Szerző: HP | dec 11, 2014
Megjelent a hatodik blogkötetünk!!! Berlinben, az epubli kiadónál. Ma érkezett postán öt darab,- annyit rendeltem, ugyanis ez is e-könyv. Interneten olvasható.
Megtekintheted, ha ráklikkelsz az alábbi linkre
http://www.epubli.de/shop/buch/Absztrakt-miniat%C5%B1r%C3%B6k-Piroska-Horv%C3%A1th-9783737521673/42313
Ha kinyílt a link, kattints a képre!
A fölötte lévő nyílakkal lapozhatsz.
*
A google már jelzi, – rövidesen az amazon is fogja. Amint feltűnik benne, beteszem ide a linkjét.
*
Közben Marika készített egy pdf-t is,- abban a könyv borítólapja sárga. A tartalom azonos!
http://piroska.jimdo.com/könyvek/
Ha az egész könyvet akarod végignézni, itt megteheted.
Kattits a pdf-re!
Nyisd ki (öffnen)!
A felső sorban lévő + és – jelekkel állítsd be a kívánt betűnagyságot!
A felfelé és lefelé irányuló nyílakkal pedig lapozhatsz!
Köszönjük hozzájárulásotokat, kedves blogtársak!!! Ez igaz, hogy a kettőnk könyve, de a ti kezetek is benne van, mert sok segítséget nyújtottatok megszületéséhez. Tehát végeredményben közös könyv. A MI KÖNYVÜNK!!! A hatodik!
Szerző: HP | dec 9, 2014
Szeretem az idézeteket.
Némelyiket mintha éppen nekem írták volna. Például a következőt:
“Az életed a tied. Vedd elő ecsetjeidet s tedd színessé napjaidat! Tőled függ, hogy életed galériája hogyan gazdagodik, szépül.”
Úgy van, én állítom össze életem galériáját. Vagy nevezhetjük úgy is, hogy én komponálom meg a dalomat.
Ez persze nem éppen ilyen egyszerű. Hiszen rajtam, akaratomon, elképzelésemen, szándékomon kívül sok tényező befolyásolja, hogy a dalomba vidám, melankólikus, vagy egyenesen szomorú hangfoszlányok kerülnek-e be, esetleg zavaró, disszonáns elemek (is). De a dal formálása, vagy életem galériájának sorsa, gazdagítása mégiscsak az én kezemben van. S hozzáállásom dönti el, hogy milyen lesz.
Vagy nem is én, hanem a Sors dönti el? Vajon már eleve meg vagyon írva a csillagokban, hogy milyen lesz dalom, vagy életem galériája?
Jaj, csak a csapásaitól mentsen meg a Sors, mert akkor elnémul hangom, s kiesik kezemből az ecset.
Elfújja a szél dallamfoszlányaimat, s elfújja virágos képeimet, akár ősszel a színes faleveleket.
Szerző: HP | dec 6, 2014
Kati és Sára küldték az alábbi anyagokat:
Fáj a torkom! Mit csináljak?
Gyors és biztos módszerek
Csak egy kis torokfájás – nem súlyos betegség, de nagyon kellemetlen lehet!
Hogy megkönnyítsük azt a néhány napot, míg meg nem gyógyulunk, íme néhány jó tanács!
Természetesen, az első és legfontosabb tennivaló annak elkülönítése, hogy mi okozza a torokfájást. A legtöbb hátterében vírusos megbetegedés áll, ez a fájdalom néhány napon belül elmúlik és gyakran kíséri orrfolyás, fejfájás és hőemelkedés. A bakteriális fertőzésekkel vagy mandulagyulladással összefüggő torokfájás hosszabb ideig tart és jóval fájdalmasabb. Ezzel mindenképpen orvoshoz kell fordulni, és a gyógyuláshoz antibiotikum is kell!
Mit tehetünk otthon, hogy csökkenjen a kellemetlen érzés?
Öblögessen sós vízzel vagy zsályafőzettel!
Szopogasson gyógycukorkát vagy egyszerű keménycukrot!
Használjon párásítót – egy vízzel teli edény a fűtőtesten is jó szolgálatot tehet!
Igyon meleg mézes-citromos teát vagy limonádét!
Inhaláljon eukaliptusz illóolajjal!
Egyen forró húslevest: nemcsak a léleknek esik jól, de fontos ásványi sókat is pótol a szervezetben!
