A pillangó eltávolítása Borcsa karjából nevű projekt volt a leghangosabb momentuma a beteges korszakunknak. Verőfényes péntek délután összegyűltünk a nappaliban, a delikvens pedig ordítani kezdett, mielőtt hozzáértünk volna: Fáááááááááááááááááj! Ezt ismételgette kitartóan. Érveltünk ezzel-azzal, de ő kijelentette, inkább a pillangóval éldegél ezentúl. Majdnem beadtam a derekam, végül gondoltam, ha már a kötelező alázene megvan, legyünk túl rajta.
Ölbe vettem, Mamika ügyesen szedte le a ragtapaszt, Borcsa pedig két mondatot skandált kivörösödve: Rögtön engedjetek el! Nagyon segítség! Péter felkönyökölt a kanapéra, bedugta a füleit, s rezzenéstelen arccal figyelte az akciót.

A leányt hidegen hagyta, hogy már rég kikerült a tű a karjából, továbbra is ordított. Csorogtak a könnyei, a vigasz nem használt. Nagyon segítség!