Szerző: HP | feb 12, 2015
Szeretném, ha közösen tisztáznánk ezeket a képzőművészetben és irodalomban egyaránt előforduló fogalmakat:
absztrakt, abszurd, szürrealista.
S amennyiben lehetséges, vonatkoztassuk ezeket a blogban megjelent művekre!
Kattints a képekre!!!
Szerző: HP | feb 10, 2015
Az „orr“ és „orgonája“
Canneshoz közel, a Földközi-tengertől 20 km-re, a szárazföld belsejében, Provence határán fekszik a francia parfümváros, Grasse /ejt. Grássz/ – egy húszezer hektárnyi virágoskertben, melyben az illatszerek gyártásához szükséges nyersanyagokat termesztik: a rózsát, jázmint, kakukkfüvet, levendulát, rozmarint, rezedát, ibolyát és zsályát.
A városban müködő több mint harminc parfüm-egység több ezer tonna virágot dolgoz fel évente. Fizikai és vegyi eljárásokkal vonja ki belőlük az illatszerek alapanyagait, az olajokat, eszenceket.
Azokból az úgynevezett „orr“ úgy komponálja a parfümöket, akár a zeneszerző a dallamokat. Ő a parfümgyár legfontosabb embere. Munkaasztala elött emeletes polcokon állnak a különféle olajokat, eszenceket tartalmazó üvegecskék és papírcsikok ezrei, olyanformán, mint az orgonasípok. Úgy is nevezik az „orr“ munkaasztalát, hogy „orgona“. Illat-orgona, amelyen komponál. Két óránál nem képes többet dolgozni egyfolytában, mert szaglószerve kifárad. Reggel tréninggel kezdi a napot: szaglással meghatároz egy sor előkészített próbaanyagot.
Illatszerző vagy parfümör. És zeneszerző, vagy komponista. Két külön foglalkozás. És mégis, mennyi hasonlóság van köztük! Mindkettő különös képességgel megáldott személy. A parfümör jó szaglószervvel és szagló-emlékezettel, a zeneszerző jó hallószervvel és halló-emlékezettel rendelkezik. Azonos munkaeszközt használnak mindketten: az orgonát. /Csak éppen az illat-orgona nem billentyükből áll, hanem üvegecskékből/.
Az „orrnak“- Franciaországban így nevezik a parfümört,- van még egy elengedhetetlen munkaeszköze, a számítógép. Mert nemcsak anyagokkal dolgozik, hanem képletekkel, számokkal is. A „recept“ számítógép segítségével születik. Az rögzíti a keverési lépéseket, meg a felhasznált anyagok képletét, elnevezését, mennyiségét. Egy recept előállítása néha évekig tart. S a hozzá felhasznált anyagok száma harminc és több száz között változik. 650 természetes és négyezer szintétikus anyagból kombinál az „orr“. Komplikált munka, nagyon komplikált.
Az illatok, akárcsak a zenedarabok építőkövekből állnak, akkordokból. Egyes akkordok kedvelik, mások nem tűrik egymást. Ha találnak az akkordok, kellemes lesz az orrnak az illat, és kellemes lesz a fülnek a dallam. Ha nem találnak, a disszonáncia zavaró lesz az orrnak is, a fülnek is.
Az „orr“ felkészítése 3-10 évig tart, mondja idegenvezetőnk /az övék hét év alatt kapott képesítést/. Ezalatt megtanulja az illatok szótárát, az illatok építőköveit, az úgynevezett klasszikus akkordokat. Komoly kémiai ismeretekre és parfümpiac-ismeretekre tesz szert. A diplomavizsgán egy ismeretlen parfümöt kell lemásolnia. Ha annyira sikerül, hogy nem lehet megkülönböztetni az eredetit a másolattól, akkor megkapja az „orr-diplomát“, ha nem, akkor tovább kell folytassa felkészülését./
Lényeges különbség mégis van a zeneszerző és az „orr“ munkája között. A zeneműveken feltüntetik a szerző nevét, a parfümökön nem. Az ő személyük háttérben, nevük titokban marad. A munkaadónak, azaz megrendelőnek a neve kerül az övék helyett nyilvánosságra. Például: Gabriela Sabatini, Elisabeth Taylor, Alain Delon és így tovább. Hogy ki az illat szerzője, az titok.
A zenedarabot nyilvánosságra hozzák, a kottát bárki lejátszhatja. Nem úgy az illatot. Annak receptjét hét lakat alatt őrzik.
A Fragonard gyári látogatásunk során sajnos az „orrot“ nem láttuk, csak az „orgonáját“, vagyis a munkaasztalát, azt is csak üvegfal mögött,- mert éppen szabadnap volt a gyárban.
