Ezek a képek kerültek (sok társukkal együtt) egy hónappal ezelőtt új személyek tulajdonába az óradnai kiállításom megnyitóján, amely a magyarországi testvérvárossal, Salgótarjánnal közösen az évente megrendezésre kerülő Kultúra és Hagyomány Napjának gazdag műsorában szerepelt.
https://photos.app.goo.gl/RvCE66kVfcngqDAE6
De szeretném tudni, hogy melyik kép kihez került s hogy érzi magát nála!!!
Ez persze késő bánat, mert ott helyben kellett volna gondolnom rá, dehát túl gazdag volt a műsor s túl kevés hozzá az idő.
A meghitt, kellemes hangulatot az alábbi képsor tükrözi:
https://photos.app.goo.gl/KR41DjRbiJ4XcFaX7
https://www.youtube.com/watch?v=Qyca2RB9Kek&t=89s
Drón felvételek Romániában
Közben beléptem a rendszerbe, hogy aktiváljam a linkedet, de addigra megelöztél. Igy nagyon jó!
Gratulálok a versedhez, örülök, hogy megzenésítette valaki!!!
Hallgassátok szeretettel, az én versem megzenésítve.
ttps://www.youtube.com/watch?v=i59NsMjEcPk&feature=youtu.be
Még egyszer felteszem, ha ezt se lehet lehallgatni, töröld mindkettőt, Piroska!
https://www.youtube.com/watch?v=i59NsMjEcPk
M. Simon Katalin:Megbékélten
Amikor lehullott az első levél,
földig hajolt érte az ág,
de hiába, elszállt a széllel,
többé nem látta.
Visszahúzta folyton zizegő
maradék sarja,
és tűrte némán,
mint űz gúnyt vele az idő.
Egy reggel különös pompában
levelei elhagyták mind.
Roppant az ág, s a jeges űrben
álomba merült megbékélten.
Ezt a versedet megint többször olvastam el. Hogy teljes legyen az örömöm.
M. Simon Katalin: Az öröm gyümölcse
Mit viszel csőrödben, kismadár? –,
kérdi, s míg válaszra vár,
az apró teremtmény vállára száll,
és torkából a dal az ő lelkébe hull.
Az ember tudta már, a madarat ki küldte,
lelkébe a derű magját elültesse,
ott meggyökerezzen, szépen növekedjen,
virága teremjen nemes gyümölcsöt,
mellyel borús lelke éljen, s övendezve
nyíljon a teremtett világra,
szépsége legyen örömök forrása.
Széééép!!!!!!!!!!!!! Máskor is örvendeztess meg verseiddel!!!