Odahaza nagy tél van,- hallottam a hírekben. De a tavasz holtbiztosan közeledik. S a telet rövidesen már csak emlékként idézzük.
M. Simon Katalin: Téli emlék
Lelkemmel látom, mint régi emléket,
voltak nyugodt, fehér teleink, amikor
szobánkban hosszan pihent az árnyék,
gyapjú sálba leheltük hárs illatát,
álmos altatókat dúdolt a tűz lángja,
fényében álmot szőtt a romantika,
s bűvös éjeken, mint meséinkben,
jégvirágok mögül szerelmünket leste a hold.
Viktor képsora: https://www.flickr.com/photos/vikig/sets/72157688988439190
Most került kezem alá ez a régi jegyzetem:
Az étkezéssel kapcsolatos spanyol etikett szabályokról tudnunk kell egyet-mást. Gyakran történik részükről meghívás és kínálás, de vigyázni kell, hogyan reagálunk rá. Mert, ha egy ebédre, vagy vacsorára való meghívás csak egyszer (!) hangzik el, azt nem kell komolyan venni, az csak udvariasságból történt. Elfogadni csakis akkor illik, ha kitartóan, többször is hívnak.
Ha egy vendég olyankor érkezik a házba, amikor éppen eszik a család, rögtön megkérdezik, hogy akar-e velük tartani, de az még nem jelent meghívást, az csak udvariaskodás. Csak akkor illik asztalhoz ülni, ha megismétlik.
Ha velünk szemben valaki,- mondjuk a vonatban, vagy egy parkbeli padon enni kezd, több mint bizonyos, hogy megkínál: „la gusta?“ Ez megint egy olyan illemszabály, amit nem kell komolyan venni, hanem „buen provicho!“ (jóétvágyat!) kívánással kell elhárítani.
Még valami. A spanyolok mikor cigarettával kinálnak nem az egész csomagot nyújtják, hanem kivesznek belőle egy darabot s azt ujjuk közt tartva adják át. Azt illik (!) elfogadni. De viszontkínálni a saját cigarettánkat már nem illik!
Ezt a Farkas Àrpád verset olvastam fel a klubban:
KORA TAVASZ
Ugye lehökken majd a hó a hegyekről, s a lét
fehérbe göngyölt, szuszogó romjai kiderülnek;
lecsusszan majd a hó a tájról, s kitakartan
lüktet egy falevélre rozsdállt, idefeledt
őszi álom, s a hó alatt alvó szemét kupacai –
lib-lob – ugye, majd tovatűnnek? S ha hámlani
kezd ez a téli világ, kitekerődzve a fagy
patyolat gézeiből, majd csak kibuggyan igazi
arca, ha lassú földkérgi fagyokat ütnek át
konok mag-kobakok; s hogyha leszottyan az
ágról a hóprém, dús nehezék, rügy-fejét
emeli, föl!, föl!, a fagyönggyel terhes ág is?
Míg a napra kicsordul a föld zöld vére: a fű
s a vetés, ugye nem lepi el aláhabzó hólé
a földjeinket? Mert szigorú télre vad tavaszok,
nyarak s zord őszök jöhetnek,
de férfierők is fűtik e földet, hőtől-
hótól vacogó évszakait,
s kiengedi markából a fagy
iderekedt énekes maradarai torkát, ugye?
(1987)
Nagyon szép vers!!!
Én meg a Farkas Árpádnak írt El nem küldött levelemet másoltam be a komputerembe. Géppel írtam annakidején, most meg bemásoltam. Szép emlékek kötnek hozzá,- melyek ugyanakkor szomorúaknak is nevezhetök. Mikor a férjem meghalt, ö volt a legelsö aki telefonált nekem. Nem mutatkozott be, csak ennyit mondott: Piroska, törüld le a szemed bal sarkából azt a könnycseppet.
Ha akarod/akarjátok, felolvasom következö találkozádunk alkalmával a levelet. Bár lehet, hogy nem mindenkit érdekel.
Végre újra megszólalok. Baj volt a laptopommal, de azért figyelemmel kísértem a blogot.
