Eljött hát a maszkabál napja. Egy darab oroszlánnal (jeszjeszjesz), s egy hófarkassal indultunk neki a menetnek. Jómagam gyenge Harisnyás Pippi voltam, apesz pedig önmagának álcázta magát.
Volt farsangi nótázás, felvonulás, bemutatkozás. Ment a móka izzadásig, az oroszlánbunda alól csorgott a verejték, egy idő után a bundából is. Borcsa már a produkció alatt megvált a bárány hófarkas ködmöntől.
Finomságoktól roskadozott az asztal. Tortát idén sem nyertünk, de nem kesergett senki emiatt. Inkább csodálkoztunk a mázlistán, aki kettőt is nyert (na jó, egyről lemondott). Három óra tömény parti után két megfáradt gyereket szállítottunk haza. Utolsó erejükkel begyúrtak egy-egy szendvicset. Péter az esti mese második soránál elaludt, Borcsa is egyenletesen szuszogott, mire Csiribí megoldotta a madárcseresznye szállítását.
Hozzászólások