Húsvét

 

 

 

 

 

M. Simon Katalin: Húsvétkor

Egy kicsit mindig

feltámadunk veled
érezni megváltásod kegyét,
hogy fennebb emelkedve

szürke önmagunknál,
fejet hajtsunk nagyságod előtt,

hogy ébredjünk fel, mint a fa,

ha elérkezett nyitni az idő,
és áldásod nyomán lelkünkben
gyökerezzen újító erő.

***

Galambos Viktor:   A Názáreti bazilika 

Az  Angyali Üdvözlet római katolikus hagyomány szerinti helyén, abban a barlangban, ahol Mária nevelkedett, már a negyedik. században létezett egy kápolna, mely fölé Konstantin bizánci császár és az anyja Szt.Heléna építtette az első templomot. A hetedik században a muzulmánok lerombolták. Csak a keresztes hadjáratok idején épült fel újra 1102-ben. 1187-ben Saladin kiűzte a kereszteseket, de megengedte a Ferences rendi szerzeteseknek, hogy a templomot fenntartsák. A muzulmán tolerancia nem sokáig tartott, 1260-ban a mamelukok lerombolják a templomot. Mégis maradnak Ferences rendiek Názáretben, de hol kiüldözték őket, hol legyilkolták egy részüket, néha pedig megtűrték őket..

360 évnek kellett eltelnie amíg megengedték 1620-ban egy új templom felépítését.

1954-ben újra lebontották, de ezúttal azért, hogy helyébe Közép-Kelet legnagyobb, 55m magas, kétszintű bazilikáját építsék fel, az olasz műépítész, Giovanni Muzio tervei alapján.
A képsoron láthatók a bazilika kerítésén a világ minden tájáról származó Mária képek, a zarándokok, az alsó szint a barlanggal, és a felső szint az oltárral.

https://www.flickr.com/photos/vikig/sets/72157649355462944/

***

Elolvasásra ajánlom:

A lila völgyben alvó rügyek a márciusi szellő érintésére nyújtózkodnak, nyiladoznak. Egyre korábban néz le e falura a nap, s egyre később jár ide a hold. De, erre várt itt minden dolgos kéz, immár szánthat, vethet a paraszt. Persze van, aki már nem örül az élet rendjének, a természettel való együttélésnek. Az nem is érzi jól magát sem a bőrében, sem Magyarfalu testének tagjaként. De a vén akácok tövében sütkérező hangyák továbbra is a legszorgosabbak. Akárhányszor hazajövök, úgy látom a dombok, egyre csak költöznek.

Mindig odébb csúsznak egy keveset. Épp annyit, hogy azt én tévedhetetlenül észre vehessem. Én. Sajnos csak én. Akik nem hagyják el bár ideiglenesen e vidéket, a változókat nem változásként élik meg. Fel nem tűnő természetesség az számukra.

http://erdely.ma/publicisztika.php?id=184238&cim=iancu_laura_harmadnap

***

A gyermekkor ízei a legszínesebbek.

Nem emlékszem rá, és már nincs is, aki elmesélje. Minden bizonnyal engem is, mint minden karon ülő, büszke csemetét, Édesapám avatott be első locsolókalandomba. Minden bizonnyal verset is tanítottak nekem, ebben talán Édesanyám vette ki leginkább részét.

http://erdely.ma/publicisztika.php?id=184213&cim=mostan_regi_husvetokrol_almodom