Lia küldte az alábbi anyagot:
1. Legközelebb, ha kézmosás közben úgy tűnik, túl hideg a víz, gondolj a következőkre :
Angliában 1500 körül a legtöbb esküvőt júniusban kötötték, mivel a hagyomány szerint az évi fürdést májusban végezték el és júniusban még elég jó szagúak voltak. Az esetleges kellemetlen szagok elfedéséért a menyasszonyok nagy csokor illatos virágot tartottak kezükben. Ez lett a későbbi menyasszonyi csokor.
2. A fürdő egy nagy, forró vízzel teli kádból állt. A tiszta vízben való mosdás a ház urát illette meg. Utána a fiai és a ház többi férfitagjai fürödtek, majd a nők, végül a gyerekek, utolsónak maradva a csecsemők. Időközben a víz olyan piszkos lett, hogy el is lehetett tűnni benne. Innen ered a mondás is: “Don’t throw the baby out with the bath” – Ne dobd ki a fürdővízzel a gyereket is!
3. A házaknak magas, nádból készült teteje volt, alatta nem volt kideszkázva. A meleg háztetőn sütkéreztek az állatok, macskák, kutyák, patkányok, bogarak. Esős időben piszkos és nedves lévén, az állatok gyakran lepotyogtak a tetőről. Innen a mondás is: “It’s raining cats and dogs” – Macskák és kutyák potyognak az égből! Mivel a szobák felett csak a háztető volt, különösen a hálószobában kellett kitalálni valamit, hogy az ágy ne teljen meg bogarakkal és más szeméttel. Így jelent meg a baldachinos ágy rudakon kifeszített lepedő az ágy felett.
4. A gazdag házak padlója kőlapokból volt kirakva. Esős időben, télen síkossá vált, ezért szalmával (thresh) hintették le, hogy járni tudjanak a házban és melegebb legyen. Idővel annyi szalma gyűlt össze, hogy ajtónyitáskor egyszerűen kicsúszott az ajtón. Ekkor kitalálták, hogy egy fadarabot tettek az ajtó elé. Így jelent meg a küszöb (angolul threshold)
5. Disznóhúshoz ritkán jutottak, ilyenkor nagyon különlegesnek érezték magukat. Ha ekkor vendégük is volt, tüntetően lelógatták a sonkát a gerendáról.
Tehetősnek számított az a férfi,aki “could bring home the bacon” (“sonkát tudott hazahozni”). Keveset vágtak a sonkából, szétosztották a vendégek között, és elégedetten “chewed the fat” rágcsálták a zsíros darabokat az asztalnál.
6. A kenyérosztásnak is megvolt a sajátos szabálya: A dolgozók kapták a kenyér égett alját, a család a kenyér belét, és a vendégek, megtiszteltetésképpen, a kenyér felső kérgét (“upper crust”).
7. Ólomkupákból itták whiskyvel a sört és ez a kevert ital napokig leverte lábáról fogyasztóját. Úgy feküdtek az útszélen, mintha kómában lettek volna.
Rendszerint kinyújtóztatták a részeget a konyhaasztalon 2 -3 napig, a körülötte egybegyűlt család evett ivott és várta, hogy felébred-e ….
Így vált szokássá a virrasztás (“to wake up” – felébredni)!
8. Mivel a temetők beteltek, kiásták a koporsókat, és a csontokat az úgynevezett csontok házába vitték (“bone-house”), így a sírhelyeket újból fel tudták használni.
Amikor ezeket a koporsókat megnyitották, elég sok koporsó falán karcolásokat vettek észre és rájöttek, hogy azokban élve voltak eltemetve az emberek.
Ekkor gondolták ki azt, hogy temetéskor rákötözzenek egy zsinórt a halott kezére, azt kivezetve a koporsón, síron keresztül csengettyűt kötöttek a végére.
Kijelöltek egy személyt, aki egész éjjel a temetőt járta és figyelte az esetleges csengőszót. Így jelent meg az éjjeli őrjárat “graveyard shift” – ami ma az éjszakai műszakot jelöli – és a csengő hangja életet mentett (“saved by the bell”).
