkat.