Ha készítenék még hangoskönyveket,- most ezt a címet kellene adjam neki: Ahova itthonról hazamegyek. Mert olyan már van, hogy Ahova otthonról hazajövök és az Riedről szól. Riedről, a nyírfák városáról. Most Décséről kellene írjak. Meg Besztercéről. Décséről már született ugyan Décsei emlékmorzsák címen, Besztercével szemben viszont még adósnak érzem magam. Sajnos rámnehezedik egy fájó érzés, ha rá gondolok. Lássuk, mit hoz a holnap. Hátha “kinövöm” a fájdalmat s szavakba tudom majd önteni emlékeimet. Egyelőre még csak ez biztos: ma este itthonról hazamegyek.
Itthonról haza
1969-ben fejezte be a több éven keresztül kínozta, kalapálta, ütötte, püfölte, csiszolta a kemény andezitből készített Ady és Móricz összefoglaló „lét-portréit”. Nem anatómiai vagy történeti hűségre, hanem belső szellemi feszültségeik kifejezésére törekedett. A belső látomásának kifejezésére az emberről, a világ szellemi hátteréről, a titokzatos földöntúli halotti maszkot idéző tömörsége révén az egyetemes emberit kifejezve. Élete során készített létportréi hasonló felfogásban, nem a hagyományos portrékészítés eszközeivel készültek.
1971-ben édesapját megbízták Tamási Áron emlékművének elkészítésével. A Hargitáról két traktorral levontatott vulkanikus kősziklát két éven keresztül faragták Farkaslakán, mire elkészült a közös alkotásuk, amely a székely népművészet szobrászati elemeit tartalmazza balladaszerű líraisággal megformálva. (szoborlap.hu )
1973-ban a magyar állam megvásárolta a „Tüzes trónon” és a „Dózsa halála” című alkotásokat, amelyeket a Magyar Nemzeti Múzeumban állítottak ki. Ebben az időben a román titkosrendőrség egyre nagyobb nyomás gyakorolt a magyar kisebbségre, elsősorban a szellemi vezetők folyamatos zaklatásával. Szervátiusz Tibor egy igen fájdalmas és tragikus döntésre kényszerült: rájött, hogy el kell hagynia Erdélyt, a szeretett hazáját, hogy otthon lehessen. Beadta az áttelepülési kérelmét, de a hatóságok nem engedélyezték, kénytelen volt névházasságot kötni, és így is négyévi huzavona után 1977-ben kapta meg az áttelepedési engedélyt. Szobrait azonban nem engedték áthozni az egyetlen „Börtön” kivételével, és csak évek folyamán darabokra szétszabdalt állapotban sikerült segítőkész ismerős és ismeretlen önkénteseknek átcsempészni a határon. Ehhez ismét fájdalmas döntést kellett hoznia, saját műveit feldarabolta. A későbbi forrasztások és csapolások sebeit az egyes alkotások máig magukon viselik.
Micsoda regénybe illö sorsa volt!!! Nem tudtam mindezeket.
Sajátos egyéni művészetének kialakításához, először háttérbe kellett szorítani édesapja műhelyében tanultakat. Érdeklődése a nyugati modern művészetek felé fordult. ( szoborlap.hu ) Kereste a lehetőséget, hogy a benne rejlő drámai feszültséget a fémek szerkezetével, a szobrászat számára új technikával öntse formába. Kovács őseitől örökölt fémszeretetétől ösztökélve, vasakat, lemezeket hajlítgatott, ütötte, olvasztotta, hegesztette a különböző fémeket. Elkészítette a „Kolozsvári Krisztus” című vasból készült fémplasztikát, ( szoborlap.hu )amely nemzetközi hírnév kezdetét jelentette számára. A három méter magas szürke csontváz, egy lázadó hős, aki szembeszáll az Istennel az emberek védelmében. „Börtön” volt az eredeti címe annak a tragikus hangulatú kompozíciónak, amely ma már a „Szülőföldem:Erdély” ( szoborlap.hu ) címet viseli. Irtóztató elkeseredettséget sugároz, a kiúttalanság, a reménytelen sóvárgás tragikus fájdalmát.
Pihenésképpen kisebb bálványokat faragott. ( szoborlap.hu )
1968-tól négy éven keresztül dolgozott a „Tüzes trónon” ( szoborlap.hu ) című Dózsa-szobor építésén. A vörösréz kompozíció, a meggyötört nép jelképe, a szavakkal elmondhatatlan tragédiák térbeli megformálása. A parasztvezér megcsonkított teste felidézi, a magyarság hányattatását, az erdélyi székelyek szenvedését, a megalázott büszke és szabad nép fájdalmát, egész múltunk tragikus eseményeit, a háborúkban lerombolt és agyonbombázott házakat, falvakat és városokat. De felidézi egyúttal az alkotó egyéni sorsát, amelyben osztozott népének szenvedéseivel. A tűz martalékává lett emberi test, a magyar paraszt királyi fensége azonban túlmutat a fizikai valóságán, lényege nem a pusztulás, hanem a diadal. A prométheuszi hős szelleme elpusztíthatatlanul tovább él, a zsarnokság ellen örökké harcra kész konok mindenre elszánt megalkuvásra képtelen nép számára a szabadságharcos hős örök jelképévé vált.
