24-én estefelé Péter felöltötte a pásztor szerkót, Miki tata báránybőrsapkája az orráig csúszott, a bottal kitűnően lehetett terrorizálni angyalborcsát, Borcsa pedig a hófehér ruhában csodálta magát. Alig lehetett elcsalogatni a tükör elől. A templomba korán érkeztünk, így is röpke félóra maradt Piri mamáéknak angyalkodni.
Flóra vezényletével a misét példásan végigülték, az énekeskönyvet továbbra is fejjel lefele tartották. Mise után a gyereksereg kiállt az oltár elé, s ki-ki rázendített. Péter az elsők között túlesett a versmondáson, rögtön fel is szabadult, táncra perdül a botjával, széles csípőmozdulatokkal ropta.
Mise után a plébánián örültünk a Kisjézus születésének. Piri mamáék hazasiettek folytatni, amit abbahagytak. A nagy ködben nem találták elsőre az utcánkat, végül némi kitérő után előttünk hazaértek.
A fa a nappaliban pompázott. A gyerekek is alá tették Jézuskának szánt ajándékukat. Adventben szalmaszálat gyűjtöttek, minden jócselekedet egy szalmaszál. Karácsony van.
Hozzászólások