Maradjunk még a spanyol témánál!
Viktor küldte az alábbi anyagot is:
Cordoba, a toleráns város
Cordoba már a római birodalom idején is Hispánia Ulterior fővárosa volt. A mórok 711-ben foglalták el és a Cordobai Kalifátus fővárosa lett. Majdnem három évszázadon át fejlődött a toleráns muzulmán uralom alatt.
A X-XI. században a világ legnépesebb városa volt, egyes források szerint egymillió lakossal, ugyanakkor Európa szellemi fővárosa is, melynek egyetemein orvostudományt, számtant, csillagászatot tanítottak. A város könyvtárában egymillió kötetet őríztek. Muzulmán város volt 3000 mecsettel, de a keresztények, zsidók szabadon gyakorolhatták vallásukat , tanulhattak, írhattak. A nagy mecsetet a Mezquitát Al Hakam kalifa építette.
A háromezer mecseten kívül 300 nyilvános fürdő volt a városban, a sötét középkorban, amikor az európaiak egyszer egy évben fürödtek, és a menyasszonyi csokor azért terjedt el hogy a virágok illata elnyomja a menyasszony nem éppen kellemes illatát.
Cordobában élt Mohamad al Gafequi, az mór orvos, aki a világon először végzett szürkehályog műtétet. (lásd a szobrát a képsorban!)
Ugyancsak Cordobában született és élt a száműzetésig a középkor leghíresebb zsidó tudósa Moshe ben Maimon (Maimonides, vagy a RAMBAM), orvos, filozófus, asztronómus és teológus. Mint orvos leírta az asztma, a cukorbaj, a hepatitisz, és a tüdőgyulladás tüneteit.
Az orvosi etikáról is írt tanulmányt. Mint teológus tizennégy kötetben irt a Mishna, Tora és Talmud -ról. (lásd a képsorban a róla elnevezett teret a volt zsidó negyedben és a szobrát a volt lakónegyedében.
A tolerancia korszakának, egy Al Mansur nevű nagyvezér vetett véget 976-1002 között, aki szélsőséges muzulmán volt, és a híres könyvtár könyveinek jó részét elégettette (Nem Hitler volt az első könyvégető), más részét pedig eladta, és itt is beigazolódott, hogy ahol könyveket égetnek ott nemsokára embereket is fognak!)
1148 ban a Berber Almohad foglalja el a várost és a nem muzulmán hitüeknek vagy át kell térniük a muzulmán vallásra, vagy megölik, őket, vagy száműzetésbe mennek. A száműzöttek közé került Maimonides is, aki Marokkóba, majd Egyiptomba menekült, ott halt meg 1204-ben. Hamvait később Izraelbe szállították, Tiberias-ba temették el.
A képsorban a Mezquita mecset is látható, negyvenezer hívő fér el benne, később katolikus katedrálist is építettek benne. A légi felvételen látható a narancsok udvara, és a kinyúló katedrális. A patkó alakú árkádokat 856 oszlop támasztja alá, az oszlopok márványból, onixbol és jáspisból készültek, egész Spanyolország területéről szedték össze őket.
A képsor végén a Gualdalquiviren folyó a római híddal, és az Abolfalia vízí malma szerepel:
https://www.flickr.com/photos/vikig/sets/72157646141908563/
A katolikus Cordoba
Pár hónapig tartó ostrom után 1236-ban sikerült III. Kasztiliai Ferdinándnak visszafoglalnia Cordobát a móroktól, a Reconquista keretében.
A visszahódított város mecseteit, Ferdinánd keresztény templomokká alakította. Folytatásként 1523-ban V.Károly a Mezquitában (mecsetben,- spanyolul) , ugyanúgy nem törődve a stilusokal, mint az Alhambrában, a Mária Mennybemenetele katedrálist építteti fel a mecset közepén. (Lásd a fénykép sorozaton)
A reneszánsz évei után a város hanyatlásnak indult, az egykor milliós városnak már csak húszezer lakosa volt. 1492-ben a mórokat és a zsidókat is száműzték Spanyolországból. Cordoba csak a huszadik század elején indult újabb fejlődésnek, és jelenleg 351.000 lakosa van.
A képsor végén a Cordoba-i kerámia remekei és a Gualdalquivir partja láthatók:
https://www.flickr.com/photos/vikig/sets/72157646157687102/
Hozzászólások