B. Kati küldte az alábbi összeállítást:
Olvadnak a gleccserek:
https://www.youtube.com/embed/hC3VTgIPoGU?rel=0
Állati kedvességek:
https://www.youtube.com/watch?v=MaTPuq3RGCE
https://www.youtube.com/watch?v=ABnE2a3b5ZU
https://www.youtube.com/watch?v=Od1FJLGDCBE
Virágoznak a kaktuszok:
https://www.youtube.com/embed/_hwDdE0Gu4E
Love Story 45 év után:
https://www.youtube.com/watch?t=41&v=Z0F7YkdLkEQ
Éva küldte az alábbi anyagot.
Mikes Kelemen
(Zágon, 1690. augusztus – Rodostó, Törökország, 1761. október 2.)
„Én úgy szeretem már Rodostót, hogy soha el nem felejthetem Zágont!” (Mikes Kelemen)
325 éve, 1690 augusztusában Zágonban született Mikes Kelemen, a II. Rákóczi Ferenc oldalán emigrációba vonuló kuruc bujdosók egyik legismertebb alakja, aki Lengyelország és Franciaország után a törökországi Rodostóba is hűen követte a fejedelmet. II. Rákóczi Ferenc íródeákja, kamarása, író, műfordító, akit a magyar irodalomban a rokokó mestereként, a magyar széppróza megteremtőjeként tartanak számon. Fő műve a Törökországi levelek, egy 207 fiktív levélből álló gyűjtemény, melyek közül az első 1717. október 10-én, az utolsó 1758. december 20-án kelt. A levél írója a bujdosó Mikes Kelemen, címzettje a Konstantinápoly mellett lakó kitalált P. E. grófné.
„Az egész régi magyar irodalomban, a kezdetektől a XVIII. század végéig terjedő számos emberöltőben nincs még egy olyan vérbeli csevegő és olyan igazi, vérbeli szépprózaíró, mint Mikes Kelemen. És ennek a nagy csevegőnek sohasem akadt olyan társasága, ahol kicseveghette volna magát. Beszédvágyát öntötte ki szépprózájában, amelynek nemhogy életében, de utána még sokáig nem akadt olvasója.
Amikor Mikes Kelemen irodalmi leveleit írja egy kitalált nőrokonhoz, itthon Magyarországon éppen nincs semmiféle irodalom: a kuruc törekvések tragikus bukása után, a szatmári béke után, amellyel a nemesség elárulta saját eszméit is, és sokáig ember alatti létre kényszerítette a jobbágyságot, olyan sivárság következik, amelyben az úr, ha lehet, nem is beszél magyarul (ha kisúr – latinul beszél, ha nagyúr – németül, ha nagyon nagy úr – akkor csak franciául), a nép pedig még énekelni is elfelejt. Ebben az irtózatos csöndben nem lehet irodalmi élet.
Aki ezekben az évtizedekben számottevő magyar író-költő tud lenni, az közönség nélkül, leginkább távol a hazától fogalmazza úgyszólván csakis magának a mondandókat. Faludi Ferenc versei jórészt Rómában keltek, Amadé László magas rangú katonatisztként többet van külföldön, mint idehaza, Mikes Kelemen pedig huszonegy éves korában lesz emigráns, Franciaországban érik íróvá, Törökországban írja művét, ott is hal meg hetvenegy éves korában, 1761-ben. Leveleskönyve idővel véletlenül kerül haza, és csak 1794-ben jelenik meg. Őt is az elődöket kereső felvilágosodás fedezi fel, akárcsak Zrínyit. Nem hathatott a kortársaira: amint megismerték, azonnal tisztelt klasszikus lett. De olyan klasszikus, aki évszázadokkal később is frissen, szomorkás derűvel, egyszerre kora tanújaként és minden kor szórakoztatójaként szól az olvasóhoz. És nyelvi gazdagsága, csevegő könnyedsége akkor is elbájol, ha levelei mellett kevéssé ismert, bár nagyszámú prózafordításait olvassuk. Ő volt ugyanis mellékesen a francia irodalom első programszerű, rendszeres magyarra fordítója, de fordításait még a század végén sem ismerték, amikor pedig már volt magyar olvasóközönség, és a “vigyázó szemek” izgatottan fordultak Párizs felé.
Bessenyeiék számára forrásanyag lehetett volna Mikes fordításainak áradata, de Bessenyeiék sem tudták, hogy volt egy Mikes Kelemen nevű elődjük. Fordításai csak akkor jelentek meg végre, amikorra már elavultak, és már csak brilliáns nyelvi megoldásai érdekesek.