9. A középkori Angliában az emberek nem szexelhettek, csak a király jóváhagyásával, (kivétel a királyi család). Mikor egy család gyereket akart, a királyhoz kellett fordulniuk kérelemért, aki küldött nekik egy táblát, amit az ajtóra kellett kitűzniük, amikor házas életet éltek. A táblán ez állt: Fornication Under Consent of the King. ( F. U. C. K. ), azaz paráználkodás a király engedélyével. Innen ered a mai “fuck” angol szó.
10. Hihetetlen, de az, amire a 21. században egy egész ipar épült, azt régen sokkal egyszerűbben oldották meg: igaz, így szabadítva el betegségeket, járványokat. A középkorban ugyanis nemes egyszerűséggel az éjjeli tálba “végzett” dolgokat kiöntötték az ablakon, egyenesen az utcára.
A másik megoldás is valami hasonló volt: a várakba úgynevezett gardróbot építettek, vagyis egy olyan terasz-szerűséget, amely zárt volt, és amely kívülről a fal síkjából kiemelkedett. Az alján egy lyuk volt, ezen keresztül pottyant ki a bent ülő salakanyaga.
Az angol WC-t csak a 16. században egy Sir John Harrington találta fel, ám az még évtizedekig nem terjedt el, bár Erzsébet királynő próbálkozott vele, és udvarában építtetett egy illemhelyet – nem nagy sikerrel, nem szerették ugyanis használni az alattvalók.
Az angol, vízöblítéses toalett végül csak a 19. században vált széles körben ismertté és használttá, ám még sokáig nem volt hozzá WC-papír, bármilyen hihetetlennek is tűnik. A tekercses segítség egyrészt egy Gayetty nevű New York-i vállalkozó nevéhez fűződik,aki kitalálta, hogy a papírral könnyen tisztán tarthatják alfelüket az emberek. Ám egy távoli országban már jóval korábban rájöttek erre: Hung Wu kínai császár bizonyíthatóan használt már lepedő nagyságú papírt a 14. században. Mára pedig – mint említettük – egy egész iparág épült a WC köré: illatos, zenélő, önmagától működő toalettek, intelligens illemhelyek egész arzenálja várja a magukon könnyíteni vágyókat.
Higiénia a középkorban
Minden rendben, kaptam segítséget, tovább dolgozhatunk együtt. Rövidesen új szobát nyitok. Még ma.
https://www.vogelbescherming.nl/beleefdelente/ooievaar?fbclid=IwAR1S5dtX86fMrTt2k1TT1pLOos-BqTPKd2mbV8ua6zI9Fkm66WthhqBMi4A
Ők már visszaérkeztek, ha jól értem, Hollandiában fészkelnek.
Sajnos nem tudok belépni a rendszerbe, változott valami,- lehet vége a blognak.
Az ” Aktuális” szobába tenném,…
“Köszöntlek, kedves szép március! Ibolyaszagú, langyos leheletedet érzem már a levegőben. Zöld szőnyegeidet látom már kiterítve a halmokon. Itt-ott fehérlenek az árnyékos mélyedésekben a tovavonult télkirálynak elhagyogatott rongyai, de a napot már te emeled az égre, s a földön már a te lábad jár. És a te lábad nyomán kizöldül a fű, és előkéklik az ibolya.”Gárdonyi Géza
Milyen szép!!!!!!!!
Ez a vers jutott az eszembe, csak Neked Piroska nem tintát, hanem sok színes festéket kívánok!
Kosztolányi Dezső: Mostan színes tintákról álmodom
Mostan színes tintákról álmodom.
Legszebb a sárga. Sok-sok levelet
e tintával írnék egy kisleánynak,
egy kisleánynak, akit szeretek.
Krikszkrakszokat, japán betűket írnék,
s egy kacskaringós, kedves madarat.
És akarok még sok másszínű tintát,
bronzot, ezüstöt, zöldet, aranyat,
és kellene még sok száz és ezer,
és kellene még aztán millió:
tréfás-lila, bor-színű, néma-szürke,
szemérmetes, szerelmes, rikitó,
és kellene szomorú-viola
és téglabarna és kék is, de halvány,
akár a színes kapuablak árnya
augusztusi délkor a kapualján.