Pihenjen eleget, ha teheti, ne menjen be dolgozni!
Készítsen gyömbéres-mézes-citromos vagy tormás-mézes főzetet!
(Forrás: Házipatika)
***
Így távolíthatod el a permetszereket a zöldségekről és a gyümölcsökről
A boltban vásárolt gyümölcsök és zöldségek teljes felülete növényvédő szerekkel van tele. Sokan azt gondolják, hogy egy alapos vízzel való mosás elegendő a káros anyagok eltávolításához, ez azonban nem igaz!
Az összes exportált zöldség és gyümölcs vegyszerrel permetezett. A legújabb tanulmányok szerint a betegségek akár 25 %-a is összefüggésben lehet a vegyi szennyezéssel! Rák, asztma, allergia, leukémia, terméketlenség/meddõség, idegrendszeri károsodás, születési és fejlõdési rendellenességek. Ezek mind kapcsolatba hozhatók a különbözõ vegyi anyagokkal. Ma már ott tartunk, hogy ún. többszörös kémiai túlérzékenység is létezik, ami egy olyan tünetegyüttes, amelyet környezeti mérgek váltanak ki az arra érzékeny emberekben. Az egyes növényvédő szerekkel kapcsolatban folyamatosan merülnek fel lehetséges egészségügyi problémák. Ezeket leggyakrabban csak közvetve állatkísérletek által fedezik fel, melyek megbízhatósága nem 100 százalékos, amit az engedélyezés folyamatában úgy érezzük túlzottan is figyelembe vesznek. A lakosságra kifejtett hatása szempontjából igen fontos feltételezhetõen hormonhatású, vagy az immunrendszert (az emberek a betegségek elleni védekezõ rendszerét) károsító hatóanyagokat nem kezelik a súlyuknak megfelelõen. Az eddigi gyakorlat szerint a biztonsági kételyek felmerülése után a hatóanyagokat még évekig lehet minden korlátozás nélkül használni.
Az alábbi módszerrel 100%-ban eltávolíthatjuk a káros anyagokat az elfogyasztani kívánt zöldségről vagy gyümölcsről!
Öntsünk egy tálba 5 liter vizet és 500 ml almaecetet. Tegyük ebbe a folyadékba bele a zöldséget vagy gyümölcsöt, és hagyjuk állni benne 15 percig. A különlegessége ennek az, hogy az almaecet önmagában képes a baktériumok 98%-át elpusztítani, a vizes felengedés pedig gátolja a gyümölcsbe vagy a zöldségbe való beszívódást. Ha vége a 15 pernek nincs más dolgunk, mint a szokásos módon megmosni az “ételt”.
Szerző:tudasfaja.com
***
Szálka eltávolítása
Előfordul, hogy kezünkbe, lábunkba szálka fúródik. Kellemetlen, szúr, fáj, és ha mélyebben került a bőr alá, főleg, ha nem távolítjuk el időben, fertőzést, gyulladást is okozhat! Ilyenkor piszkálgatjuk tűvel,próbáljuk felszakítani a bőr felső hámrétegeit, hogy hozzáférjünk, de ez sokszor fájdalmas. Gyerekek esetében nehezen kivitelezhető is. Ne is tedd! Van kímélőbb, bevált megoldás! Ismét az a csodálatos szódabikarbóna, amiből egy kevéskét néhány csepp vízzel összekeversz, és az így kapott ‘pasztát’ rákened a szálka befúródásának helyére. Néhány perc múlva a szálka szinte önmagától kiugrik a bőrből, így már könnyedén megfoghatod egy csipesszel a végét, hogy eltávolítsd.
Szerző: HP | dec 4, 2014
Viktor küldte az alábbi anyagot:
1791 december ötödikén halt meg a legnagyobb zeneszerző, Wolfgang Amadeus Mozart.
A fiatalon, 35 éves korában elhunyt zseni halálával kapcsolatban sok legenda kering, amelyekről kiderült hogy nagy részük alaptalan. De mi az igazság?!
– Lassan roppant össze, depresszió és halálfélelem következtében, vagy élete végéig jó kedélyben élt, és hirtelen betegedett meg?
– Halálának oka betegség, avagy mérgezés ? A mérgezést és a vele összefüggő legendákat, hogy Salieri mérgezte meg, a kutatások megcáfolták.
