Magdi mama átszervezte a programját, megfőzött egy hétrevalót Gábortatának. Épp az utazótáskáját pakolta, mikor az ügyeletes gyerekvigyázó (az uram) felhívta, hogy inkább ne jöjjön. A gyerekek makk egészségesek. Így hát Magdi mama nem ült fel az esti vonatra, s másnap Péter és Borcsi elbaktatott oviba.
Nem tartott sokáig a nagy egészség s a vele járó megkönnyebbülés. Pont másnap este közölte a szomszédasszony egy szűkszavú üzenetben: Péter lázas. 39 fok. Kapaszkodtam, hogy ne forduljak le a székről. Merthogy a családfővel épp egy jóravaló előadáson ültünk, a szomszédok jóvoltából gyerekek nélkül. Azonnal hagytunk csapot-papot. Mielőtt búnak eresztettük volna a lelkünket, beugrott, hogy Péter keresztapja ma este átutazik Piri mamáék városán. Telefon. Negyven perc múlva ér oda. Telefon Piri mamának: nem is olyan beteg (Nagy Galád Vírus őt is elkapta), negyven perc alatt el tud készülni.

Azóta a gyerekek Mamával versenyeznek, ki kit ápol, ki köhög többet és hangosabban. Egy magányos óvodás nap után, Borcsa is itthon erősíti a köhögősek táborát. Mi lesz ebből?