Madrid
A napokban a világ élénken figyelt a spanyol fővárosra,- ezért esett választásom e témára.
Vessünk rá mi is egy pillantást, hiszen nagy ünnepség színhelye volt: a fiatal trónörökös, Filipe hivatalosan elfoglalta apja helyét a trónon!
Ugyanakkor a spanyol játékosok “kilőtték magukat” a világbajnokságról.
Nézzük meg, milyen Madrid más fővárosokkal szemben?
Nincsen metropol flairje, mint Londonnak, vagy Berlinnek. Nem tud csodálatos épületeket felmutatni, mint Róma, vagy Párizs. Talán a szerénysége kapja meg a látogatókat 3,2 millió lakosával, amely feszül szét az energiától, éjjel-nappal egyaránt. Madridnak soha nincsen csendes órája, rettentően zajos város. S hiába keres valaki, nem talál kihalt mellékutcákat. Madrid soha el nem fáradó éjszakai élettel dicsekedhet,- a hosszú áttáncolt éjszakák, a „marcha“ fővárosa.
De mellette olyan dolgokkal büszkélkedhet, mint a Prado, a Reina Sofia, meg a Thyssen Bornemissa világszintű hármas művészetek temploma.
Ezelőtt száz évvel míg Londonnak 7 millió lakosa volt, Berlinnek jó kétmillió, Madrid csak félmillió lakossal rendelkezett. Először a környező országrészekből (Galicia, Andalúzia, Extramadura, Baszkföld, Kasztilia) vándoroltak oda, de a régi lakásukat megtartották. Ezért minden madridinak van egy második lakása is valahol.
Ötven éve már másfél millió lakosa lett. 40 éve már három millióra emelkedett. Ezeknek a bevándorlóknak természetesen gyorsan kellett lakásokat biztosítani. Hol? A peremrészeken. Ezért Madridnak csak a központja érdekes, csak ott van néznivaló.
Mivel a lakosság nagyrésze bevándorlókból áll, sokkal toleránsabbak az újonnan jöttekkel, mint mások. Most nem a környező országokból jönnek, hanem Afrikából, Kelet Európából, így Romániából is,- Kínából és főleg Latin Amerikából.
Madrid nagy, hangos és az autóforgalma borzalmas. Mert nagyon sűrűn beépített város. S a mellékutcái kisvárosiasan keskenyek.
A madridiak nagyon szeretik az utcai életet. Éjjel-nappal. Erre állítódtak be.
Aki napközben a Calle del Pez uton végighalad, az mindenképpen találkozik Ramónnal. Ramón, bár rettenetesen foglalt, mindenkihez van egy kedves szava, bókja. Milyen szép maga ma Senora, mondja a fiatal nőknek, sőt mégnagyobb előszeretettel az időseknek.
Minden gyermekkocsi elött megáll: na, hogy érzi magát ma a baba?
A férfiak után pedig így kiált: munkára fel, spanyolok!
Senki nem érzi megsértve magát. Mindenki vidáman mosolyog rá, vagy visszaválaszol.
Ramón nem a legokosabb, de dolgos, viszi a kenyeret, vagy hordja az ócskapapírt a konténerbe, ő a madridi szétosztó.
Azt mondják, hogy Madrid Spanyolország legnagyobb faluja. Ahol a mellékutcákban az emberek üdvözlik egymást, s megbeszélik az újdonságokat:
– Letizia ma nem volt annyira szomorú, mintha boldogabbnak látszana. (Ő Felipe trónörökös fiatal felesége. Mától kezdve a királyné!)
– vagy Nistelroy gólja tegnap fantasztikus volt.
– vagy, hogy a baszk miniszterelnököt békében kell hagyni.
Magaslaton fekszik, 650 méter magasan. San Marinót és Andorrát kivéve a legmagasabb fekvése van.
Jelképe nincs. S bár gyökereit tekintve régi, mégis egy fiatal város.
A 9.században az arabok alapították. Csak a 20 sz-ban vált világvárossá. Virágkorát most éli. Végre megnyílt előtte Európa kapuja is. Világvárossá lett. (De Ramónt megtartotta.)
A flamenco városa. A flamenconak újabban mellékágai alakultak ki : flamenco jazz, flamenco rock, flamenco Chillout.
A lakosság 75%-a katolikus, 18%-a rendszeres templomjáró s az első márciusi napon közel negyed millió ember látogat a Medinacelli Jézus templomba, hogy megcsókolhassa a lábát a Jézus szobornak.
A bikaviadalok városa.
Figyelemreméltó rituálé. Három matador egy délután során nagy nézőközönség elött megöl két bikát nagyon szigorú szabályokhoz alkalmazkodva. A bikák természetesen szenvednek, a matadorok pedig az életükkel játszanak. Egy félévig tart a szezon, húsvéttól októberig, amelyet a spanyolok nagyrésze borzasztónak talál, de mégsem annyira, hogy beszüntessék. (Bár úgy tudom, mégis beszüntették. De nekem sikerült meglátnom a legeslegutolsót!) A színhely az Arena las Ventas. Májusban naponta tartják a bikaviadalokat az arénában.
Az Arena előtti teret, ha nincs bikaviadal, fiatalok népesítik be.
Madrid az ünnepségek városa. Az ünnepek egyrésze vallásos, mások meg világiak.
A város védőszentje Szt. Izidor napja, május 15 szabadnap.
Világhírű múzeuma a Prado:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Prado
Hozzászólások