Menorca
Most becsukom a gépet, mert be kell csomagolnom, ma utazunk.
Ezt a szobát a helyszínen készült fotókkal, élményekkel fogom megtölteni.
https://picasaweb.google.com/piroskaho/RomantikusKornyezetunk#6159943114416588450
Nyelvünk humora
Kattints a
képre!!!
“Magyar-magyar szótár”
azaz „Ezt nevezem…”
Agglegénység ~ Nőnkívületi állapot
Udvarlás ~ Testi mese
Szalonnasütés (k)éjjel ~ Parázsnálkodás
Kikapós férj ~ Csalárdapa
Aki két nő között ingázik ~ Bicsajozik
Elnyomott férjek lázadása ~ Papuccs
Elfajzott jövendő ~ Utókorcs
Ledorongolás ~ Érvverés
Bérgyilkos előre felvett fizetsége ~ Lelőleg
Felütéssel kezdődő énekeskönyv ~ Dalbumm
Siratóének ~ Keservers
Klarinétos szökése ~ Flótás-futás
Énekesek dicsőítése ~ Sztárnyaló dallamok
Népi mosószer ~ Foltklór
Öregek, ha eláznak ~ Vének az esőben
Öreg zseni ~ Ősztehetség
Humorista ~ Élcsportoló
Trehányság filozófiája ~ Hanyagelvűség
Kábítószeresek orvosa ~ Drogtor úr
Divat felett álló ~ Trendkívüli
Szó nélkül lebukó csatasor ~ Kusshad
Rossz törvény beiktatása ~ Hatályballépés
Harakiri ~ Köldöklés
Szimbolizmus ~ Jelképzelés
Megtalált okosság ~ Bölcslelet
A nagy körút eszmeisége ~ Lélekbulvár
Bádogos munkát végző szomorkás pap ~ Pléhbános
Vonzó kerékpár-alkatrész ~ Sármhányó
Latrinatisztító ~ Büzletember
Wc-pletyka ~ Klotyogás
Újkeletű ruhaanyag ~ Posztómodern
Önálló törpék járműve ~ Autógnómia
Törpe szakács ~ Gasztrognóm
Étlap ~ Kajánlat
Befőttelrendezés ~ Kompótzíció
Vérszopók jobbról is, balról is ~ Kétkullancsos politika
Problémát megoldó spanyol nemes ~ Áthidalgó
Útépítők tízóraija ~ Aszfalatozás
Kövérség eltemetője ~ Zsírásó
Elfagyasztás ~ Hideggyógyászat
Téli vendéglátás ~ Hidegenforgalom
Ostobácska szomszéd a vonaton ~ Butitárs
Ronda írás, amivel nem mehetünk sehova ~ Rútlevél
Örökös trónörökösviszály ~ Herceghurca
Jó célra összekoldult pénzösszeg ~ Kalapítvány
Egy tucat sík irón ~ 12lapostol
Poéta ruhája ~ Költőny
Titokban költött vers ~ Íróasztal fióka
Rendszeres újságolvasó ~ Sajtókukac
Főhumorista ~ Élcmunkás
Hogyan tárolják a péksüteményt? ~ Zsömlesztve
Kertész ~ Rügyvéd
Elnöki lakosztály ~ Prezidencia
***
B. Kati küldte:
Japan iskolások táncolnak “székelyül” !!!
Ellentétek városa
Az ellentétek városa: ISZTAMBUL
A turista elsősorban azért megy Isztambulba, hogy betekintést nyerjen az Ezeregy éjszaka csodálatos mesevilágába. És mi fogadja érkezésekor? Ijesztő forgalom. Hangos autótülkölés. Gépkocsik kipuffogó gázainak fojtogató szaga. Hihetetlenül nagy embertömeg. Utcai árusok kiabálása és tolakodó közeledése. Gőzhajók szirénázása. Müezzin imára szólító erős mikrofon hangja. Az álomvilág helyett sokkoló valóság.