De rendkívül sok érdekes dolgot hallottunk és tapasztaltunk még az elmondottakon kívül.
(Olvasd tovább a Hozzászólásokban!)
Szerző: HP | feb 7, 2015
Ilonka küldte az alábbi összeállítást:
Multidimenzionális világban élünk.
Multinacionális cégek uralják a világot, ahol „multitask” (azaz sokoldalúan képzett) dolgozók állítanak elő multifunkciós eszközöket.
Multidiszciplináris tudományok művelői küzdenek multirezisztens kórokozók ellen.
Áhitattal nyeljük a silány táplálék mellett szükségessé vált multivitaminokat.
Nem csak fizikai, szellemi szükségleteinket is”multisan” elégítjük ki.
Multikulturális közegben fogyasztjuk a multimédiás termékeket.
Mi is ez a varázsszó?
http://hu.wikipedia.org/wiki/Multimédia
Wikipédia meghatározás:
A multimédia olyan információs tartalom vagy feldolgozási rendszer, amely többféle csatornát is használ (szöveg, hang, kép, animáció, videó és interaktivitás) a felhasználók tájékoztatására vagy szórakoztatására. A multimédia mai elterjedt jelentése a számítógépes média.
A többféleképpen megjelenő információ, a multimédia fokozza a felhasználó élményeit, könnyebbé, gyorsabbá teszi az információ felhasználását. Az információ többféleképpen történő bemutatása nem újdonság, a multimédia mindezt digitális formában teszi. Ez használt vizuális művészetekben, melyek több média egyszerre történő felhasználásával készülnek.
Multimédia több területen is használatos, mint például a művészet, oktatás, szórakoztatóipar, tervezés, gyógyítás, matematika és tudományos kutatások. Az oktatásban a multimédiát számítógép alapú oktatásra értik (elterjedt rövidítése a CBT), illetve megjelenik az enciklopédiákban, évkönyvekben. A CBT végigvezet különböző bemutatókon, szövegeken, melyekhez illusztrációk kapcsolódnak különböző formában.
De maradjunk most csak a kulturális mindennapjainkban jelen levő multimédiánál.
Ami, első ránézésre, úgy tűnik, hogy az elektronikus térbe költözésünk szülötte.
Elektronikus formában megjelenő irodalmi lapoknál „kötelező” kis képecskékkel, videóval illusztrálni minden írást. Olvastuk a meghatározásban, hogy miért. „Fokozza a felhasználó élményeit”. Ugyanez vonatkozik a blogokra – beleértve a miénket is J
De jobban belegondolva, több művészet párhuzamos élvezete jelen volt eddig is életünkben.
Hiszen egy dalnak is van szövege és dallama. Jó esetben mindkettő művészi értékű.
Gondoljunk a sanzonokra, vagy akár virágénekeinkre. Az operák librettóira. Vagy azokra inkább ne? J
Legyen a példa (egyik) kedvenc Beatles dalunk.
Ismerős, vagy mégis ismeretlen a „Yesterday”? A szövege hozzáad valamit a dalhoz?
Hallgasd meg magyarul feliratozva:
(a linkekre a CTRL billentyűt benyomva tartva kattints rá!)
https://www.youtube.com/watch?v=6S8gyyJPCls
Ugye, érdemes volt odafigyelni a szövegére is? Rólunk szól.
Sok más magyar szöveg is megtalálható az alábbi linken:
http://www.magyar-dalszoveg.hu/lyrics/the-beatles-yesterday-abbey-road
Gondoljunk arra, mivel és mennyivel gazdagított bennünket eddig is a művészetek kölcsönhatása.
Ötletszerűen, egy „klasszikus” példa: Musszorgszkij „Egy kiállítás képei”.
http://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Pictures_at_an_Exhibition
A fenti wikimedia (ilyen is van már!) hivatkozás tartalmaz képet, zenei tételt, kapcsolódó anyagokat, egy könyvtárra valót!
Egy szép, képekkel illusztrált, rövid anyag:
https://www.youtube.com/watch?v=kkC3chi_ysw
A Ravel feldolgozás a MÜPÁ-ban, két részben (csak zenekedvelőknek J):
https://www.youtube.com/watch?v=RR7BLgBGs7Q
https://www.youtube.com/watch?v=7Qi4_2qEMN4
A lista nyilván végtelen.
Kattintgatás közben rá kellett jönnöm, hogy nem is olyan rossz ízű szó, elvetendő gyakorlat ez a multimédia!
