Bild-90_kkk_ö21

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Meguntam már s félretettem, befejezettnek tekintettem a falevelekre, valamint madártollakra való festést. Erre fel az utóbbi találkozásokon a felajánlott képek közül a faleveleket választották elsőként. Tán nem is maradt belőle.

A tollfestést végképp abbahagytam, még a tavasszal, mert nem lehet felragasztani, belaminálni. Hiába láttam az uton, nem emeltem fel többé, hogy haza hozzam. Nem érdekelt többé. Erre fel Besztercén a temetőben, a férjem sírján egy gyönyörű madártoll várt. Mi volt ez, ha nem üzenet?! OK, megértettem. Amint hazakerültem Riedbe, első utamon mind a földet néztem a nyírfáim alatt, de még véletlenül sem találtam. Egyet sem. Másnap már nem figyeltem. Erre fel szintre ráléptem, háromra is. Persze, hogy felvettem. S ezt az üzenetet éreztem belőle: ne keressek tollat, hanem csak azt vegyem fel, ami elém kerül. Tegnap is kettőt hoztam haza. A levelekkel várok őszig, s akkor feltétlenül folytatom azokra is a festést.

Más. Teljesen, de teljesen más. Tegnap történt, a Normában. Új cipőket tettek be s megálltam én is nézegetni őket. Egy fehér szandálon észrevettem, hogy a belseje foltos, – azaz látszott rajta, hogy jártak benne.  Nem is volt kéznél csak a bal lábra való. Mellettem egy magabiztos sovány, magas nő csukott nyári cipőt próbált idegesen. Majd egy határozott mozdulattal az általam letettet megfogta s bennebb hajította,  a többiek alá süllyesztve.  Aztán, mint aki befejezte a próbát, elindult a kassza felé, az új cipőkkel a lábán.  Fél szemmel figyeltem. Hangoskodott, viccelődött, semmit nem jelzett, hogy új lábbeliben van. Csak a margarint fizette ki. Na, majd az ajtó biztosan fütyül, – gondoltam,- hogy ki nem fizetett árut próbálnak kivinni. Nem fütyült. Te jó ég!- hát ez a nő cipőt lopott!!! – döbbent belém a felismerés. Tovább nem tudtam követni, hogy odakinn mit csinált, mert a polcok eltakarták a kilátást. Vajon autóba ugrott, avagy hideg vérrel gyalog elosont? Kővé meredtem. Ilyent még nem láttam. Alig tudtam magamhoz térni.

15 euró volt a cipő értéke.  Megérte neki? Nem nézett ki egy szegény valakinek. Vagy élvezetből tette volna? Tán sikerélményre vágyott?