No, azért nem éppen így van, ez csupán az első benyomás. Mindezeket hamar megszokja az ember s a végén már egyenesen élvezi. Igy történt velem is. /De, aki csendes, nyugodt vakációra, kikapcsolódásra, pihenésre vágyik, mégse keresse azt Istambulban/.
Isztambul nem hasonlítható össze egyetlen más várossal sem. Isztambul maga a Világ,- kicsiben. Olyan, mint egy mozaik. Kelet és Nyugat, Ázsia és Európa találkozása. Régi és Új keveredése. Alacsony faházak közül kiemelkedő római, bizánci és oszmán építészeti remekművek. Szupermodern hotelek, fényüző lakónegyedek és nyomortanyák. Pompa a palotákban és mostoha élet az utcákon. Kiméletlen bontások és páratlan restaurálások.
A világ egyik legizgalmasabb városa: két kontinens és két tenger találkozása, mecsetek, minaretek, aranykupolák, hastáncosnők, bazár, törökméz, fekete mokka, vízipipa, közlekedési káosz. Van aki csak egyetlen szóval jellemzi: katasztrófa. Ha valaki nem hallgat a jótanácsra, mely szerint Isztambulban csak villamossal, taxival és hajóval szabad utazni, s a saját gépkocsiján próbálja megtekinteni a várost, annak csupán a negatív élmény, a közlekedési zűrzavar s az abból származó izgalom marad meg emlékezetében.
Igaz, hogy nagyon kell figyelni még a gyalogosoknak is az autókra. Akkor is, ha a zebrán a zöld lámpa szabad utat jelez. Mert a soförök szemrebbenés nélkül áthajtanak a pirosban. De az is igaz, hogy jómagam, ottlétem néhány napja alatt nem láttam még egy koccanásos balesetet sem.
Mint ahogy nem láttam egyetlen fürdő embert sem. Pedig volna lehetőség, hiszen a város két tenger, a Fekete-, és a Márványtenger találkozásánál fekszik. Dehát az isztambuliak nem a tengerparton fürödnek, hanem a török fürdőkben. Külön a férfiak és külön a nők. Nem egymás szemeláttára.
A történelem során különféle neveket viselt: Bizantion, Konstantinápoly, Bizánc, Isztambul. A városban 86 bizánci császár, 6 latin császár és 31 oszmán szultán uralkodott, pompás építészeti és egyéb kulturális örökséget hagyva maga után.
Van a városban egy fekete oszlop, amit többször is láttam és „dohogtam“ magamban miatta, hogy azt bizony lebonthatnák, hisz igen rontja a város képét. Csak utána tudtam meg, hogy az elégett oszlop-ot még I.Konstantin császár emeltette 325-ben az egykori római Forum közepére. Most csak egy 35 méter magas üszkös csonk, de valamikor 57 méter volt s tetején közel nyolc évszázadon át a császár bronzszobra állt. Amint ledölt, egy arany kereszttel helyettesítették. Az idők során sokat javították s erősítgették vaspántokkal a város eme egyik legrégebbi műemlékét. A legenda szerint a császár az oszlop talapzatába értékes ereklyéket rejtett el. Igy Athéné, a bölcsesség, tudomány és kultúra istennőjének szobrát, valamint azt a sziklát, amelyből Mózes a vizet fakasztotta, továbbá annak a kenyérnek a maradékait, amellyel Jézus megvendégelte a tömeget.
Isztambul 1600 évig volt a római, bizánci és oszmán világbirodalmak fővárosa. Bár most Ankara a főváros, továbbra is Törökország, szellemi, művelődési, turisztikai, gazdasági és ipari centruma maradt. Jelenleg 14-16 millióra becsülik lakosságát, évente pedig félmillió /!/ szerencsét próbáló bevándorlóval számolnak. Akiket vonz az a szólásmondás, hogy „Isztambulban még a pflaszter is aranyból van“. A városbaözönlést senki és semmi nem tudja megállitani. 30 etnikai csoport él egymás mellett, a törökök után legnagyobb számban görögök, örmények, zsidók.
