Kézirat
Két blogtag, két költő, két vers.
Egyik könnyed, játékos, kedves, tipikus női vers, másik súlyos, kemény, elgondolkodtató, tipikus férfi vers:
M.Simon Katalin: Gyuri első vakációs napja
Gyuri, vigyázz a húgodra,
Míg teregetem a ruhát!
Gyuri nézz be a kiságyba,
A húgod elaludt-e már?
Gyurikám, nem hallod, hogy sír,
Éhes a kishúgocskád,
Cumisüvegben a tápszer,
Míg jóllakik, tartanád?
– Mi van veled én kisfiam,
Miért vagy oly kedvetlen?
– Gyűlölöm a vakációt,
Mami, kérlek, intézd el,
Kezdődjön meg az iskola,
Ha lehetséges, már kedden.
Seres László: Csak úgy
Feladni
elveket, mit zendülő vér,
szív, ideg és agy
égi pályákon beléd vésett,
csak elvtelenül lehet.
Ahogy a hitet hitetlenül.
Megcsalni
szerető Kedvest,
lelkedből fakadót kínnal,
gőggel, megkísértetten lehet,
mikor gyönyör az éhség,
s a szomjúság is éltető,
csak megcsalatlanul.
Eldobni
nőt, a legdrágábbat,
ki megértőn önmagává tett,
s szívedben féltve hordtál,
csak úgy, egyedül úgy lehet,
ha belehalsz előbb,
hogy élni tudj tovább,
ha szólsz, hogy örökre hallgass
ordas szívvel kivert kutyaként
boldogtalanul.
Müller Péter: A nő
http://www.youtube.com/watch?v=AJbX4seWdZY
Hozzászólások