Piri mama napokon át szorgalmasan szedte a földről a papírdarabokat, amiket leginkább Péter termelt a lila ollójával. Hol füvet készített, hol havat. Hol segített összeszedni, hol nem. Egyik nap mama ismét nekiállt fűteleníteni a gyerekszobát, Péter és Borcsa semmiképp nem akart segíteni. Mama méltatlankodott:
– Mit képzeltek, mi vagyok én, hogy egész nap takarítok utánatok?!
Borcsa: – Rabszolga vagy mama.
Mama: – Hogy hogy rabszolga?! Mióta vagyok én nektek rabszolga?!
Borcsa: – Amióta megszülettél. Tudod, rabszolgának születni kell.
Hozzászólások