– Temetése súlyos hanyagság volt? Vagy a kornak megfelelő normális elföldelés? (erről esetleg majd külön írok.)
Első életrajzírói F.Niemetschek és G.Nissen, főleg Mozart özvegyének Constanz-nak és sógornőjének Sophie Webernek a visszaemlékezéseire alapoztak.
1791 augusztusában Prágában tartózkodott, hogy a La Clemenza di Tito operájának előkészítse a bemutatóját. Már nagyon beteg volt, Niemenschek, aki meglátogatta azt írta róla: “Erősen sápadt és szomorú volt, de szokása szerint mégis humorizált a barátaival.”
Szeptemberben visszatért Bécsbe, ám állapota fokozatosan romlott. Még megkomponálta a Klarinét hangversenyét, dolgozott a Requiem-en és a Varázs fuvolán, sőt szeptember 30-án még vezényelte is a bemutatót. De ekkor már nagyon aggódott az egészsége miatt. Depressziós volt. Constanze, hogy felvidítsa, kivitte a Práterbe, de ott is Mozart a halálról kezdett beszélni és arról hogy a Requiemet saját magának írja. Könnyezve mondta: “Már nem sokáig húzom, biztos vagyok benne, hogy megmérgeztek. Nem tudom kiverni a fejemből!”
Ezek után Constanze lebeszélte arról, hogy folytassa a Requiemet, – helyette inkább fejezze be a ” Szabad Kőműves Kantátát”. Ez egy ideig segített is rajta, de amint a Kantátát november18-án bemutatták, utána újból rosszabbul kezdte érezni magát, és azt mondta: “belátom hogy egy abszurd gondolat az, hogy megmérgeztek, de én folytatni akarom a Requiemet!“
November 20-án ágynak dőlt, tovább állítva hogy megmérgezték. Nagy fájdalmak közepette feldagadt, sokat hányt s két hétre rá valóban meghalt.
Mozart halálát követő évben Constanze szép összegekhez jutott a Mozart zenéjével rendezett jótékonysági hangversenyek bevételéből, és a császár is nyugdíjat biztosított neki. Feltételezések szerint a Niemetschek-nek elmondott legendákat nem más indokolta, mint a szenzáció hajhászás, valamint az anyagi érdek.
A halál okáról az orvos szakértőknek csak feltételezései vannak, többek között felmerült hogy mivel Mozart hipochonder volt, állandóan az akkor divatos antimon tartalmú pirulákat szedte és ezek okozhattak mérgezést. Mások szerint súlyos D-vitamin hiányban szenvedett. Egy más feltételezés szerint egy övének vélt koponyavizsgálat alapján, agyvérzése lehetett. Még mások szerint sztreptokokkusz fertőzés végzett vele, ami megtámadta a veséit. Az akkor divatos érvágások csak hozzásegítették a halálához.
Számomra,- amióta a “Figaro Haus”-ban láttam a Figaro házassága partitúrájának a kéziratát,- már az is hihetetlen és felfoghatatlan, hogy valaki egyenesen partitúrát írjon, de hogy egy javítás ne legyen benne, az már materialista felfogással teljesen megmagyarázhatatlan. Egy rejtély.
Úgy érzem, hogy Amadeuszt (akit Isten szeret), nemcsak arra használta hogy rajta keresztül szóljon, hanem türelmetlenül idő előtt magához is vette…
http://youtu.be/fX60UUZ7E7M
Szerző: HP | dec 1, 2014
Mersdorf Ilona:
Mézeskalács generációk
Nem csak a gyerekkor meg a felnőtté válás, de a nagymamaság kora is kitolódott napjainkban.
Erre így hatvan felett ébredtem rá, a nyáron, mikor Jankát elhozták hozzám pár napra. Janka hét éves, és a lányom párjának a gyereke.
Igyekeztem palástolni, hogy teljesen odavagyok a boldogságtól, hogy végre kisgyerek van a házban. De azért mindenbe belementem, amit csak akart. Amúgy sem lett volna egyszerű ellentmondani neki, elég határozott kis egyéniség.
– Mézeskalácsot akarok sütni! – jelentette ki.
És már ment is a konyhába, leszedette velem a gyúródeszkát a szekrény tetejéről, ahol már jó ideje békésen szunnyadt. Adogattam a keze alá a dolgokat: a lisztet, cukrot, fahéjat, mézet, tojást.
