Szerző: HP | Már 28, 2019
Lakóhelyem, Ried közelében fekszik a kis, alig ötezer lakosú városka, Frankenburg. Arról nevezetes, hogy ma Európa legnagyobb szabadtéri színpadán (mert azt mondhatja magáénak!) 1925 óta kétévenként 400 szereplő fellépésével a történelem egyik legkegyetlenebb eseményét elevenítik fel, háromezer néző előtt.
Ennyi személynek tudnak ülőhelyet biztosítani a falu közelében lévő réten, hogy végignézze a kosztümös előadást. (Mezőn van, de meg van ott kérem minden szépen szervezve: ingyenes parkolóhelyek személygépkocsiknak és buszoknak, sőt a mozgássérülteket külön járművek szállítják a városközpontból a helyszínre.)
A környéken nagy plakátok hírdetik már hetekkel előtte a Frankenburgi kockajátékokat.
Az előadásokra ernyővel, meleg ruhával, esetleg pléddel felszerelve érkeznek a látogatók, mert este fél kilenckor kezdődik az előadás és jól belenyúlik az éjszakába.
Az előadás a parasztlázadások és vallásháborúk időszakában, 1625-ben a helységben lezajlott szörnyű eseményre emlékeztet, amikor Luther protestáns tanainak elterjedése egyre nagyobb méreteket öltött, s egyre kegyetlenebb, erőszakosabb módszerekkel próbálták azt megakadályozni.
Az eseménysorozatot az váltotta ki, hogy a hatóságok elűzték a falu protestáns lelkészét és katolikus papot akartak helyébe tenni. A meg nem kérdezett hívek erre fellázadtak, fegyvert fogtak, bekerítették a paplakot, templomot, valamint a kastélyt.
A bajor helytartó, (Bajorországhoz tartozott akkor e vidék) Herberstorff gróf, kegyelmet ígért a felkelőknek, ha abbahagyják a lázongást, s lenyugszanak.
Igéretét azonban nem tartotta be. Sőt, kegyetlen módon megtorolta az eseményt. Az összefogott felkelő parasztokat gmundeni kastélyának börtönébe záratta és megkínoztatta. Majd a 36 vezért elővezette s eljátszatta velük a hírhedt kockajátékot. (Azon a réten történt az esemény, ahol ma a szabadtéri előadásokat rendezik. 1625 május 14.- ét írtak a naptárak.)
Nagy nézőközönség szemeláttára kettesével elővezették a parasztfelkelés vezéreit , összesen 36-t, s odatették őket, hogy dobjanak kockát. Amelyik többet dobott, kegyelmet kapott, amelyik kevesebbet, azt ott helyben, akasztották is fel a fára. (Az akasztófaként szolgáló öreg, védetté nyilvánított hársfa ma is él, s alatta egy komor hatású szobor utal a borzalmas eseményre.)
A kockajáték tehát élet-halál kérdése volt. 17 személyt akasztottak fel a helyszínen.
S még valami: a kosztümös játékot a kockajátékban résztvett parasztok utódai játszák…
A sors iróniája: a grófot saját kastélya udvarán ütötte le fejszéjével egy paraszt. (Földi maradványai a szomszédos helységben, Altmünsterben a templom szentélyében nyugszanak. Misék idején letakarják a fehér márvány siremléket…)
Az előadással egyidőben, ha valaki nem kívánja megtekinteni a kosztümös „horror” játékot, a városka vásárterén szabadtéri koncerten vehet részt.
Ha nekem választanom lehetne, én a kockajátékot nézném meg. Eddig még nem sikerült. De bízom benne, hogy egyszer megadatik, talán jövőben, hátha akad kisérőtárs hozzá. Ha jövőben sem sikerül, akkor további két év múlva. Akkor se lesz késő, mert nincs korhoz kötve.
Apropó, kor. A belépő felnőtteknek 13, gyermekeknek 5 euróba kerül.
Azt sem láttam, csak a faluban jártam, egykori állatorvos tanítványomnál, aki (friss oszták jövevényként magyar nyelvet tanítottam a népfőiskolán) a kurzusomat látogatta. Akkor hallottam először az eseményről, de akkor még alig értettem valamit a magyarázatából. Az elmondottakról könyvekből, meg a sajtóból értesültem.
