Gondolom, ti is úgy vagytok, hogy nem egyformák napjaitok. Főleg akkor nem, ha más helyre kerülünk. Felborul napi programunk, mert mindenhol fellépnek prioritások érdeklődésünket, elfoglaltságunkat, szükségleteinket tekintve. Nálam most,- amennyire a nagy forróság engedi,- a szabadban történő festés került első helyre. Mert ezt sehol máshol nem tehetem meg, csak itt, Décsében. Csak itt a kertben spriccolhatom festékeimet kedvemre. Itt nem kell félnem, hogy kitörülhetetlen nyomot hagynak a padlón szőnyegen, vagy falon. A fenti képem például tegnap született, sok más társával együtt. Itt, a décsei egyszemélyes, alkotótáboromban, ahol nyugalom és csend van, csak a madarak dalát élvezem.
*
Cica tette be az alábbi anyagot az előző szobába, nagy örömünkre!!! Gratulálunk!!!!!!!!! És vele együtt örülünk sikereinek.

M. Simon Katalin
Kánikula

A nap zenitben pihen, majd
folytatja útját, s bár nyúlik
az árnyék, enyhülést nem ad,
testedre inged csípősen tapad,
szellő se rebben, mi szárítaná,
csalfán az égbolt délibábost játszik,
sehol egy felhő, hogy megállítaná.

De rezzen a bokor, hajlik az ág,
déli álmukból ébrednek a fák,
zendül az ég is, itt a játék vége,
felhők gyűlnek, s végre, mint
manna, hull a zápor a földre.

Mondd és add tovább!
https://www.youtube.com/watch?v=i59NsMjEcPk&feature=youtu.be
*
B. Kati küldte:
Megható:
https://www.youtube.com/watch?v=0BnWnfuFKig