Ismét felöltöttük a szépruhánkat, s esküvőre mentünk. Előtte kissé elájultam a fodrásznál, majd az uram hazaszállított egy el nem készült frizurával. Délelőtt heverésztem, közben a gyermekek minden figyelmeztetés ellenére ápolgattak. Vírusátadás garantált.
Végül délben elindultunk. A gyerekek meg voltak győződve, hogy a főszereplő Mesi és Hunor lesz, akárcsak a múlt héten.

Nagy volt az örömködés, amikor a templomkertben meglátták a nagyszülőket. A templomi esküvőt félidőben abbahagytuk. Péter a fiúkhoz ült, Borcsa a lányokhoz. A fiú szorgalmasan sétifikált a tiszteletes úr háta mögött, s győzködte a leányt, hogy menjen vele. Többszöri próbálkozás után végül Borcsa küldött maga helyett egy énekeskönyvet. A zsoltár elszállítása után a fiú szigorúra vette a figurát, nem álltunk távol a kiabálástól, ezért kisétáltunk a templomból.

A lagzit nagyon szerették a gyerekek. Borcsa táncolt a menyasszonnyal. Volt gyerekpajtás bőven. Szépruha ide, szépruha oda, lehetett mászkálni a kőfalon, kúszni a bokrok alatt. Fantát inni ipari mennyiségben, sós mogyorót zabálni pukkadásig. Kóbor kutyákat simogatni, míg anya észre nem vette. A csigaleves bejött. Péter este 10-re ütötte ki magát. Hazindultunk.