Még csak annyit befejezésként, hogyha dobókockát, vagy kockadobást látok, mindig a frankenburgi kegyetlen történelmi esemény jut eszembe. S enyhén kiráz tőle a hideg…
De kihasználva ezt a „mézesmadzagot” a leleményes szervezők kiterjesztették más területekre is a „lépesmézet”. Van már Kockajáték utca a faluban, benne a Kockajáték Házzal, amelyben többek közt Kockajáték kiállítás tekinthető meg, de szerveznek Kockajáték túrákat is, kiadtak Kockajáték könyvet, amelyből tájékozódni lehet a 17.századi parasztfelkelésekről, illetve a Harmincéves háborúról. S az csak természetes, hogy a vendégek kedvükre vásárolhatnak különféle szuvenírtárgyakat is az említett témával kapcsolatban.
Ötletekben nincs hiány, sem turistákban, jön tehát a pénz. Frankenburg ezzel a kockajátékkal csalogatja a vendégeket, a szomszédos helységek teljesen mással.
Mindent a turizmusért jeligére müködik az egész “apparátus”. Méghozzá sikerrel. Le a kalappal!
Szerző: HP | Már 21, 2019
Hogy hatnak a színek az emberi elmére ?
Egy szürke világban a színes öltözködés vagy lakberendezés szinte nonkonformizmusnak számít. A színek hatnak lelkiállapotunkra, egészségünkre és memorizáló képességünkre is. És nem utolsó sorban akár egy üzleti tárgyalást is befolyásolhat vagy segít tudat alatt jó benyomást kelteni az esetleges munkáltatóban.
A színeknek nem csak dekoratív és esztétikai szerepük van, hanem igen erős hatással vannak pszichénkre és érzelmeinkre, valamint arra, hogy hogyan fogjuk fel az információkat.
Például véletlenszerűen kiválasztott embereket kérdezve azokról a szempontokról, ami alapján elvesznek egy terméket a polcról, kiderült, hogy a színnek több mint 50%-ban volt döntő szerepe, míg a tapintatnak 5,6%, a hangnak és illatnak pedig mindössze 1-1%.
„Valakinek valamilyen szín iránti szimpátiája információkat adhat annak személyiségéről”
„Amikor valamilyen színt választunk, belső állapotunk és élményeink vetülnek ki”.
Habár a színek érzékelése szubjektív, néhányuk hatásának mégis univerzális hatása van.
Piros: energiát, erőt, érzékiséget, szexualitást inspirál. Akik ezt a színt kedvelik, túláradó egójuk van, de ugyanakkor racionálisak is.
Sárga: boldog, életteli, néha félénk és érzékeny embereket jellemez. Megbízható emberek, irigylésre méltó fizikai- és mentális egészséget sugároznak. A sárga a féltékeny embereket is jellemzi. Ami a tudatot illeti, a sárga szín befolyásolja a koncentrációképességet, a reakciókészséget és az éberséget.
Narancssárga: egy érzéki szín, a piroshoz közel lévén pedig melegszívű embereket jellemez, akik jóságot és optimizmust sugároznak.
Rózsaszín: a fiatalság színe. Ha gyakran előfordul az öltözködésben, éretlenséget, gyermetegséget jelöl, a fiatalság iránti vágyat jelentheti. Ők gyakrabban küzdhetnek döntésképtelenséggel és gyötri a saját személyiségük.
Fehér: az egyszerűség, tisztaság, derültség színe. Azok, akik sok fehérrel vannak körülvéve, jó szándékúak, adakozók, ártatlanok és általában egyszerű életvitelűek. Nem szeretik a bonyodalmakat, nem keverednek botrányokba és legtöbbször emelt fővel zárnak egy-egy összetűzést. Diplomácia és tartás jellemzi őket. Ha egy iroda dekorálásánál túlzásba viszik, a fehér szín, a pupillákat szűkítve unalmasságot válthat ki.
