Az összes pirula be lett szedve, a szívnivaló el lett porlasztva. A gyerekek meggyógyultak. Na jó, Péter köhög, de azt már nem tekintjük betegségnek. Tegnap délelőtt megérkezett a csapat. Tűkön ültem az irodában, rohantam volna haza.
Öt órakor volt a nagy egymásra borulás, örvendezés. Jó volt végre négyesben vacsorázni, diskurálgatni. Péternek ugyanolyan jó étvágya van, mint két héttel ezelőtt, a Borcsáé is ível felfelé. Viszont nagyon jól ért ahhoz, hogy kedvesen noszogassa a bátyját evés közben:

– Ne csak a levet Péter, egyed a káposztát is. 🙂 Persze az intelmek rá nem vonatkoztak, ő csak a levet kanalazta 🙂

Mától óvodás üzemmódban vagyunk.