Galambos Viktor: AZ ELVESZETT REMEKMŰ
A nagy alkotók két csoportra oszlanak. Az egyik csoportba azok tartoznak akik kész tökéletes műveket alkotnak, amin semmit nem kell, de nem is lehet javítani,ezek közé tartozik prédául W.A.Mozart, aki a Figaro Házasságának a partitúráját leírta anélkül hogy bármit javított volna rajta. Beethoven a másik kategóriában tartozik, sokáig javítgatta műveit, átírta, őket, legjobb példa erre a Fidelio , amelyhez három nyitányt komponált, és a címét is megváltoztatta Leonorá-ról Fidelio-ra.
A nagy festők, is erre a két csoportra osztódtak. Michelangelo az elsőbe tartozott, azért volt a freskó utolérhetetlen művésze. Leonardo da Vinci viszont végnélkül javítgatott a művein, emiatt sok befejezetlen maradt.
És most térjünk ki egy kicsit a freskó festészetre. Freskó azt jelenti olaszul, hogy friss. Ez a festészeti technika abból áll, hogy a frissen felrakott mészvakolatra festenek, aquarel festékkel, és miután a vakolat megszáradt, javítani nem lehet a képen, viszont évszázadokig megmarad.
Ez a technika persze nem volt Leonardo ínyére, és olyasmit akart kitalálni, ami megfelelt volna az ő munka stílusának. Az egyik legnagyobb alkotása a Milánó melletti kolostorban lévő Utolsó vacsorát, úgy festette, hogy a vakolatot hagyta megszáradni, felvitt rá egy ólomfehér alapot, hogy a színei élénkebbek legyenek, és erre festette a képet temperával és olaj festékkel. Így aztán lehetett javítgatni rajta. Balszerencséjére a kép egy vékony külső falra készült így a terem párája kicsapódott a falon, és a kép elkezdett rongálódni. Még azt a hibát is elkövették hogy letakarták, így a helyzet még rosszabb lett.
Utólag annyit restaurálták a képet, hogy az eredetiből alig maradt valami.
1505-ben felkérték Leonardót hogy a Firenzei Palazzo Vecchio nagy termében egy hatalmas freskón fesse meg az Anghiari csata képét. Feltehetően ugyanazt a technikát alkalmazta mint az Utolsó vacsoránál, ugyanazok a problémák merültek fel, mint Milánóban, és a kép végül befejezetlenül maradt.
A vázlatok és a kép alapján Rubens lemásolta a munkát, innen tudjuk, hogy a festészet egyik legnagyobb művéről volt szó.1563-ban megbízták Giogio Vasarit a terem freskóinak megfestésével, és a falra amin eredetileg a befejezetlen Anghiari csata volt, a Marcianoi csatát ábrázoló freskó került , amely mindmáig kitűnő állapotban látható a “Tizenötödik Század ” (Salon dei Cinquecento) teremben, a többi óriási freskóval együtt, és a nem kevésbé szép szobrokkal, amelyek alattuk állnak.
Sokáig azt hitték, hogy Vasari egyszerűen átfestette Leonardo festményét és az így örökre elveszett, de Vasari hagyott egy jelet a jövőnek a Marciano-i csata képén, az egyik zászlóra az van írva “CERCA TROVA” azaz “Keress, Találj”.
A National Geografic szervezte meg azt a kutató csoportot, amely kiderítette hogy Vasari tulajdonképpen nem Leonardo művére készítette a freskóját, hanem egy falat húzott elébe egy rést hagyott az új fal és Leonardo festménye között, és ennek az új falnak a vakolatára festette a freskóját.
Sikerült a technika legújabb vívmányaival pigment mintákat venni Vasari fala mögül, anélkül hogy megrongálták volna Vasari remekművét, ezek a minták megegyeztek a Leonardo da Vinci által használt pigmentekkel. Tehát Leonardo festménye ott van Vasari freskója mögött!
Már egy negyed millió dollárt gyüjtött össze a National Geografic egy olyan fényképezési technika kidolgozásához, amely majd lehetővé teszi a Leonardo kép lefényképezését a fal mögött.
Nézzetek meg egy kis videót a témáról, és a fényképeim egy részét a Palazzo
Vecchio Cinquecento terméről, amelyekel már nem akartalak untatni benneteket.
Az első kép Rubens másolata a Leonardo képről, a képsor második felvétele pedig az előtte lévő Vasari freskó.
https://www.flickr.com/photos/vikig/albums/72157657230207168
RÁADÁS -PALAZZO VECCHIO-2
https://www.flickr.com/photos/vikig/albums/72157657751322146
Hozzászólások