Kedd délután lazára vettem a figurát, az uram szerint túl sok időt pazarolok a konyhára. Eljátszodtuk a délutánt, másnapra nem főztem. Mindenki ebédel az intézményében, munka után összedobok valami gyors vacsit, oszt kész.
Nem is volt baj szerda reggelig, amikoris kiderült, hogy Borcsa nincs óvódaképes állapotban. Ekkor én már dolgoztam, ergo apa maradt otthon a kis beteggel. A tervek szerint a nagy oviban tölti a napot. Ebből annyi valósult meg, hogy mindenki felvette az előző este kikészített ovis szerkóját. Péter nem volt hajlandó óvódába menni.
Salátakészítéssel indítottak. A program az oviból lett ellopva. Péter elővette a salátáját az ovistáskából, Borcsa az uborkáját, s a nappali közepén a kisasztalon elkészült a saláta. Apa kenyeret pirított, kolbászt karikázott. Megvolt a reggeli.
Két vonatozás között a krumplileves is megfőtt. Ezt követően kenyérvásárlás ürügyén a faluba indult a jónép. Ekkor tört ki első alkalommal a palotaforradalom: Péter autóval akar menni. Apa önuralmat gyakorol, gyalogolnak. A boltban sikerült megvásárolni mindent, ami nem volt a listán: kiflit, barnit, s egyéb mérgezett földi jókat.
A második palotaforradalom oka Borcsa délit tejivási szokásainak tisztázása. Önuralom, mély levegő. Borcsa elalszik.
Bokros munkás teendőim miatt egy óra késéssel érkeztem haza. Apa hordót mosott, a gyerekek a szomszédban homokoztak. Eper megkapálva, mosatlan eltüntetve, konyha rendbeszedve, asztal megterítve, ebéd feltálalva, kiskanál desszertnek kikészítve. Ülünk a vacsoránál. Apa jólesően sokat mesél, többet, mint szokott. Én jólesően kevesebbet, mint szoktam. Úgy várt, mint én őt pár évvel ezelőtt minden nap.
Hozzászólások