Szervátiusz Tibor 1930-ban tanulmányait a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végezte 1949-1955 között, ahol mestere Vetró Artúr volt. 1953-ban volt első önálló kiállítása Bukarestben, 1957-ben pedig már a Romániai Képzőművészeti Szövetség tagja lett. 1962-1964 között szülővárosában bábfaragóként dolgozott. 1967-ben részt vett az antwerpeni szobrászati biennálén. 1971-ben és 1972-ben édesapjával, Szervátiusz Jenővel közösen készítették el Tamási Áron farkaslakai síremlékét. 1977-ben települt át Magyarországra a Securitate zaklatásai miatt, azóta Budapesten alkotott.
Tehát én Szervátiusz Jenöt látogattam meg a mütermében egy kolleganömmel, aki jól ismerte öt. A fia akkor még nem volt “befutott” müvész. Az apa annál inkább.
1948-49-ben a Kolozsvári Művészeti Intézetben tanított mintázást, majd 1949-1965 között a kolozsvári képzőművészeti főiskola tanára lett.
Egyetemi éveim alatt néhány barátnömmel együtt jártunk szabad idönkben a képzömüvészeti föiskolára müvészet történeti órákra. Borghida István codálatos elöadásait hallgattuk nagy lelkesedéssel. Szervátiusz Jenö elöadásain nem vettünk részt. Kár.
Életének 88. évében elhunyt Szervátiusz Tibor Kossuth-díjas szobrászművész, a nemzet művésze.
Szervátiusz Tibor 1930-ban Kolozsváron született, 1977 óta Budapesten élt és alkotott. Műveit egyebek mellett a Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Kolozsvári Művészeti Múzeum őrzi, illetve magángyűjtemények szerte a világon Európán kívül az Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban és Ausztráliában is.
Éva,köszi,hogy betetted, én is be akartam tegnap,amikor olvastam,csak már késő este volt, fáradt voltam. Te ma frissebb voltál és megelőztél. Le merem fogadni,hogy Piroskánk magán foto gyűjteményében róla is van kép, mint annyi más híres emberről 🙂
Sajnos nincs képem, pedig ismertem, azaz találkoztam vele a mütermében, az apával,- hogy a fia ott volt- vagy sem, arra nem emlékszem. Dehát ez egyetemista koromban volt,- kinek volt akkor fényképezögépe?!!!!!!!!!
Fényképezőgéped nem volt,de jo szemed volt, szerintem emlékeznél rá,mert fess fiatalember volt, úgy láttam. Mit csináltál a műteremben,csak nem modellt álltál???
Nem, nem,- csak elkisértem a barátnömet kiváncsiságból, akinek “Jenöbácsi”-val volt valami elintéznivalója. Én meg meresztettem közben a szememet. Valahol a Kisszamos partján volt a müterme, a piactérhez közel. Ott volt a fiatember is, de ö sajnos nem jött közénk, a másik szobában/teremben tett-vett.
https://www.youtube.com/watch?v=xk7Ca6_vaI4
Irénke, kérlek tedd be az új szobába ezt az anyagot!
Cica engedélyével (remélem) a mai nap versét küldöm:
M. Simon Katalin: Föld napjára
Fát ültetek neved napján,
életünk szerelme,
tiszta vízzel öntözgetem,
hogy tegyek kedvedre.
Erdő-mező szép virágát
a pártádra tűzöm,
minden lélek, kit nemzettél,
benned gyönyörködjön.
Istentől én számodra most
csak egy kegyet kérek:
Őrizze meg tisztaságát
tengerkék szemednek!
…ma este itthonról hazamegyek.(H.P.)
“Az ember a szíve mélyén örökké odavaló, ahol született.”
Tamási Áron
Piroska, lélekben veletek leszek Besztercén. Sikert kívánok a köny
v bemutatásához és lelki erőt a felidézett emlékek elviseléséhez.
Micsoda mutatvány!!!
https://www.youtube.com/watch?v=flJenF59iU0
WOW!!!
https://www.youtube.com/watch?v=a32_I8rMf6o
Tantaramella: https://gloria.tv/language/ypC7nuVcYwSj66r2P3eNDSo8U/video/4TUVhQnY3YMA6TJwPNPfeiS8S
Vajon a fenti virágözön ott készült, ahova itthonról hazamegyek? Nehéz volna megválaszolnom. S azt is, hogy vajon hol vannak pillanatnyilag az egyes példányok. Itthon? Otthon? Vagy új gazdáik zsebében, táskájában, pénztárcájában, bibliájában stb “végzik feladatukat”?
Piroska, éppen el akartam mesélni neked,hogy nálunk mi lett a sorsa a kis képeidnek,erre most szóba kerul. Fantasztikus. Szoval nálunk lett könyvjelző, a gyerekek rendre ezekkel diszitik a plédekbol összeeszkábált kuckokat, kituzték a spájzban a polcokra is. Lett beloluk játék fizetöeszköz is,és kiállítást is szoktak rendezni a szobában. Kedves vendégek is választhattak, de csak a nagyon kedvesek 🙂 Én anyukámnak is adtam.