Kirándulni mentünk fel a hegyre, egy házikóba – Borcsa szerint. Két napon át kószáltunk az erdőben, borvízért jártunk, lestük az ebihalakat a pocsolyában, hintáztunk a Balu parkban. Borcsa lelkesen barátkozott egy román kislánnyal. Magyarul próbálta szóra bírni. Szóltam neki, ne fárassza magát, próbálja románul. Erre elkezdett halandzsázni, meg volt győződve, hogy románul beszél. A nyelvi különbözőséget leküzdve, a kislánnyal olyan jól megértették egymást, hogy Péter lett a közös ellenség, aki nem akarta átadni a hintát.
Gábor tata lelkiismeretesen hordta haza az erdőből a gombát és az áfonyát. Kavicsot dobáltunk a patakba. Kürtőskalácsot majszoltunk, megmentettünk egy nénit a hasraeséstől, s Péter az esti misét nyitott szemmel aludta végig. Jó pihenés volt.
Hozzászólások