Szerző: HP | feb 4, 2015
Mi történik,
ha szódabikarbónát iszunk?
Megjelent: 2014/10/10 Írta: Jerome Flynn Kategória: Holotropikum
Azt tudjuk, hogy ha külsőleg használjuk a szódabikarbónát – bőrre, hajra, körmökre, fogakra – jótékony hatást fejt ki, de mi történik, ha megisszuk?
Kiegyensúlyozott pH-érték: a szódabikarbóna lúgosítja a szervezetet, ami kiegyensúlyozott pH-értéket eredményez. A savasság ugyan megkönnyíti az emésztést, azonban egy lúgosabb pH egészségesebbnek tekinthető, mivel a legtöbb degeneratív betegség savas környezetben fejlődik.
Vesekő megelőzése: a vesék érzékenyek a savas vizeletre, különösen akkor, ha már a vesekövek is kialakultak. Ha szódabikarbónát iszunk, az karbantartja a veséket, így nehezebben alakul ki a vesekő.
Savsemlegesítő: a lúgos szódabikarbóna semlegesíti a savat, és ha gyomor reflux-al küzdünk nagyon is ajánlott a fogyasztása.
Antiszeptikus: a szódabikarbónának antiszeptikus hatása van, elpusztítja a parazitákat, gombákat, és penészölő. Kiváló száj- és torokfertőtlenítő, megfázás, nátha esetén javasolt a szódabikarbónával való gargarizálás.
Megelőzheti a köszvényt: köszvény esetén megnövekszik a vér húgysavtartalma és húgysavas sók rakódnak le a különböző szövetekben, elsősorban az ízületekben. Mivel a szódabikarbóna egyensúlyban tartja a szervezet pH-értékét, egyes szakemberek javasolják a fogyasztását.
Felveszi a harcot a húgyúti fertőzésekkel: ha vízzel vesszük be a szódabikarbónát, az kezeli a húgyúti fertőzéseket, mivel csökkenti a vizelet savasságát.
Izomláz csökkentő: korábban az izomszövetben felszaporodó, majd a véráramba bekerülő tejsavat tették felelőssé az izomláz kialakulásáért. Ugyanis a nagy intenzitású edzés során az izomzat nem kap elég vért és elegendő oxigént sem, így anaerob úton kénytelen energiához jutni. A legújabb kutatások ugyan igyekeznek árnyalni ezt, ám amíg egyértelmű eredményre nem jutnak, addig ezt is érvényesnek kell tekintenünk. A szódabikarbóna savsemlegesítő hatása ez esetben is érvényesül, ezért testedzés közben, vagy rögtön utána vízzel vegyünk be szódát.
Beigazolódott, hogy a szódabikarbóna 36 órán belül megszünteti a megfázás tüneteit. Az első nap hat adag szódabikarbónát vegyünk be, az adagokat jó nagy pohár vízben oldjuk fel, és kétóránként igyuk. A második nap négy, az harmadik nap pedig két adagot vegyünk be, reggel és este.
Mikor ne igyunk szódabikarbónát: mivel nagyon gazdag nátriumban, nem javasolt azoknak, akik sómentes diétát követnek, ödémában, májbetegségben, vesebetegségben, vagy magas vérnyomásban szenvednek. Állapotos, szoptatós kismamáknak sem javasolt a fogyasztása, kizárólag akkor, ha az orvos előírja. Ugyanakkor nem javasolt huzamosabb ideig rendszeresen nagy adag szódabikarbónát inni.
http://filantropikum.com/mi-tortenik-ha-szodabikarbonat-iszunk/
http://filantropikum.com/egy-lany-6-honapig-nem-hasznalt-sampont-ime-mire-jutott/
Szerző: HP | feb 2, 2015
Adri küldte az alábbi érdekes anyagot:
Városok, amelyekről betegséget neveztek el
A Stockholm-szindrómáról már mindenki hallott, de jócskán akadnak még olyan bizarr mentális panaszok, amelyeket földrajzi helyekről neveztek el. Mert bár alapvetően azt feltételezzük, a pszichés zavarok az emberiség univerzális problémái, mégis nem egy akad közöttük, amely a Földnek csupán egyetlen pontján ismert, ott azonban rendszeresen előfordul.
