Kereszted súlyos, vállad remeg,
Verejték marja gyötrött testedet.
Hosszú az út, lélekkel bírod,
Erőt a fény ad, sorsod nem sírod.
Mögötted sötéten zúg a tömeg,
Ebek szomjazzák ontott véredet.
Lépted nyomában fű serken csodára,
Míg kereszted bírod a Golgotára.
M.Simon Katalin, Sepsiszentgyörgy
A nehéz, szomorú hangulat feloldása érdekében beteszem a B. Katitól kapott gyönyörű videót:
Hozzászólások