(Folytatás a Hozzászólásokban)
A só
Sára küldte az alábbi érdekes anyagot:
Miért tiltják, ha ennyi mindenre jó?
Valamikor háborúk folytak a só-útvonalak, valamint a só-lelőhelyek megszerzéséért.
Egy durva becslés szerint naponta 3 gramm sóra van szükséged, ez körülbelül fél teáskanálnyit jelent, azaz minden liter vízhez nagyjából egy negyed teáskanál só.
A tengeri só körülbelül 80 olyan elemet tartalmaz, amire a testnek nyomokban szüksége van. A finomítatlan tengeri só jobb választás, mint az asztali só, mert a hagyományos asztali sóban ezeket az elemeket leválasztják, illetve más adalékanyagokat is tehetnek a sóhoz.
De mi mindenre jó valójában a só?
A só létfontosságú ahhoz, hogy a sejtek belsejéből elhajtsa a túlzott savasságot, különösképpen az agysejtekből. Ha nem szeretnél Alzheimer-kórban megbetegedni, ne hagyd ki a sót a táplálkozásodból!
A víz és a só együtt természetes antioxidánsként hat és kitakarítja a toxikus salakanyagokat a szervezetedből.
A só egy erős természetes antihisztamin. Használható az asztma leküzdésére úgy, hogy az ivóvizedbe vagy a nyelved alá teszed. Hatékony, mint inhaláló szer, minden toxikus melléktermék nélkül. Mielőtt sót teszel a nyelvedre, igyál meg 1-2 pohár vizet!
A só létfontosságú a veséknek, hogy kitakarítsa a túlzott savasságot, így a savak a vizelettel ürülnek. Elégséges mennyiségű só nélkül a tested túlságosan elsavasodhat.
A só Dr. Batmanghelidj szerint létfontosságú a rák megelőzésében és kezelésében. A rákos sejteket ugyanis az oxigén elpusztítja. Mivel a rákos sejteket az oxigén megsemmisíti, ezért a rák mindig alacsony oxigéntartalmú helyeken fejlődik ki. Ha a test jól hidratált és sóval megfelelően ellátott, megnövekszik a véráram mennyisége. Így a test minden pontjába eljut az oxigén és az aktivizálja az immunsejteket a vérben, amik elérik és elpusztítják a rákos sejteket.
A víz és só hiánya elnyomja az immunrendszert, azaz a betegség “legyőző” sejtek aktivitását a testben.
A só létfontosságú, hogy fenntartsa az izomtónust és erőt. A húgyhólyagok kontrollálási képességének hiánya, azaz a csöpögő vizelet, lehet az alacsony sóbevitel következménye.
A só a leghatékonyabb abban, hogy stabilizálja a szabálytalan szívverést. Pont ellentétben azzal a tévhittel, hogy magas vérnyomást okoz. Valójában létfontosságú a vérnyomás szabályozásában, természetesen a vízzel egyetemben. Az arányok viszont nagyon fontosak. Alacsony só bevitel sok vízbevitellel kombinálva egyes embereknél valóban növeli a vérnyomást. Mint másodlagos mellékhatás, akár asztmát is okozhat. A logika egyszerű. Ha vizet iszol, de nem veszel magadhoz elég sót, a víz nem fog megfelelően a vérkeringésben maradni, hogy teljesen feltöltse az összes véreret. Némely esetben ez ájuláshoz vezethet, más esetben az artériák és végül a hörgők összeszűkülését okozza a tüdőben. Majd ez megemelkedett vérnyomásban jelentkezik és légszomjjal komplikálódik.
