Ezredik

 

 

 

 

 

 

“Mi olyanok vagyunk, mint a fonott zsinór, sok külön szálból közösen alkotunk erős kötelet. Ez a mi szövetségünk, ez köt össze bennünket.” (Tommy Wiegeringa/

Seres László: Új teremtés

Zörgessetek,
hogy érezzem kimondatlanul,
ti akartok választani engem.
A Kiválasztottat.
S megnyílnak előttetek
kapui a mennynek.
Hegyek omlanak lábaitok elé
porrá zúzottan, s mint a holtak,
tengerek száradnak ki.
Lelketek vásznán
csillagokig ér a bűn.
A Nap elsötétül,
megáll forgásában a Föld.

Megkegyelmezek nektek
Teremtett lelkek.
S az utolsó óra előtt,
kedvetekre ítélkezem,
emberré visszagyúrva
egymásba mind.
Egyetlen Eggyé,
ahogy rég, egykoron.

Még egy esélyt adok.
s a Világot
újra megteremtem.
Ennyi jár csak, nem több.
Enyém a menny s a hatalom.
Tiétek a Föld.

Boldoguljatok.
***
Sára: Földünk szépségei:

http://www.wimp.com/amazingsights/

Viktor: A falunk mellett fényképeztem a napokban:

https://www.flickr.com/photos/vikig/sets/72157661783725915

B. Kati: Gyönyörködjünk Budapestben a Lánchíd tetejéről:
http://album.reality.hu/panos/lanchid_tetejen/giga/

***
M. Simon Katalin: Lábnyomok
Enyém, tiéd, másé,
ki tudja, hányan jártunk itt,
az ember könnyen feled,
csak az idő tartja számon,
de ma nem képes megszólalni,
mint Bábel tornyának építői,
túlharsogják egymást nyomdokaink,
mind, akik itt jártunk, jó hittel tettük,
ne hagyjuk elporladni lábunk nyomát!
***
D. Nagy Éva: Társak az úton

Az úton, ami ránkméretett menni kell. Ha kell egyedül is, de könnyebb ha társunk is van hozzá.
Vannak akik csak ideig-óráig maradnak velünk. Vannak akik fogják a kezünket és vannak akik elutasítják a mi kinyújtott jobbunkat. Vannak segítőink és akadályozóink. Vannak akik tovább lendítenek és vannak akik visszahúznak. Vannak vigasztalóink és vannak megszomorítóink. Vannak ösztönzőink és vannak irígyeink. Olyanok, akik csak érdekből kísérnek minket és olyanok akik jóban-rosszban kiállnak mellettünk.
Ès talán lesz valaki, akivel mindvégig egy az útunk, aki örökre velünk marad, vállvetve harcol, együtt örül és együtt búsúl velünk és együtt érünk a Célba. Ő az igazi társam.
Aztán ott vannak barátaink, akikkel együtt indultunk vagy akikkel útközben találkoztunk. Ha el is válunk, mindig újra és újra összejövünk, soha nem veszítjük el teljesen egymást szem elől, hirtelen ott teremnek, ha segíteni vagy vigasztalni kell és ha előbb érnek a célba mint mi, türelmesen várnak ránk az út végén…