És akarok még égő-pirosat,
vérszínűt, mint a mérges alkonyat,
és akkor írnék, mindig-mindig írnék.
Kékkel húgomnak, anyámnak arannyal:
arany-imát írnék az én anyámnak,
arany-tüzet, arany-szót, mint a hajnal.
És el nem unnám, egyre-egyre írnék
egy vén toronyba, szünes-szüntelen.
Oly boldog lennék, Istenem, de boldog.
Kiszínezném vele az életem.
Nagyon meghatódtam. Gyönyörü!!! Köszönöm!!!
Drága Piroska! Ha jól tudom,ma van a szülinapod, legalábbis úgy emlékszem,hogy Keresztanyámmal egy napon születtél. Ha igen,akkor sok boldog szülinapot, és alkoss nekünk még sokáig! A virágot és a puszit postázzuk!
Köszönöm szépen figyelmességedet, jókívánságaidat, drága Adri!!! A virágot és puszit is megkaptam. Köszi!
Köszöntelek én is, Piroska, habár úgy emlékszem, szökőév volt az az esztendő,így ma is és holnap is érvényes,… Isten éltessen!
Köszi szépen, drága Irénke. Holnap már késö lett volna, mert én 28-án születtem, s most nincs szököév. Laci született 29-én.
Drága Piroska, nagyon boldog születésnapot kívánunk Neked! Egészséget, alkotó kedvet és sok örömet, mindenben amit csinálsz
Èva és Reiner
Köszönöm szépen Mindkettötöknek!!!
Szuper, Irénke!!! Az is nagyon jó!!! Kerékpározás a balkonon.
Szuperek vagytok,hogy mozogtok, a kerékpározás a balkonon nagyon aranyos. Itt is hallottam ilyesmit,mert a faluban kocogó hölgyeket megszólták ,hogy “de ráérnek, bezzeg,ha kapáltak volna egész nap,nem szaladgálnának” Csak igy tovább!!!!Puszi!
Majd gondolj ránk, amikor a mi korunkban keresed a sport lehetöségeket. 🙂
Így van, Piroska! Sokáig csak a port töröltem róla miután átcseréltük a Besztercén olyan jó szolgálatot tevő két kerékpárt szobaira. A kolozsvári forgalom miatt, na meg a “mi korunkban” veszélytelenebbnek láttuk balkonon biciklizni. Nem volt könnyű megszokni, hogy nem halad előre, úgy képzeltem magam, mint az a majom a köszörűkövön,…de kénytele-kelletlen, el kellett hogy fogadjam és meg is szoktam, mint a majom. Adri, “majd gondolj ránk,…
Én több embert is ismerek, akik szobai biciklin edzenek. Neked akkor még jobb, mert a balkonon edzés közben friss levegöt szívsz.
Irénke, neked válaszolok.
A walkingozás egy északi sport, – én naponta olyan 40 percet szoktam végezni. Két csuklóra rögzített speciális walking bottam történik. Ritmikus gyaloglás, ami több a sétánál, mert nemcsak a lábak, hanem a kezek is igénybe vannak véve. Itt nagyon divatos sport, akár a kocogás. Lehet egyedül, vagy csoportosan végezni.
Köszönöm.
Úgy emlékszem a botok ára olyan 20 euró körül van. Rövidesen kell újakat vásároljak, immár a harmadik rendet,- mert a bot vége gumirozott s az nálam eléggé elkopott,- így az aszfalton kopog a bot.
Ezt a lépegetést, láb-kar mozgást, előbb meg kell tanulni, különben orra esik az ember.
Neeeem!!! A botok biztonságérzetet adnak. Én szeretem, mert néha, azaz elég gyakran szédülök s akkor jó, ha a kezemben vannak.
Én is szédülök, Piroska. Itt nem láttam senkit walkingozni, mindenki utánam fordulna, nézne, mi történt velem, hogy két botra van szükségem. Én a balkonon “kerékpározok”.
https://www.youtube.com/watch?v=ZUZnxAhwug0&feature=share
Én megnéztem!!!!!!!!! Köszi!!!!!!!!!! Te láttad?