A helyzet ismerős volt. Nagymamámnak segédkeztem így annak idején. Az én fiatal nagymamámnak, aki egyre nagyobb adag mézeskalácsot sütött, hogy elég legyen a gyarapodó családnak. Eleinte voltak a gyerekes kriksz-krakszainkkal díszített, püffedt lábszárú lovacskák, pocakos huszárok, de utána letisztult a műfaj: egyszerű, kerek pogácsák keltek ki a sütőből, teljesen egyformán. A nagy, kék vájdlingban rázta őket össze Mama a cukorhabbal.
A mézeskalács a hamuba sült pogácsa szerepét töltötte be az életünkben. Ezt vittük magunkkal, nagy fémdobozokban, a kollégiumba, vagy hosszabb utazásokra, már a gyerekeinkkel, nassolni valónak. Valamiképpen hozzá társult az elszakadás és összetartozás képzete.
És most, a nyári negyven fokban, a leeresztett redőnyök mögött, Jankának segédkezem. Nem tudom, hová tűnt el közben úgy ötven év. De nem is érek rá elgondolkozni rajta.
Janka, miközben vékony alkarjával görgeti a nyújtófát, mert a kezében nincs hozzá elég erő, tovább rendelkezik:
– Vedd fel videóra, hogy kell csinálni! Akkor bármikor tudsz majd egyedül is mézeskalácsot sütni!
Én filmezek, Janka, a sámlin állva, földig érő kötényben, tésztától ragacsos kezével meggyőzően gesztikulálva, mondja a szöveget a felvevőnek. Időnként gondterhelten söpri féle könyökével a szemébe hulló hajtincseit.
Felszisszenek, mikor egy-egy újabb marék lisztet szór a barna masszára, de nem merek tiltakozni. Nem akarom korlátozni a gyereket.
– Te csinálhatod a cukorhabot! –utasít Janka.
Örülök, hogy hasznossá tehetem magamat, sürgölődöm, mixelem a tojáshabot. Jó ötletnek tűnik, hogy pár csepp citromot is tegyek bele, legyen valami íze, ne csak az a fojtó édesség.
Kikerülnek a sütőből a betonkemény sütik. Szerencse, hogy Janka a nyers masszával már jóllakott, nem érdekli a végtermék.
– Torta lesz belőlük – csorgatja vastagon a fehér habot a sütikre egy kanállal.
– Majd beviszem őket neked Pestre, ha megpuhultak – ígérem neki.
Az elkövetkező két hétben kiderül, hogy ez sohasem fog bekövetkezni. Két tálcányi kemény, megtörhetetlen mézeskalács úszkál az olvadozó cukormázban.
Nem keverednek, mint két egymástól túl távol került generáció.
https://picasaweb.google.com/piroskaho/Ilonka_muveszete#
Szerző: HP | nov 28, 2014
Viktor küldte az alábbi anyagot:
Útban a Holt-tenger felé, meglátogattuk a televízió híradó stúdióját. Ebből a stúdióból kizárólag híreket, riportokat, beszélgetéseket közvetítenek.
A bemondók valamennyien újságírók, akik pár órával az adás előtt a kapott anyag alapján megírják a bemondandó szöveget, vagy előkészítik az interjú kérdéseiket, azután megállapítják a bemondás időtartalmát. Ugyanis minden másodperc pontossággal történik, még ha egy minisztert kérdezgetnek, akkor sem szabad túl lépniük a meghatározott időt.
Azután a technikusok felteszik a szöveget a “Promterra”, azaz egy képernyőre, amiről a bemondó leolvassa a megszerkeztett szöveget. Mellette egy óra jelzi az eltelt és a hátralevő időt.
A stúdióban óriási képernyőkön jelenítik meg a helyszíni közvetítéseket, vagy az időjárást illusztráló képeket.
A képsoron láthatók a kamerák, képernyők a világító berendezések, a promter, az üveg fal mögött lévő vezérlő terem, valamint a falunkbeli földmívesek, akik éppen a stúdió vendégei.
https://www.flickr.com/photos/vikig/sets/72157649422785261/
https://www.flickr.com/photos/vikig/sets/72157649051108810/
https://www.flickr.com/photos/vikig/sets/72157649469339945/
Hozzászólások