A Törökországi levelek azonban nemcsak stílustörténeti nagy emlék, sőt nemcsak kordokumentum, hanem múlhatatlan értékű irodalmi alkotás: a XVIII. században oly divatos leveleskönyv műfajának első és talán egyetlen világszínvonalú magyar megvalósítója. Írója pedig egy újra meg újra időszerű magatartás – a szakadatlan honvágyban élő emigráns – legvonzóbb változata.
Aligha túlzás, ha azt mondjuk, hogy a mi számunkra az egész XVIII. századvég előtti irodalmunkból a Törökországi levelek a legélvezetesebb prózai olvasmány, és Mikes Kelemen talán egészen Kármánig a legélvezetesebb magyar prózaíró.
De amikor élt, és amikor senkihez és mindenkihez szóló leveleit írta, ezt nem tudta senki.“(ww.mek.oszk.hu)
Zágoni Mikes Kelemen székely nemesi család sarja volt. Apja Thököly híve, akit a császáriak elfognak és kivégeznek. A protestáns fiúnak a család egyik katolikus barátja lesz a gyámja, ennek hatására maga is katolizál, a jezsuiták kolozsvári gimnáziumában tanul. A kuruc hagyomány és a katolikus vallásosság együtt igen alkalmassá teszi, hogy Rákóczi Ferenc fejedelmi udvarába kerüljön. Tizenhét éves korában a fejedelem apródja lesz. Példaképe, eszményképe Rákóczi, akit híven szolgál mindhalálig. S amikor már a bujdosó fejedelem nem él, a hűséges Mikes az emlékét szolgálja mind a maga haláláig.
A bukás után Rákóczival megy a számkivettetésbe. Párizsban és Versaillesban már a hontalan fejedelem bizalmas titkára, az is marad mindvégig. Öt évig élnek Franciaországban. Ez idő alatt Mikes nemcsak jól megtanul franciául, hanem megismerkedik a kor francia, sőt némiképpen angol irodalmával is.
Amikor Rákóczi csalódott a francia udvar külpolitikájában, nem volt mit keresnie tovább Versailles-ban. A szultán pedig meghívta. Most az ősi ellenségben, a törökben reménykedtek, hogy előbb-utóbb segítséget nyújt Bécs ellen. Ebben is csalódniuk kellett, de legalább biztonságos otthont találhattak Törökországban, ahol végül is Rodostóban jelölték ki lakhelyüket. 1717-től 1761-ben bekövetkezett haláláig, tehát negyvennégy évig élt Mikes Kelemen Törökországban.
Mikes Kelemen (író) – Wikipédia
és a levelek
Mikes Kelemen: Törökországi levelek – MEK
***
Simon Katalin: Mikes Kelemen üzenete
Kakukk hangját hozza messziről a szél,
aggastyán tölgyfák alatt fejedelmi
pompában pihen a fáradt fény.
Rodostóból üzen a jó deák,
a hírt hallani kihúzza derekát, figyel a két öreg:
Szilvafáink gyümölcse már beérett,
szőlő a dombokon, míg ellát a szem,
Urunk imáját is, reméljük, Isten meghallgatja,
s fordít a sors az otthoni helyzeten.
Megszerettem ezt a helyet, emberekkel
sincs nekem bajom, de esténként sokáig nézek
egy fényes csillagot, hisz tudom,
Zágon felett is ez a csillag ragyog.
Klímaváltozás: legfeljebb öt év maradt az irányváltásra
Alig néhány éve maradt a világnak arra, hogy sikerüljön megelőzni egy katasztrofális következményekkel járó klímaváltozást. Pedig a kellő tudás és a megfelelő mennyiségű pénz is rendelkezésre áll ehhez – véli Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője. Álláspontja szerint három idei világtalálkozó eredményétől függ, sikerül-e összefogni az egész emberiséget fenyegető katasztrófa megállítása ügyében.
Szinte a lehetetlenre vállalkozott Kőrösi Csaba, Magyarország korábbi ENSZ-nagykövete, mikor elvállalta annak a maratoni tárgyalássorozatnak a vezetését, mely a világ fenntartható fejlődési céljait hivatott kijelölni a következő tizenöt évre. Kenyai kollégájával másfél évig vezették azt az üléssorozatot, amely végül 193 ország, civil szervezetek és gazdasági érdekcsoportok megegyezéséig vezetett.
