Második napja hármasban gyúrjuk a hétköznapokat. Apa elutazott.
A hiánya értette meg, hogy mennyire nehéz egyedül boldogulni a gyerek-munka-háztartás háromszögben. A helyzetet súlyosbítja egy vendégvárás, s a hozzá tartozó alapos takarítás, főzés.
Tegnap este vacsora után felseprem a konyhát. Reménykedem, szép tiszta marad, míg másnap megérkeznek a vendégek. Fél óra múlva Borcsa kiflit morzsál, pontosabban falatozik. Nagyon. Megkérem, takarítsa össze maga után a kupit. Ő inkább kiflistől átvonul a szintén felporszívózott gyerekszobába. Végül kiegyezünk. Durcásan sepri a morzsáit a konyhában, közben szónokol:
– Mostoha vagy anya! Azt hiszed, Hamupipőke vagyok?
Este 9-re a fürdő is egyenesbe került. Ekkor Péter hirtelen ötlettől vezérelve a bilibe pisilt. Az edény tartalmát egy laza kézmozdulattal beloccsintotta a vécébe. Kb. fele került oda, ahova szánta, a többi egy négyzetméteres területen szétszóródott. Hurrá.
Az éjszaka félálomban konstatáltuk a családfő érkezését. Mától minden könnyebb.
Hozzászólások