Fekete: a rejtélyt és ismeretlent jelképezi, néha pedig a magányra való vágyat. Akik szeretik ezt a színt, általában nehezen kezelhetők de önfeláldozóak, és ugyanakkor konzervatívak. A szakértők nem ajánlják ezeknek a semleges színeknek a használatát munkakörnyezetben vagy otthon, mivel csökkenti a szellemi- és metabolikus aktivitást, depresszív és nyugtalan hangulatot generálva. Fiziológiai vonatkozásban a sötét lassítja az életfunkciókat, az ingerekre adott válaszreakciókat, csökkenti a pulzust.
Szürke: semlegességet és mesterkéltséget szimbolizál, ugyanúgy, mint a parancsoló fekete. Egy alkalmazónak tudnia kell, hogy aki a szürkét kedveli, tudat alatt az elhatárolódás, a bele nem avatkozás, a minden hatástól való elzárkózás vágyát táplálja.
Barna: egyensúlyt és hihetőséget sugall. Egy határozott, barátságos, két lábbal a földön élő embert jelöl.
Kék: egy tiszta, nyugtató szín. Ez a harcosok színe, azoké, akik valamilyen téren a tökéletességre törekednek. Néha befele forduló természetűek, akik a munkának szentelik magukat, főleg a kutatói területeken. Paradox módon a kék szín túlzott használata a belterek kialakításánál, depressziót idézhet elő.
Zöld: kivételes tónusú. A zöld kedvelők barátságosak, tökéletességre törekvők és hatalmaskodók.
Lila: a fantáziával, a kreativitással hozzák összefüggésbe. A királyságot jelképezi, vagy egy romantikával teli világot. A lila elutasítása az elkötelezettségtől való félelmet és tétovázást jelent.
Az ókori egyiptomiak és a kínaiak gyógyításra használták a színeket
A pirosat a test és lélek stimulálására használják, valamint a keringés javítására.
A sárga idegi stimulációra hasznos, és a szervezet tisztítására.
A narancssárgát a tüdő gyógyítására használják, valamint az energiaszint növelésére, mivel növeli a szívfrekvenciát. Ezen kívül elősegíti a gyomorsav termelődését.
A kéket fájdalomcsillapításra használják. Csökkenti a vérnyomást és a pulzust, szabályozza a légzést.
Az indigókék különböző árnyalatai rendbe hozza a bőrproblémákat, az ibolya pedig serkenti a szív-érrendszer- és tüdő aktivitását.
Egyed Zsuzsanna (forrás: Internet)
Viktor újabb fotósorozatott küldött nekünk:
https://www.flickr.com/photos/vikig/albums/72157707312584365
Blogtársunk, a szlovákiai M. Nagy László febr 28-án Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült. Szívből gratulálunk a jogosan megérdemelt nagyrabecsüléshez!
https://nmi.hu/2019/03/18/ez-az-arany-bizony-fenylik/
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=2379826158913370&set=a.1757656504463675&type=3&theater
Szerző: HP | Már 10, 2019
Adri küldte: Az év színe
A 2018-as évet még el sem búcsúztattuk, de a Pantone, már most megválasztotta a 2019-es év színét, amely a Pantone Living Coral, vagyis az élő korall névre hallgat. Utánanéztünk, hogy mit érdemes tudni erről a színről, hogy miért választották, és mit szimbolizál a cég szándékai szerint.
2010 óta minden évben megválasztja a Pantone Color Institute a következő év színét, amely aztán meghatározó lesz a nyomda- és grafikai ipartól kezdve a lakberendezésen át a divatig. A kiválasztott színnek – amelyet egy évben kétszeri titkos találkozón döntenek el a cég képviselői – minden esetben kapcsolódnia kell valamilyen módon az adott évhez. A megválasztott színt A Pantone Viewben teszik közzé, amelyet leginkább divattervezők, virágkötők és más kreatív terméket gyártó vállalatok megvesznek, hogy segítséget és iránymutatást kapjanak készülő termékeik design kialakításához. Érdekesség, hogy eddig csupán egyszer, fordult elő, hogy nem tudtak egyetlen színt kiválasztani, így 2016-ban két színt jelöltek, amelyek a rózsakvarc és a serenity neveket kapták.