A Párizs-szindróma
Mulandó tünetegyüttes, és valljuk be, nem is könnyű komolyan venni: a Párizs-szindróma azokat a turistákat érinti, akiknek a Fények Városa nem azt az élményt nyújtja, amire előre számítottak. Ettől idegösszeomlást kapnak, ami hallucinációkkal, szorongással, üldözési mániával vagy szomatikus tünetekkel járhat együtt. A Párizs-szindróma viccnek hangzik, ennek ellenére minden évben nagyjából negyven turista kerül vele kórházba. Kizárólag a japánokat érinti. Vannak, akik szerint ez a kulturális sokk szélsőséges formája, mivel a japánok hajlamosak szélsőségesen idealista elképzeléseket dédelgetni Párizsról. Az udvarias távol-keleti turisták, akik képtelenek elszakadni az Amélie csodálatos élete és hasonló filmek alapján kialakított, extrémen romantikus Párizs-képüktől, és szembenézni egy nyüzsgő nagyváros korántsem idilli valóságával, szembetalálják magukat egy goromba pincérrel, akinek nem mernek visszaszólni, és a felgyülemlett düh vezet azután az összeomláshoz. A szokásos gyógymód rá annyi, hogy egyszerűen hazaküldik a betegeket a saját hazájukba. A párizsi japán nagykövetség 24 órás telefonos segélyvonalat üzemeltet azoknak a honfitársaiknak, akik nem tudják egyedül feldolgozni az élményt, és a követség gondoskodik az érintettek kórházi elhelyezéséről is.
A Stockholm-szindróma
A Stockholm-szindrómát túszok némelyikénél figyelték meg, amikor az elrabolt személy szimpatizálni kezdett fogva tartójával olyannyira, hogy akár aktív szerepet is vállalt elrablói törvényellenes cselekedeteiben akkor is, ha erre senki nem kényszerítette, és ha ezzel komoly kockázatot vállalt. A tünetegyüttest manapság leggyakrabban a családon belüli erőszak esetei kapcsán emlegetik a szakemberek. A mentális zavart egy stockholmi bankrablás után nevezték el, amikor a bankrablók 1973. augusztus 23. és 27. között túszul ejtették a pénzintézet alkalmazottait. Hatnapos fogva tartásuk után az áldozatok ugyanis védelmükbe vették a rablókat, akikhez érzelmileg kötődni kezdtek, és ezért nem voltak hajlandóak ellenük vallani. Később, amikor a banda bíróság elé, majd börtönbe került, egyikük feleségül vett egy nőt, aki a túszok egyike volt. A leghíresebb Stockholm-szindrómás eset az amerikai sajtómágnás lányáé, Patty Hearsté, akit 1974-ben raboltak el, és aki annyira azonosult elrablóival, hogy csatlakozott a bandához és részt vett velük egy rablásban.
A Firenze-szindróma
Más néven Stendhal-szindrómának is szokták nevezni a jelenséget, amikor valaki szó szerint elájul egy nagy művészeti alkotás láttán. Stendhalra ugyanis olyan súllyal szakadt rá a reneszánsz festők nagysága, amikor 1817-ben ellátogatott Firenzébe, hogy a szíve majd kiugrott a helyéből, elfogta a szédülés, és attól félt, menten összeesik. A Firenzébe látogató turisták közül valóban sokan élnek át gyorsabb szívdobogást, szédülést vagy akár hallucinációkat, amikor élőben szembesülnek a legnagyobb művészeti alkotásokkal. És habár a pszichiáterek régóta vitatkoznak azon, valóban létező kórképről van-e szó, az érintettek mindenesetre elég komolyan veszik ahhoz, hogy felkeressenek vele egy kórházat, és akár még antidepresszánsokat is kérjenek a tüneteikre. A firenzei Santa Maria Nuova kórház alkalmazottai már hozzászoktak a hozzájuk forduló turistákhoz, akik kábaságról, szédülésről, hányingerről, illetve tájékozódási zavarról számolnak be közvetlenül azután, hogy megcsodálták a Dávid-szobrot, az Uffizi Képtárban látható remekműveket és a toszkán város más kincseit.
A Lima-szindróma
A Stockholm-szindróma ellentéte, amikor a túszejtők szélsőséges módon együtt éreznek a túszokkal, azok helyzetével és szükségleteivel. A Tupac Amaru Forradalmi Mozgalom tizennégy tagja annak idején több száz embert ejtett túszul egy, a Japán perui nagykövetségén tartott ünnepségen. A túszok között voltak diplomaták, kormánytisztviselők és magas rangú katonatisztek, valamint számtalan nemzet gazdasági hatalmasságai. A történet 1996. december 17-én kezdődött, és a következő év április 22-én fejeződött be. A túszválság kezdete után néhány nappal a túszejtők szabadon bocsátották fogva tartottaikat attól függetlenül, kinek milyen magas volt a rangja. Szabadon távozhatott például az aktuális perui elnök édesanyja és a későbbi perui elnök is. A hónapokon át tartó sikertelen tárgyalások után végül minden túsz megmenekült, egyet kivéve, akit perui kommandósok lőttek le.
