Mit sem sejtve kortyolgattam a kávém. Épp elállt az eső, megvásároltam a fiúnak a ballagási fehér inget, s több hónapos időpontegyeztetés után sikerült összeülni a barátnékkal egy délutáni tracspartira. Az uram otthon tartja a frontot.
Este 8 felé kaptattam fel a dombon, két sárgombóc gyermek integetett a ház mögül. Főztek ezerrel. Hamu, homok, sár, víz. Gumipapucsban. Apa pedig elégedetten nézegette a lekaszált kertet.
A fehér zokni és a rózsaszín szépruha eredeti színe felismerhetetlen.
Mindennek ára van. 🙂
Hozzászólások