„Megszületett az a tizenhét fenntartható fejlődési cél, melyeket ha legalább nagy részben sikerülne megvalósítani, akkor nemcsak a jelen, de a jövő generációk megélhetését is biztosítani tudnánk” – fogalmazta meg Kőrösi Csaba, aki a napokban a „környezeti diplomáciai” munkája elismeréseként megkapta a bonni székhelyű Környezeti Jog Nemzetközi Tanácsa és a New York-i Pace Egyetem által évenként adományozott rangos Elizabeth Haub-díjat.
***
Az Irénke unokája hegedül a Marosludasi Operettissimo esten:
https://www.youtube.com/watch?v=UEXUFDf8OEQ&feature=youtu.be
Jávor Pál kalandos élete
(Sára küldte az anyagot)
http://i.kinja-img.com/gawker-media/image/upload/s–Mh5fSGLH–/vzovgrr6fthnetyiewct.jpg
Annyi hőst játszottam már életemben, miért ne lehetnék egyszer valóban hős? – írta 1944 decemberében a börtönnaplójába Jávor Pál. Hogyan lett üldözött kommunista a nyilasok alatt a szupersztár, és miért nem találhatta meg a helyét az új rendszerben? Sorozatunk 5. része.
A Jávor. A Pali. A Jávorpali. A férfiideál. A sármőr. A tükörtörő, kávéházakban pofozkodó botrányhős. A duhaj, mulatós, de gerinces szívtipró. A Vígszínház és a Nemzeti sztárja. Csak 1941-ben 11 filmfőszerep. Szinte mindig katonatisztet, mérnököt, dzsentrit, földbirtokost, ügyvédet alakít, kifogástalan megjelenéssel. Villa Pasaréten, hétvégi ház Nagykovácsiban.
http://i.kinja-img.com/gawker-media/image/upload/s–3XfyYPYM–/veh7wrfuy3f7ahzy1e0s.jpg
Jávor Pál 1945. április 8-án erőltetett menetben haladt Linz felé. Német és magyar keretlegények kísérték. Nem sok esély volt rá, hogy életben marad. Fél éve politikai fogoly volt. Jávort 1944 októberében tartóztatták le a nyilasok. Először saját pasaréti házában volt őrizetben. A kezébe nyomtak egy cédulát, azzal, hogy reggel hattól este tízig kétóránként jelentkeznie kell az őröknél, és felmondani a szöveget, ami rá van írva. Ez állt rajta:
Én, Jávor Pál, fajtámmal és nemzetemmel gyalázatosan viselkedtem, amiért most áldozatot hozó testvéremnél tisztelettel jelentkezem.
Voltak ennél hálásabb, bonyolultabb szerepei is korábban.
http://i.kinja-img.com/gawker-media/image/upload/s–Vfn3nXDI–/jfz4qzf9boab2dr8bhdn.jpg
A nyilasok egy kisebb hivatalt is berendeztek villájában: a hallban folytak a kihallgatások, a szeneskamra a vallatóhely volt, a pincében zsidókat és kommunistákat tartottak fogva. Felesége, Landesmann Olga nincs köztük, valahol a Városmajor utcában bujkál anyjával, de csak ennyit tud róla. Az ablakból látja, ahogy Malcsiner Béla zeneszerző – Karády Katalin jó barátja, a Hiába menekülsz című filmsláger szerzője – figyeli titokban a házat. Máskor azt, hogy kollégája-riválisa, a szintén sármőr, csak fiatalabb Szilassy László áll meg a villa előtt, nyitott, piros sportkocsiján. Megkérdezi, kit őriznek ebben a házban. “Jávort, a kommunistát” – feleli az őr.
Amikor szólnak neki, hogy átviszik máshová, odaáll a nyilas tiszt elé:
Kérem, engedje meg, hogy taxin mehessek. Ne kelljen géppisztolyos kísérettel járnom az utcán. Engem mindenki ismer Pesten, csak önökre vetne rossz fényt, ha így látnának az emberek.
http://i.kinja-img.com/gawker-media/image/upload/s–h1Jr1YUw–/lmumb1k6d5unwpl1mudl.jpg
Megkapja a kocsit.
Hogy miért tartóztatták le, azt sosem tudta meg. Nem mondták meg neki. Összeszedtek elég sok mindenkit, nem kellett különösebb indok. Jávor nem volt baloldali, kommunista pláne nem. Csak robbanékony, érzékeny, egyenes és szókimondó ember. Zsidó felesége révén pedig érintett is az egyre durvuló eseményekben. Jávornak nem tetszett, ami a világban és az országban folyik, és ennek többször is indulatosan adott hangot.