A Jeruzsálem-szindróma
Természetesen nem Párizs az egyetlen hely a világon, amely mentális tüneteket tud kiváltani az odalátogató turistákból. A Jeruzsálem-szindróma azonban valójában csak egy gyűjtőnév, amely számtalan különböző pszichés zavart foglal magában. Közös jellemzőjük, hogy mindegyiket a város különösen erős spirituális töltése hívja életre, és mind egyfajta vallásos megszállottságot jelent. A Szentföldre látogató turisták közül évente nagyjából negyvenen kötnek ki a jeruzsálemi kórház pszichiátriai osztályán, ahol külön részleget tartanak fent azoknak, akiket túlságosan magával ragadott a hely szelleme. Néhányan közülük Jézusnak képzelik magukat, és prédikálni próbálnak a népnek, mások Szűz Máriának vagy Szent Józsefnek gondolják magukat. A Párizs-szindrómához hasonlóan erre is a hazautazás a legtökéletesebb gyógymód, a kényszeres és mindig vallási elemekkel tarkított tévképzeteket, hallucinációkat és más, pszichózisszerű élményeket ugyanis kifejezetten a Jeruzsálembe látogatás váltja ki belőlük. S bár a kórkép nem kötődik egyetlen valláshoz sem, azért jellemzően keresztényeket vagy zsidókat érint. A spontán pszichotikus tünetek a város elhagyása után pár héttel elmúlnak, minden Jeruzsálem-szindrómás esetnek volt azonban már korábban mentális problémája, vagy úgy érkezett oda, hogy lelkileg nem érezte kiegyensúlyozottnak magát. A hely tehát csak katalizálja ezeket a spontán pszichózisokat, a már meglévő lelki kiegyensúlyozatlanság talaján
http://www.nlcafe.hu/noklapja/20141107/betegito-varasok/
(Elolvasásra ajánlom a Viktor érdekes kiegészítését a Jeruzsálem szindrómához a hozzászólásokban!!! HP)
Szerző: HP | jan 31, 2015
(Lacitól származik az ötlet és az anyag,- ez a kedvenc filmje)
Az Egy asszony illata (Scent of a Woman) egy 1992-es amerikai film, mely Giovanni Arpino regénye alapján készült, és Dino Risi A nő illata című 1974-es filmjének remake-je.
A filmben Charlie Simms (O’Donell) egy kiemelkedő felsőoktatási intézmény ösztöndíjas tanulója, aki a Hálaadás ünnepére haza szeretne utazni szegény családjához, ezért munkát kénytelen vállalni: hétvégére el kell látnia egy vak katonatisztet, viszonylag magas fizetségért. Ám ekkor még Simms nem tudja, mire vállalkozik. Slade alezredes (Pacino) egy makacs, szókimondó, ám valahol belül mégis jószívű ember. Megkéri Simmst, kísérje el New Yorkba, aki azzal a feltétellel mond igent, ha megérkezése után azonnal vissza is jöhet, hisz hazautazása mellett közbeszól egy igen kellemetlen esemény az iskolában, mely akár a jövőjébe is kerülhet.
Az alezredes furfangosságának köszönhetően azonban ott marad, és annak szándékai hallatán (le akar feküdni egy gyönyörű nővel, aztán öngyilkos lesz) Simms önkéntelenül is Slade mellé áll és segíti, közben az exkatona jó tanácsokkal látja el, felkészítvén őt az életre.
Az együtt töltött három nap alatt megszállnak az egyik legelegánsabb szállodában, Ferrarit vezetnek, tangóznak, és olyan dolgokon mennek keresztül, melyek igen közel hozzák őket egymáshoz, de az alezredes még így sem akar letenni arról, amit a fejébe vett. Végül Simms önfeláldozásának köszönhetően mindketten élve térnek vissza a történet kezdő helyszínéhez, ahol Slade kiáll Charlie mellett a tantestületi tárgyaláson……..
http://hu.wikipedia.org/wiki/Egy_asszony_illata
The Tango – Scent of a Woman (4/8) Movie CLIP (1992) HD:
https://www.youtube.com/watch?v=F2zTd_YwTvo
Egy asszony illata (magyarul):
https://www.youtube.com/watch?v=Qv6oZ4RQ4p8&list=PL050A259803AFFDA5
Martin Brest: Egy asszony illata (záró jelenet) II
https://www.youtube.com/watch?v=038NjhMz1xs
Hozzászólások