Nagy tortaszorongatások közepedte megérkeztünk a nagyszülőkhöz. Az egy hete ott vakációzó gyerekeinkért jöttünk. Egyúttal Peti szülinapot, anyák napját és házassági évfordulót ünnepeltünk. Ezért volt a meglepetés torta.
Piri mama is számon tartotta a felsorolt ünnepeket, ezért ő is készített titokban egy pöttyös kutyatortát, mert ez volt a kívánság. Elég jól megúszta, 101-et is kérhettek volna 😀

Nagy volt a vígság. Úgy megnőttek, ügyesedtek, s minden. A kalandokat hazáig mesélték. Voltak a vásáron, körhintázni kétszer, kisautózni szintén kétszer. Ettek mustároskenyeret. Minden nap számbavették a kertet, számolgatták az almákat, cseresznyéket a fán. Nyúzták Szimatot, gyomlálták a virágokat. Megérett az első eper. Bicikliztek. Bezárták a nagyszülőket a pincébe és a pince előtt üldögélve szívtelenül hallgatták a segélykérést. Piri mamáék saját magukat kellett kiszabadítsák, mert a két gyermek nem értette, mi a gond.

Bánatosan konstatálták, hogy mamáék milyen szomorúan maradtak otthon. Mert egyedül vannak. De nem baj, holnap (felnőttnyelven: majd valamikor) jövünk még, hiszen Zsibóra is el kell menni, s Bagos is a listán van.