1939 körül kezdődtek a bajok. Filmet forgatott Bécsben, ahova a feleségét nem akarták kiengedni a fajvédő törvények miatt. Erre ő sem akart utazni. Hóman kultuszminiszternek kellett elsimítania az ügyet. A német-magyar barátságra hivatkozott, amire ez nem lenne jó hatással. Garantálta, hogy nem esik baja az asszonynak. Feleségét az első napon elvitte a szállodából a Gestapo kihallgatni, és estig őrizetben tartották. Másnap el kellett hagynia Ausztriát. Jávor kíméletlen hangon szidta fűnek-fának a nácikat a filmgyárban.
http://i.kinja-img.com/gawker-media/image/upload/s–nmxiUU2W–/zpgwm7erid0u31plijpf.jpg
Három év múlva így nyilatkozott egy lapban:
A hungaristák nemhogy egy államot, de egy kisebb sertéshizlaldát sem tudnának menedzselni. Nevetséges nemzetképükről és kirekesztő alaptéziseikről már nem is beszélve.
1944 tavaszán, amikor a Színészkamara már származás alapján szelektált, jött egy újabb botrány. A Nemzetiben egy öltözője volt a színház másik sztárjával, Kiss Ferenccel, aki a kamara elnöke is volt. És erősen jobboldali. Jávor úgy felhúzta magát az elhurcolások, letartóztatások miatt, hogy darabokra törte kollégája mellszobrát az öltözőben, aztán az akadémisták előtt szidta hangosan. Fegyelmi ügy, eltiltás lett a vége. Jávorra rákerült a bélyeg, hogy balos és veszélyes. Várható volt, hogy továbbra sem lesz csendben.
http://i.kinja-img.com/gawker-media/image/upload/s–j8EjdBhK–/dsiiu5za98xexhieblua.jpg
Voltak figyelmeztető jelek. Már a német megszállás másnapján behívatta a Gestapo, de az még csak “ismerkedés” volt, pár óra múlva hazaengedték. Március végén becsöngetett hozzá Paul Hans német színész, akivel még Bécsben, A dunai hajós forgatásán dolgozott együtt. Azért jött, hogy elmondja: biztos forrásból tudja, rajta van a Gestapo listáján, le fogják tartóztatni. Tűnjön el Budapestről, ahogy tud.
Nem zúgolódom a sorsom miatt, tudom, miért történt. Érzem, hogy ennek így kellett lennie. Annyi hőst játszottam már életemben, miért ne lehetnék egyszer valóban hős?
Ezt írta börtönnaplójába 1944 decemberében.
Pasarét után megjárta a svábhegyi Gestapo-központot is, aztán a sopronkőhidai fegyházba került, nívós társaságba. Bankvezérekkel, vállalatigazgatókkal, képviselőkkel, katonatisztekkel és arisztokratákkal raboskodott, várta sorsát. Ott volt Dietz Károly is, aki 1938-ban a világbajnoki ezüstérmes futballválogatott szövetségi kapitánya volt, és aki Budapest rendőrfőkapitányaként 1919-ben még Kun Bélát tartóztatta le. Vagy Bajcsy-Zsilinszky Endre, akit 1944. december 24-én, karácsonyestén fel is akasztanak az börtönudvaron. Nem túl precízen, kevés már a szakember. Jávor ezt jegyezte fel:
http://i.kinja-img.com/gawker-media/image/upload/s–zgkwTUyZ–/mlrzvywei6e5dmtwe6gg.jpg
Nem volt kéznél hivatásos hóhér. Egy foglár, dilettáns artista, valami hasbeszélő és egy másik pribék végez vele, huszonöt-huszonöt pengőért. A hasbeszélő gyakran elégedetlenkedik, hogy rosszul megy az üzlet, kevés a kivégzés.
Kőhidán jönnek-mennek a rabok. Kállay Miklóst elviszik Németországba, egy rádiómérnök felakasztja magát a cellában, újak kerülnek a helyükre. Például az oroszokhoz átállt Vörös János vezérezredes fiának felesége, két pólyás gyerekkel. A fegyházban évek óta nem fűtenek, az ellátás nyomorult, napi kétszer lehet sétálni, néha tífuszjárvány színesíti a hétköznapokat. Közben zuhognak Sopronra a szövetségesek bombái. Jávor Budapest elestekor is itt van még. Március 28-án hajnalban zavarják ki a foglyokat az udvarra, indulnak a rabok Linz felé, ami még német terület. Hármas sorokban, a menet élén egy szekér, rájuk irányított golyószóróval. A kapunál egy pártszolgálatos tegezve megszólítja: “Pali, hova jutottál?”