(Folytatás a Hozzászólásokban)
Nyugalom
Megnyugvás, nyugalom… vajon azért kapja a sok évi hektikás munka után az ember bizonyos kortól a nyugdíjat, hogy mindezeket élvezze? Lehet. De én úgy érzem nem ezt teszi a nyugdíjas korban, hanem (végre!) önmaga igényeit elégíti ki azzal, hogy hobbyjának él. Végre azzal foglalkozik, amit leginkább óhajt, amiben legnagyobb kedve telik. S teszi ezt egyre nagyobb örömmel, beleéléssel. És irammal. Mert érzi, hogy napjai egyre inkább felgyorsulnak, többet szeretne megvalósítani, mint ami sikerül.
Cica: Az én munkám se csökken, sőt úgy érzem, egyre több, mert sok mondanivaló merül fel az idő tarsolyából és fényre vágyik. Néha arra gondolok, kinek van manapság szüksége az én meséimre, verseimre, hiszen ma az erőszak, a durva beszéd, a hagyományok megtagadásának korát éljük. És kétségek közt, álmatlan éjszakáimon néha rám tör a csüggedés. De hatalmas a gondviselők serege égen földön, akik egy üzenettel, egy élő szóvak átlendítenek a megtorpanáson, és ilyenkor újra felébred bennem a írás vágya, és teszem a dolgomat, amit rám bíztak.
***
Éppen ma, május 22-én nyitotta meg kapuit,- egyelőre (azaz kereken két hétre) csak online,- a NY állambeli Rocesterben a 2015-ös világkiállítás: a RoCo-2015, amelyre idén négy képet kellett küldeni. Jótékony célú rendezvény, mely öt hétig lesz látogatható: jún 6 – júl 12.
A kiállításra küldött képeim:
https://picasaweb.google.com/piroskaho/RoCo2015
A művészek névsora:
http://www.roco6x6.org/6x6x2015_full_artist_list.php
A képtár: http://www.roco6x6.org/6x6x2015.php
(Baloldalt a kék adatokkal kell megkeresni a fenti képeimet: 950-51-51-53 szám alatt
-beírni a négyszögbe 950, s fölötte a Find Art by -ra kattintani.
– megjelenik a kép, fölötte a kék jobbra mutató nyillal tovább keresni a másik hármat)
Mese
M. Simon Katalin: Lupi szépet álmodik – mese kicsiknek és nagyoknak
Egy sziklabarlangban élt szüleivel és testvéreivel Lupi, a kis szürke farkaskölyök. Anyja úgy vigyázott rá, mint a szeme fényére. Valahányszor élelemért indult az erdőbe, nagyobb fiainak lelkére kötötte, hogy ne engedjék oktalan kistestvérüket eltávolodni a barlang szájától, vigyázzanak rá, amíg ő vissza nem tér.
Ők megfodadták anyjuk szavát, és egy ideig rendben is volt minden. Azonban egyszer amikor a játék hevében jobban eltávolodtak otthonuktól, észrevették, hogy kistestvérük lemaradt tőlük. Azonnal visszafordultak, és keresni kezdték Lupit a fák között.
Ezalatt az idő alatt, Lupi, fáradtan üldögélt egy bokor tövében, remélve, hogy családja majd rátalál. Nem félt, mert nem ismerte a veszélyt.
Már szinte elaludt, amikor a bokor előtt megpillantott egy különös ismeretlent. Teljesen más volt, mint az ő testvérei és szülei. Szelíd szemmel nézett rá, és meg is szólította:
– Szia! Én Bogi vagyok. Apám a szarvasok vezére. Te ki vagy?
Lupi a csodálkozástól alig tudott felelni:
– Én Lupi vagyok, így szólítanak a szüleim és a testvéreim.
– Látom, még egészen kicsi vagy. Hogy kerültél ide?
Lupi felkapta fejét, amilyen magasra csak tudta, és sértett önérzettel felelte:
– Nem is vagyok kicsi! Vigyázz, hogy mit ejtesz ki a szádon, mert megharapom a bokádat!
– Dehogy nem vagy kicsi! Fogadjunk, hogy még azt se tudod, fiú vagy-e vagy lány?