Napirenden vagyok. A Nosztalgia klubban is szerepelt, hála Irénkének úgy a Farkas Àrpád kitüntetéséröl szóló hír, mint a melegethozók(Sándor, József,Benedek) kedves története. Köszönet a segítségért Irénke!
Sajnos a Cica csodálatos verse (amihez ezuttal gratulálok!) a klubnap után kerüt be a blogba, így sajnos nem mutathattam be a nosztalgiásoknak.
Viktor, végre sikerült aktiválnom a föoldalra feltett linkedet a szép virágokról. Pár szálat küldhetnél nekünk élöben is. Igaz, itt is nyitogatják szírmaikat a krókuszok, meg a hóvirág.
Nagyon jók!!! :)))))))))
*Japánok*
Csak rizst, halat és olyan élő állatokat esznek, amik nyelés közben bármikor megölhetnek
téged. Agresszíven beszélnek egymással, rengetegen harakirit / sepukut követtek el már
közülük, a többiek földrengésben vagy radioaktív sugárzásban halnak meg. Olvashatatlanul
írnak, minden nagyon drága náluk, sokan vannak és icipici lakásokban élnek. Rengeteget dolgoznak, öltönyben alszanak a metrón, külföldön meg olyanok, mint egy óvodás csoport.
Ha nem lenne rajtuk hátizsák, orra buknának a rengeteg fényképezőgéptől és videokamerától, ráadásul mindenhol minden tetszik nekik, bármerre is utaznak és mindenhol mindent kibírnak.
*Kínaiak*
A világon mindenhol ott vannak. Senki sem érti, hogy hogyan tudnak a világon mindenhol boldogulni. Képesek halálra dolgozni magukat a mindenhol jelen levő kínai éttermeikben és üzleteikben. Nagyon segítik egymást külföldön. Kicik, olcók, szárgák és Peszten náluk
minden cak összá forint.
*Görögök*
Minden görög csávó nősülni akar, de azonnal, és sok gyereket is akar, de rögvest! A mama imádatuk tényleg túlzás, már-már beteges. Persze ők is napbarnítottak, izmos testük van és csillogó bőrük. Karakteres, férfias arcuk, a női álom netovábbjai. Tényleg azt gondolják, hogy minden tőlük származik, az egész világegyetemet Görögországból eredeztetik. Hangosak és lusták, későn kelnek, későn fekszenek. A nők halálra dolgozzák magukat otthon, míg a férfiak játszanak a sarki tavernában. A csajok egy idő után nagy seggűek és szőrösek lesznek,
fiatalnak gyönyörűek, de hamar ráncosodnak és gyorsan megvénülnek. Jókedvűek és életvidámak, vallásosak és nagyon babonások egyszerre. Minden szavuk és nevük -iszre végződik.
*Amcsik*
Földünk minden lakója utálja, megveti, vagy éppen gyűlöli őket, mert felsőbbrendűnek tartják magukat uralkodni akarnak mindenki felett Buták, sötétek, primitívek, azt sem tudják, hogy az Európa nevű ország nem határos a Párizs nevű országgal, mindenhova autóval járnak, még a WC-re is, van “drive-in” patikájuk, de még “drive-in” templomuk is. Csupa olyan kaját esznek, amitől már tízévesen is szívrohamot lehet kapni, mindenki dagadt, aki meg nem, azt
Hollywoodba viszik és mutogatják a világnak.
Ülnek az olajukon, tartalékolják, másokat meg leigáznak miatta és vígan pöfögnek tovább az autóikon a rohadékok.
*Oroszok:*
Olcsó, vagy drága, de föltétlenül pacsuli kölniktől bűzlenek. Bunkók, arany meg fém fogaik
vannak és megisszák az ablakmosó folyadékot is, ha mástól épp nem lehet berúgni, de
többnyire van náluk pár kanna vodka, amit uborkával isznak. Viselkedni egyáltalán nem tudnak, hangosak, lökdösődnek, taposnak, tolakszanak és még a műanyag homárt is a tányérjukra
rakják az “all inclusive” szállodákban. Ha turistáskodnak, nemcsak erről, de a rettenetesen izléstelen öltözködésükről és a vérvörös rúzsukról is fel lehet ismerni őket, ráadásul mindig seftelnek valamivel és szerintük minden nő egy ribanc.
