Fábián Tibor sorozata
Apa és Anya rádöbbennek, hogy tündéri Hunorkájuk egy cseppnyit el van kényeztetve. Talán nem is feltétlenül általuk. Az időnkénti vendégsereg középpontba állítja a babát, aki remekül élvezi a főszerepet. Tudja, érti, hogy minden szem rá figyel, mindenki neki udvarol, mindenki olvad egy-egy jól sikerült mozdulattól, gügyögéstől. Aztán amikor mindenki elment és csak Apa és Anya marad, Hunorka rájön, hogy milyenek a szürke hétköznapok, amikor másra is figyelnek, sőt őt néha félre is teszik, abban a hitben és reményben, hogy úgy is megmarad a babaszeretet, ha egyedül játszik egy félórát. Ez persze nem mindig jön össze, mert Hunorka megszokta, hogy a sokaság figyel rá, szórakoztatja őt, milyen dolog hát, hogy Anya elbujik a számítógép képernyője mögé, Apa meg egy lepedőnyi újsággal titkolózik. Ilyenkor persze, hogy felcsattan az elégedetlen és sértődött gyereksírás. Apa kétségbeesetten próbálkozik. Egyik kezében még ott az újság, hátha folytatni tudja a megkezdett cikket. A másikban egy kisautóval próbálkozik elterelni kisfia figyelmét, nem sok eredménnyel. Apáék persze azt is tudják, hogy Hunorkát könnyű kifizetni, ha ölbe veszik, ha játszanak vele vagy éppen kiviszik a szabadba egy kis sétára. Csakhogy Apa és Anya ennek ellenére sokszor mégis a gép mögé bújik, a legtöbbször olyan okból kifolyólag, amit persze Hunorka még nem ismer, és amit a felnőttek munkának hívnak. Hunorka körülnéz, ha Apa a gép előtt ül, akkor felkérőzik az ölébe. Pár perc múlva további szórakoztatást kér. Apa ilyenkor azzal fenyegeti kisfiát, hogy a sok játékát szétosztja a szegény sorsúak között, mert Hunorka rájuk sem hederít. Akkor meg minek. Amikor Hunorka sír, egy darabig türelemjáték folyik, ki bírja tovább alapon. Végül győz a szelíd erőszak. Apa felpattan és vagy kiteszi Hunorka szűrét a szobából, hadd sírjon Anyánál tovább, vagy bevet valami újabb figyelemelterlő hadműveletet.
Hozzászólások