Megnéztem, aztán elküldtem neked is. Mi az a sok felkiáltójel?
Az öröm jele.
Egy kérdésemre nem válaszoltál még, Piroska! Mi az a Walkingozás (nem írtam jól, de megérted), kivel és hogy kell W-ni?
Február 24., MÁTYÁS NAPJA
„Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál.”
„Mátyás, Gergely két rossz ember” – azaz ezeken a napokon nagy hidegek szoktak lenni.
Az e napi időjárásból jósoltak a termésre, tojásszaporulatra. A hideg idő jó termést, a szeles idő kevés tojást jelzett. Szlavóniában, ha az idő havas volt, búzát, árpát, zabot vetettek a jó termés reményében. A gazdasszonyok pedig sárgarépát, petrezselymet, borsót, azzal indokolva, hogy akkor nem eszi meg a féreg a magvakat. Eső esetén attól tartottak, hogy a jég elveri a termést, és a szőlő savanyú lesz.
Számos hiedelem fűződik a Mátyás-napi tojáshoz. A Szolnok megyei Csépán a Mátyás-napi tojásból kelt libát marakodósnak, veszekedősnek tartották. Turán úgy vélték, hogy „húsosfejű”, idétlen, nyomorék liba kelne ki. Székelykevén piros ceruzával jelölik meg a Mátyás-napi lúdtojásokat. Itt úgy vélik, ha kikel, a kisliba eltűnik, de ha sikerül megtartani, akkor jó gúnár lesz belőle.
A halászok a Mátyás-napkor fogott halat az egész évi szerencsés halászat előjelének tekintették. Ezt a halat Baranyában „Mátyás csukájának” emlegetik.
https://www.maszol.ro/index.php/kultura/108557-hatszaz-faklyaval-vonultak-kolozsvaron-matyas-kiraly-emlekere
Ó, de szép rendezvény!!! Köszönjük a kolozsvári tájékoztatást!!!
Nahát!!!!!!!!!!! ´Wrdekes népi hiedelmek a mai nappal kapcsolatban!!!
Ez a megjegyzés elcsúszott, de nem az én hibámból.
A fantáziám diktálta, hogy ezt a képet tegyem be,- mert azt látom benne, hogy ahol érték…
Mindez semmi ahhoz képest, amilyen a francia udvarban volt a higiénia. Nem véletlenül kellett a királyi udvart áttelepíteni hónapokra egy másik birtokon lévö kastélyba. Annyi idöre, amig kitakarították s újra lakhatóvá tették a salaktól immár … Nem részletezem. Nagyon érdekes téma volt, sokat foglalkoztam vele, hangoskönyvbe került s azzal lezártam.
Amikor elolvastam,az jutott eszembe,hogy ebből mi lehet igaz,és mi a nagyvárosi legenda. Pl. a fuck szó eredete. Kétlem,hogy ennyire számon tartották volna,hogy ki kivel…És ismervén az emberi alaptermészetet, ha volt is ilyen megkötés, nem foglalkoztak vele 🙂
A másik,ami eszembe jutott,hogy te jó ég,ehhez képest a magyar paraszti kultúra mennyivel kifinomultabb volt. Természetesen tudom,hogy a higiénia még 50 évvel ezelőtt is mást jelentett,mint ma, de azért valahogy jobban össze tudták szervezni a tisztaságot, a disznótorokat,és egyéb dolgokat,amikről ebben a beszámolóban olvastunk. Pl.tudtak rendes kenyeret sütni,és nem kellett szinteket kijelölni,hogy ki melyik részét eszi. Ill. a részeg ember sem okozott ilyen gondot, igaz,biztos más bortól vagy palinkától berúgni,mint whiskytol.
Piroska, miért ezt a képet választottad ? Nekem egyébként az jutott eszembe,hogy ilyen a tükör a fürdöszobában,ha egy csintalan gyerek fogkrémmel összerajzolja. 🙂
Arra kérlek kedves Blogtársak, hogy mindig a frissen megnyitott szobába írjatok, hogy követni lehessen. Köszönöm!!!