*Skandinávok*
Nagyon nagyra nőnek, főleg a lányok. A nőknek nagy és gömbölyű mellük meg óriási fenekük van, tej szőkék és Ingridnek hívják őket. A pasik Olafok, és mindegyiknek viking őse van. Gyakorlatilag annyi sört meg vodkát tudnak meginni, amennyit csak akarnak és mindig addig isznak, ameddig hulla részegek nem lesznek és télen mindenki Thaiföldre megy. +5 C fok felett
szerintük minden víz meleg. Szaunában élnek. Európába csak egy pólóban utaznak, az is elég meleg nekik. Akiket nem Ingridnek vagy Olafnak hívnak, azoknak teljesen érthetetlen nevük van.
*Angolok*
Róluk több dolog is beugorhat egyszerre, az egyik, hogy semmi mást nem esznek, csak húst, krumplit és babot, és hogy egyáltalán nem tudnak főzni. Eleve rejtély, hogy hogyan maradnak
életben. Viszonylag nagy a fejük, mert egy szigeten szaporodnak már nagyon rég óta, és egyébként is rondák, fehér a bőrük, vörös a hajuk, a nők pedig kifejezetten csúnyák, formátlanok. Vértelenek, rossz szeretők, kimértek, udvariasak, távolságtartók, műmosolygók. Angol humoruk van, amit rajtuk kívül senki nem ért – talán még ők se, örökké sört meg wyskit isznak és foci huligánkodnak. Télen is trikót, rövid nadrágot és szandált hordanak, de mégsem fáznak meg.
*Franciák*
Ők az a nép, akik büdösek, nem fürdenek, borvirágos az orruk és minden idegennel bunkók,
azaz nem nézik jó szemmel, ha valaki nem beszéli az ő nyelvüket. Nem hajlandóak angolul beszélni és örökké csigát meg mindenféle tengeri herkentyűt zabálnak. Zűrzavaros gondolkodásúak, mindent mindenkinél jobban tudnak és örökké vitáznak mindenen. Még egyedül, önmagukkal is képesek veszekedni.
Náluk minden nagyon drága, és egyébként is folyton a drága kávéházakban ülnek a drága és tökéletes – azaz egy számmal kisebb – ruháikban.
*Olaszok*
Az olaszok hangosak, alacsonyak és sokat szexelnek, rengeteg órán át.
Folyton tésztát esznek, mindenkinek barna haja és barna szeme van, öregkorukra megnő
a hasuk. Az olasz pasik macsók, előszeretettel flörtölnek és kihívóan nézik a nőket, mindenképpen jól öltözködnek.
Röviden: mindenkit megdugnának és isteni kávékat isznak.
Családszeretők, életük középpontja a családjuk, akikkel sok időt töltenek együtt, és imádják
a gyerekeket, még a férfiak is nekiállnak gügyögni az utcán. A nők katolikusok, a férfiak focibolondok, de mindkettőjükön egy csomó kereszt lóg.
Nemzetek bemutatása egy középiskolás szemszögéből:
*Németek”
A németek olyanok, mint a vonalzó. Mindent kicentiznek, élére állítanak, katonás fegyelemmel bírnak és még az otthonukban is katonás rend van. Meg sör folyik a
csapból is. Sokan közülük az Alpokban élnek kis faházakban és kiválóan jódliznak.
A hajuk elöl praktikus, hátul szép. A világ összes strandján korán reggel ők foglalják
el a legjobb napágyakat. Leégnek és nem lebarnulnak. A zokni-szandál kombóról
nem tudnak leszokni.
Hozzátenném, hogy egyes területeken a férfiak a pelenka elhagyásától kezdve120
éves korukig gyopár mintás kantárral ellátott rövidnadrágban járnak, amitől teljesen infantilis benyomást keltenek.