Na most jött zavarba csak igazán Lupi. De akkor eszébe jutott, hogy egyszer hallotta a szüleit, amikor arról tanakodtak, hogy jó lenne legalább egy lány a négy fiú közé. Akkor igaziból nem is értette, hogy miről beszélnek, csak most világosodott meg előtte, hogy ő az egyik fiú a négy közül, és a büszkeségtől felcsillant a szeme:
– Fiú vagyok, ha éppen tudni akarod! És te pedig biztosan lány, azért vagy ilyen buta.
Még mielőtt csípős válaszát Lupi arcába vághatta volna, megzörrent a haraszt, és Bogi egy hosszú ugrással eltűnt a sűrűben.
A zajra Lupi is bennebb húzódott a bokor alá, amikor meghallotta anyja hangját:
– Hol tekeregtél, te kicsi buta, már egy órája keresünk a testvéreiddel, akik majd megkapják a magukét azért, hogy nem vigyáztak rád!
Lupi épp myűszíteni készült ellenkezés képpen a „kicsi buta” megszólítás ellen, amikor anyja nyakon fogta, és kiráncigálta a bokor alól, így hát nem szólalt meg.
A barlang biztonságában azonban mégis megpróbált a szarvasok felől érdeklődni.
– Mit érdekelnek téged a szarvasok – próbálta elterelni a szót az anyja –, törődj te a farkasokkal, mert közülük való vagy, és hagyd a szarvasokat, nem tartozunk egy falkába.
Lupi azonban nem tudta kiverni fejéből különleges ismerősét. Milyen szép volt, kecses, és meg kell adni, okos is! Folyton ezek az emlékek kísértették, míg észrevétlenül telt az idő, és önálló ifjú farkassá cseperedett.
Nem felejtette el anyja egykori szavait, miszerint nem tartoznak egy falkába a szarvasokkal. Most már ő is tudta ezt, és éppen ezért, magányos óráiban arról ábrándozott, hogy talán mégis történik egy csoda, és egyszer a szépséges Bogi közelébe juthat.
Egyik éjjel, miután a vadászatról hazatértek, a fáradtságtól azonnal elaludt. Csodálatos álmában az erdőt járta, és Bogit kereste, de nem találta. Akkor szomorúan fohászkodott:
– Bárcsak szavassá válhatnék, hogy a vágyam valóra váljon!
Álmában átfordult a másik oldalára, és akkor megjelent előtte az erdei varázsló, aki így szólt hozzá:
– Tudom, hogy jó farkas vagy, szorgalmasan végzed a kötelességedet, hát teljesítem kívánságodat, de azt tudnod kell, hogy amint a nap virradni kezd, elmúlik a varázs, és mire felébredsz, te az leszel, akinek lenned kell. Aztán varázspálcájával rásuhintott Lupira, aki abban a pillanatban gyönyörűséges szarvassá változott. Két ágú agancs ékeskedett a fején, melyet büszkén emelt az ég felé. Miközben kecsesen lépkedett a csordában, szemével régi ismerősét kereste, de nem találta. Már épp a patakhoz értek, hogy szomjukat enyhítsék, amikor a víz tükrében megpillantott egy kedves fejet. Akkor belevillant a felismerés:
– Ő Bogi! Akit annyi idő óta keresek.
Lelkesedésében épp lépett volna melléje, amikor egy óriási agaccsal ékeskedő fej útját állta, és elterelte onnan Bogit, aki mit sem sejtve engedelmeskedett neki.
A nap éppen akkor jelent meg a látóhatáron, és Lupi felébredt. Szépet álmodtam, gondolta, és napi teendői után nézett.
*
Versben méltatom e szobát, mert ilyennek találom, meseszépnek…ez jutott eszembe rápillantva a képre, és a mesére.
Seres László: MESÉK VILÁGA
Meseszép kép,
képszerű mese.
Egymás párja,
egymás szerelmese.
Andalítón ringat,
ringatva andalít.
Csak nézd, s olvasd
színeit, szavait.
Hozzászólások