A szín egy pillanatfelvétel a globális kultúráról, ami kifejezi a kollektív lelkiállapotunkat, tehát túlmutat már a divaton, és a ’trendiségen”– fejtette ki 2018-ban, Laurie Pressman, a Pantone Color Institute alelnöke
“Élénk és életigenlő narancs egy kis arany felhanggal” – így jellemzi a Pantone 2019 színét. A Living Coral a természetben is megtalálható szín, és mint ilyen ismerős és energetizáló. A tónussal a tengerek mélyén találkozhatunk, így Leatrice Eiseman, – a cég ügyvezető igazgatója – nehezen megfoghatónak, ugyanakkor hipnotizáló erővel bírónak jellemezte, amely egy egyszerre hat a szemre és elmére. Továbbá kifejtette, hogy a digitális technológia beágyazódik a mindennapokba, egyre többen szigetelődnek el, amellyel párhuzamosan fokozottan vágyunk olyan autentikus élményeket keresünk amelyek pozitív érzelmeket váltanak ki belőlünk. A Living Coral szín a modern élet fúzióját képviseli, amely optimista, közvetlen és könnyed: Leatrice Eiseman a kapcsolódás tónusának is nevezte. Living Coral szín a modern élet fúzióját képviseli, amely üdvözli és bátorítja az üdítő kikapcsolódást.
Idén 20. alkalommal választotta ki a Pantone az év színét, amely bizonyosan hatással lesz a kreatív szektorban tevékenykedőkre.
Pátria nyomda
Szerző: HP | Már 4, 2019
Lia küldte: Jön a tavasz!!!
https://www.youtube.com/embed/a0hFZPvanMs?fbclid=IwAR3qjGu3qIrmuQ8dprbjGnFqlOKjXWOyEk9G8FzXiOPvhaqy_jIR2-UbCj8
Viktor küldte az alábbi két képsort:
A HOLT TENGER FELHŐS ÉGGEL
Még a Holt Tenger környékén sem süt állandóan a nap, vannak borús napok is, de a tenger a vízben tükröződő sötét felhőkkel borított éggel is szép!
https://www.flickr.com/photos/vikig/albums/72157707079302374
NAPSÜTÉS A HOLT TENGEREN
https://www.flickr.com/photos/vikig/albums/72157705557288201
Szerző: HP | feb 21, 2019
Lia küldte az alábbi anyagot:
1. Legközelebb, ha kézmosás közben úgy tűnik, túl hideg a víz, gondolj a következőkre :
Angliában 1500 körül a legtöbb esküvőt júniusban kötötték, mivel a hagyomány szerint az évi fürdést májusban végezték el és júniusban még elég jó szagúak voltak. Az esetleges kellemetlen szagok elfedéséért a menyasszonyok nagy csokor illatos virágot tartottak kezükben. Ez lett a későbbi menyasszonyi csokor.
2. A fürdő egy nagy, forró vízzel teli kádból állt. A tiszta vízben való mosdás a ház urát illette meg. Utána a fiai és a ház többi férfitagjai fürödtek, majd a nők, végül a gyerekek, utolsónak maradva a csecsemők. Időközben a víz olyan piszkos lett, hogy el is lehetett tűnni benne. Innen ered a mondás is: “Don’t throw the baby out with the bath” – Ne dobd ki a fürdővízzel a gyereket is!
3. A házaknak magas, nádból készült teteje volt, alatta nem volt kideszkázva. A meleg háztetőn sütkéreztek az állatok, macskák, kutyák, patkányok, bogarak. Esős időben piszkos és nedves lévén, az állatok gyakran lepotyogtak a tetőről. Innen a mondás is: “It’s raining cats and dogs” – Macskák és kutyák potyognak az égből! Mivel a szobák felett csak a háztető volt, különösen a hálószobában kellett kitalálni valamit, hogy az ágy ne teljen meg bogarakkal és más szeméttel. Így jelent meg a baldachinos ágy rudakon kifeszített lepedő az ágy felett.