(Folytatás a Hozzászólásokban)
Galambos Viktor anyaga:
A PITTI PALOTA KINCSEI
A Firenzei Pitti Palotát 1485-ben építette Luca Pitti bankár, Brunelleschi tanítványa Luca Fancelli tervei alapján.
1549-ben Eleonore di Toledo, I. Cosimo di Medici felesége vásárolja meg a palotát a Medici család részére, lakóhelynek.
Később Napóleon foglalja el a palotát, végül III.Victor Emanuel olasz király 1919-ben az olasz népnek ajándékozza, a berendezéssel, képekkel együtt.
A jelenlegi múzeumban a legnagyobb reneszánsz festők (Tizian, Rubens) felbecsülhetettlen értékű gyűjteménye, és a pazarul berendezett szobák, valamint a modern festők művei tekinthetők meg.
https://www.flickr.com/photos/vikig/sets/72157656122448579
https://www.flickr.com/photos/vikig/sets/7215765617364209
A MEDICI PALOTA
A palotát a 15. században Michelozo di Bartolomeo tervezte Cosimo De Medicinek. Bartolomeo , Bruneleschi tanítvány volt, és ez meglátszik a palota stílusán.
A belső udvart Michelozo alakította ki a grafiti kel, és Baccio Bandinelli Orfeusz szobrával.
A palotában a következő termeket láthatjuk : a Tükör termet, amit Luca Giordano gyönyörű mennyezeti freskójáról neveztek el, a Gobelin terem, a Hálószoba, és végül a Mágusok kápolnája, amelyet Bemozzo Gozzoli freskói díszítenek. Gozzoli Fra Angelico tanítványa volt.
A freskók A Napkeleti Bölcsek Lovaglását mutatják be, az első kép koronás alakja Gáspár, Lorenzo d’Medici-t örökítimeg, a háta mögött fehér lovon piros sapkával és a kezével a ló sörényén Lorenzo nagyapja, Cosimo, mögötte gyeplővel a kezében barna lovon, az apja Piero látható.
A sorozat következő képén, Giuliano, Lorenzo testvére lovagol a leopárddal. A kertből még egy modern szobor kiállításra lehet betérni.
https://www.flickr.com/photos/vikig/sets/72157656273843270
A SANTA MARIA DEL FLORE SZÉKESEGYHÁZ
Firenze óvárosának központját a Piazza del Duomot a székesegyház, a keresztelő kápolna és a harang torony hármasa ékesíti, amit az UNESCO a Világörökség Kincsének nyilvánított.
A Dom helyén már az 5. században állt egy templom, ami a város növekedésével túl kicsi lett. Arnolfo Cambiot bízták meg 1294-ben egy új templom építésével. Cambio volt az építésze a Santa Croce templomnak, és a Palazzo Vechionak is. Felépült a gótikus Santa Reparata templom, amely a reneszánsz idején hatalmassá fejlődött Firenzének ismét szűknek bizonyult, így aztán 1420-ban megbízták Filippo Brunelleschi-t a templom átépítésével, amelyet 1436-ban szentelt fel IV. Jenő pápa.
A belső márvány padlózat a 16. században készült, míg a külső három színű márvány burkolat, csak 1887-ben készült el.
A gótikus-reneszánsz templom méretei impozánsak. Hossza 153m, magassága 114 m.
A kupola külön fejezet az építészet történetében. 52 m magasságban van az alapja , átmérője 44m, a “laterna” lámpás a tetején Michelozzo műve, 1460-ban került föl rá a réz gömb, a keresztel.
Arnolfo di Cambio halála után 1334-ben Giotto di Bondone festőt bízták meg a munkálatok folytatásával. Giotto egy harangtoronyra koncentrált, amely 1359-ben készült el. A torony alaprajza egy 14×14 m négyszög, magassága 84m.
A toronyban hét harang van, a legnagyobb a Campanone 5385 kg.
Az épületet három színű márvány lapok borítják, a képsorban látható szobrokkal és domborművekkel váltakozva.
A képsor elején a turisták végnélküli sora látható, amint a bemenetelre várakoznak.
https://www.flickr.com/photos/vikig/sets/72157656458321040
A székesegyház belsejében figyelemreméltó Vasari kupola freskója, amit 1568-ben kezdett festeni, és Frederico Zuccari fejezett be 1579-ben, továbbá Domenico Michelino falfestménye 1436-ból , amely Dantét ábrázolja a Divina Comediával a kezében, háttérben az akkori Firenze.
