Már

D. Nagy Éva: Már

Már tudjuk, hogy az álmaink nem váltak valóra. Vagy csak egy részük. Vagy nem úgy ahogy annakidején megálmodtuk. Már tudjuk, hogy legnagyobb részük nem is fog már valóra válni, de valahol belenyugodtunk. Már nem kell harcolnunk értük. A végső drukk, hogy esetleg mégis sikerülhet, nem ránt görcsbe már, és a kudarc érzése is a múlté.
Beláttuk (mert bölcsebbek lettünk? kényelmesebbek? lassúbbak? megalkuvóbbak? ) – hogy „ széllel szemben nem lehet“ és mindennek megvan a maga ideje, ami elmúlt az elmúlt.
Mostmár nagyobb hangsúlyt kap az, hogy miért érdemes még, mi az, amit még feltétlen el akarunk és el is tudunk (!) érni.
Szegreakasztottuk illúzióinkat és a kézzelfogható dolgok lettek fontosabbak.
Már nem a férj és a gyerek a „nagy álom“, hanem , hogy legyen egy társunk, valaki aki fogja a kezünk.
Már nem a vagyonszerzés a tét, hanem hogy otthonunk legyen (és akkora, amit ki is bírunk takarítani).
Már nem annyira a karrier a fontos, hanem hogy nyugodtan kihúzzuk a nyugdíjig.
Már nem a jövő év, nem a holnap a fontos, hanem a ma, mert megtanultuk, hogy amit elhalasztunk azt el is szalaszhatjuk.
Már tudjuk, hogy a múlton keseregni és a jövőért aggódni, csak fölösleges energiapazarlás. És nekünk még szükségünk van az energiánkra!!!
Már megtanultuk, hogy ne szaladjunk fejjel a falnak, mert a fal a keményebb, – meg már kicsit ki is fulladunk szaladás közben.
Már egyre inkább megpróbáljuk a vágyainkat a lehetőségeinkhez igazítani és kitérni a stressz elöl, mert megtanultuk, hogy az egészség a legnagyobb kincsünk.
Kiegyensúlyozottabbak lettünk, de az életünk nem szürkült el, mert színesítik az emlékeink és beragyogja minden egyes kis öröm , amiket a NAGY helyett lassan felfedezünk magunknak.
Már nem vagyunk fiatalok, de még nem vagyunk öregek és nem is leszünk azok amíg megőrízzük a „színeinket” – és ebben nagy segítségünkre vannak a barátok , a találkozások…..
„Azért vannak a jó barátok….”

http://www.youtube.com/watch?v=XDiGNcnBWy8