jn003
 

 

 

 

 

 

 

 

B. Kati: Nosztalgia:

Mi még tudtunk kézzel írni, és bármikor fejben összeadtunk vagy összeszoroztunk két egyjegyű számot

☻ Amikor otthon kizavartak havat lapátolni, nem próbáltunk alkalmazást letölteni hozzá

☻ Mi cigizni jártunk az iskolai vécébe, nem szexelni

☻ A mi időnkben a tanárok maguktól adták le a tananyagot, ma úgy kell kiverni belőlük

☻ Mi a legmélyebb lelki nyugalommal ittuk műthetőre magunkat a házibulikon, mert nem kellett attól tartsunk, hogy valamelyik marha lefilmez, és másnap felpattintja a Youtube-ra

☻ Akkoriban nem voltak 3D-s mozik, de a színház már akkor is az volt

☻ Minket nem köszöntöttek fel nyolcszázan a szülinapunkon, csak húszan, de ők személyesen

☻ Nem volt se CD, se DVD, viszont a lemezeknek két oldaluk volt

☻ Mi csak kétféle betűtípust ismertünk: a kisbetűt meg a nagybetűt

☻ Mi nem étterembe jártunk vacsorázni, hanem a konyhába, és hittük és vallottuk, hogy félig berúgni kidobott pénz

☻ Mi csak a színvonalat, a gólvonalat és a felezővonalat ismertük, a bikinivonalat és az idővonalat nem

☻ Akkoriban végig lehetett stoppolni nyaranta a fél országot; ma már a kutya se vesz fel stoppost, mert azt hiszi, hogy csak lájkolják a kocsiját

☻ A mi időnkben az volt a büntetés, hogy: nem mehetsz ki az udvarra! Ma az, hogy: kapcsold ki azt a kurva gépet, és mars ki az udvarra!

☻ Mi még mindent rendeltetésszerűen használtunk: a fürdőszobatükör előtt állva borotválkoztunk/ kenceficéztünk, de eszünkbe se jutott volna lefényképezni, a kártyával nem vásároltunk, hanem hatvanhatoztunk, és az egeret nem nyomogattuk, hanem agyoncsaptuk szemétlapáttal

☻ Nem voltak anorexiás tinilányok, mert amelyik nem akart enni, az begyűjtött két akkora maflást, hogy utána még a fikuszt is lelegelte

☻ Nekünk a hétvégi kirándulás azt jelentette, hogy elmentünk túrázni a hegyekbe, és nem azt, hogy befészkelünk három napra egy wellness-szállóba, naponta ötször degeszre zabáljuk magunkat, és utána sportolás címen áztatjuk a micsodánkat a termálmedencében

☻ Mi a kertben játszottunk indiánosdit, és nem a Farmville-ben parasztosdit

☻ A „meleg” csupa kellemes képzetet idézett fel bennünk, és meg se fordult a fejünkben, hogy a Rózsaszínű Párduc vajon a fiúpárducokat szereti-e

☻ Mi kívülről tudtuk a rokonaink és a közeli ismerőseink, barátaink telefonszámát, akár 50-60-at is. Ma mindenki egyet tud: a sajátját

☻ A mi időnkben nem a spanga és a joint volt a fű szinonimája, hanem a gyep

☻ Hozzánk képest Kolumbusz, Magellán, Marco Polo meg a többiek nem egyebek nyugdíjas szovátai idegenvezetőnél: mi GPS nélkül jártuk végig a Trabanttal Magyarországot és Csehszlovákiát, sőt, még a drezdai kempinget is ohne műholdas segítség találtuk meg

☻ Mi úgy be tudtuk osztani a havi nyolc tojásos fejadagot, hogy négyszer ettünk rántottát, háromszor tükörtojást, kétszer süttünk piskótát, és még maradt is másfél hó végére. De úgy, hogy közben a húsvétot is kiállítottuk

☻ Nem voltak plázacicák, csak Romarta-libák meg Luxor-tyúkok

☻ Akkoriban mi még magyarul beszéltünk; nem azt mondtuk, hogy lájkolom a csajszit, hanem hogy tetszik Zsuzsika

☻ A kopipésztelt is egyszerűbben mondtuk: lop

☻ Ha fintorogtunk az ebédnél, akkora nyaklevest kaptunk táplálék-kiegészítő gyanánt, hogy utána hetekig nem volt proteinhiányunk

☻ És végül: akkoriban nem létezett Word. De az adott szónak súlya volt…