Az egyik falon Paolo Uccelo hatalmas órája látható, továbbá érdekesek a két zsoldos vezér freskói, amit átmásoltak vászonra, az egyik Nicolo da Tolentinót ábrázolja, a másik pedig Sir John Hawkwood síremlékét,- ez ugyancsak Paolo Uccelo műve.
Nagyon szépek a márvány padlók, és persze a vitrálok
https://www.flickr.com/photos/vikig/sets/72157656922646685
A SANTISSIMA ANNUNZIATA TEMPLOM
Az első templom ezen a helyen 1250-ből származik. A Mantuai Gonzaga család 1444-ben adományozott egy új templom felépítésére, a megbízott építész Michelozzo volt és a Gonzagaék által kedvelt Leon Batista Alberti. A meglevő templom alapjaira kezdték meg az építkezést 1469-ben és Alberti halála után 1481-ben fejezték be.
A mennyezet freskókat Piero Giambelli festette 1644-ben. A templomot a 17. században átalakították barokk stílusban. A templom előtti szökőkút a Landolia és I. Ferdinado Medici lovas szobrát Pietro Tacca alkotta
https://www.flickr.com/photos/vikig/sets/72157657021303682
A SAN LORENZO BAZILIKA
A város legrégebbi temploma, az első épületek még 393-ból származnak és akkor még a város falain kívül voltak, a Santa Reparata megépítése előtt a város egyetlen temploma volt. 1419-ben a Medici család Bruneleschit bízza meg a templom átépítésével.
A templomegyüttes három részből áll, a Sagrestia Vecchia Bruneleschi műve, a Biblioteca Medicea Laurenziana, és a Cappele Medici, a Medici család temetkezési helye, ahová sajnos nem jutottunk be mert zárva volt, így Michelangelo szobrait nem mi fényképeztük.
Viszont láttunk egy időleges kiállítást, amely áprilistól novemberig van nyitva,
a templomi kegyszerekből amelyeket a Medici család ajándékozott különböző templomoknak.
Ezzel zárjuk a Firenzei képsorokat.
https://www.flickr.com/photos/vikig/albums/72157657180151951
“Udvarlás”
Kedvenc dalom: Hallelujah
http://www.ba-bamail.com/video.aspx?emailid=13731
Seres László: ITT VOLTÁL
Üres lett nélküled a kis szobám,
búvik a csend, utánad motoz.
Hogy nem vagy itt, most érzem igazán,
hiányod, s hogy hozzám tartozol.
Fájó emlék lett bennem minden perc
gyönyörűsége, mert elveszett.
Áldom sorsom, hogy olykor itt lehetsz,
s megfoghatom fáradt kezedet.
Míg szemed fényét szememben hordom,
nem gyötri meg lelkem semmi kín.
Összeköt veled túl az álmokon
egy végtelen, örök égi híd.
Egy behajtott könyv, egy üres pohár
maradt – hogy elmentél – utánad.
Mégis esténként, ha a nap leszáll,
én megvetem vetetlen ágyad.
Mert így vagy velem s nekem elég ez.
Jössz, éltetsz, s lehullsz csillagomként.
Parányi öröm a mindenséghez.
Kérem Istent, Anyám, ragyogj még.
Simon Katalin: „Ha meghal a Nap”
Ma láttam vérezni a hajnalt,
amikor öléből kifordult a Nap,
és elindult isteni útján az égen,
tudom, ezt teszi nap mint nap,
az ő törvénye, melyet betart,
hogy működhessen jól a világ.
De hogyha meghal, oda minden,
osztozni nem kell már a kincsen,
az se lesz, ki sírját ássa,
hamva hull a vak világra.
Ezzel a filmmel Görögország felett repülve tehetünk egy varázslatos utazást,
mindezt VangelisPapathanasiou zenéjével kísérve…
Athénból indulva elrepít bennünket a ragyogóan kék Égei-tenger szigeteire, az ókori romok, történelmi
helyek, zöldellő dombok, sziklás tengerpartok közé, egy kis ízelítőt mutatva megannyi szépségéből.
Megcsodálhatjuk a szigeteit, az Athost, a Meteórákat, Thessalonikit, és még sok más ragyogó úti célt, ebben a meseszép országban….
Szép utazást kívánok!
https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=RhVMd8iXHMo#!
“Összetűzés”
Hozzászólások