4. A gazdag házak padlója kőlapokból volt kirakva. Esős időben, télen síkossá vált, ezért szalmával (thresh) hintették le, hogy járni tudjanak a házban és melegebb legyen. Idővel annyi szalma gyűlt össze, hogy ajtónyitáskor egyszerűen kicsúszott az ajtón. Ekkor kitalálták, hogy egy fadarabot tettek az ajtó elé. Így jelent meg a küszöb (angolul threshold)
5. Disznóhúshoz ritkán jutottak, ilyenkor nagyon különlegesnek érezték magukat. Ha ekkor vendégük is volt, tüntetően lelógatták a sonkát a gerendáról.
Tehetősnek számított az a férfi,aki “could bring home the bacon” (“sonkát tudott hazahozni”). Keveset vágtak a sonkából, szétosztották a vendégek között, és elégedetten “chewed the fat” rágcsálták a zsíros darabokat az asztalnál.
6. A kenyérosztásnak is megvolt a sajátos szabálya: A dolgozók kapták a kenyér égett alját, a család a kenyér belét, és a vendégek, megtiszteltetésképpen, a kenyér felső kérgét (“upper crust”).
7. Ólomkupákból itták whiskyvel a sört és ez a kevert ital napokig leverte lábáról fogyasztóját. Úgy feküdtek az útszélen, mintha kómában lettek volna.
Rendszerint kinyújtóztatták a részeget a konyhaasztalon 2 -3 napig, a körülötte egybegyűlt család evett ivott és várta, hogy felébred-e ….
Így vált szokássá a virrasztás (“to wake up” – felébredni)!
8. Mivel a temetők beteltek, kiásták a koporsókat, és a csontokat az úgynevezett csontok házába vitték (“bone-house”), így a sírhelyeket újból fel tudták használni.
Amikor ezeket a koporsókat megnyitották, elég sok koporsó falán karcolásokat vettek észre és rájöttek, hogy azokban élve voltak eltemetve az emberek.
Ekkor gondolták ki azt, hogy temetéskor rákötözzenek egy zsinórt a halott kezére, azt kivezetve a koporsón, síron keresztül csengettyűt kötöttek a végére.
Kijelöltek egy személyt, aki egész éjjel a temetőt járta és figyelte az esetleges csengőszót. Így jelent meg az éjjeli őrjárat “graveyard shift” – ami ma az éjszakai műszakot jelöli – és a csengő hangja életet mentett (“saved by the bell”).
9. A középkori Angliában az emberek nem szexelhettek, csak a király jóváhagyásával, (kivétel a királyi család). Mikor egy család gyereket akart, a királyhoz kellett fordulniuk kérelemért, aki küldött nekik egy táblát, amit az ajtóra kellett kitűzniük, amikor házas életet éltek. A táblán ez állt: Fornication Under Consent of the King. ( F. U. C. K. ), azaz paráználkodás a király engedélyével. Innen ered a mai “fuck” angol szó.
10. Hihetetlen, de az, amire a 21. században egy egész ipar épült, azt régen sokkal egyszerűbben oldották meg: igaz, így szabadítva el betegségeket, járványokat. A középkorban ugyanis nemes egyszerűséggel az éjjeli tálba “végzett” dolgokat kiöntötték az ablakon, egyenesen az utcára.
A másik megoldás is valami hasonló volt: a várakba úgynevezett gardróbot építettek, vagyis egy olyan terasz-szerűséget, amely zárt volt, és amely kívülről a fal síkjából kiemelkedett. Az alján egy lyuk volt, ezen keresztül pottyant ki a bent ülő salakanyaga.
Az angol WC-t csak a 16. században egy Sir John Harrington találta fel, ám az még évtizedekig nem terjedt el, bár Erzsébet királynő próbálkozott vele, és udvarában építtetett egy illemhelyet – nem nagy sikerrel, nem szerették ugyanis használni az alattvalók.
Az angol, vízöblítéses toalett végül csak a 19. században vált széles körben ismertté és használttá, ám még sokáig nem volt hozzá WC-papír, bármilyen hihetetlennek is tűnik. A tekercses segítség egyrészt egy Gayetty nevű New York-i vállalkozó nevéhez fűződik,aki kitalálta, hogy a papírral könnyen tisztán tarthatják alfelüket az emberek. Ám egy távoli országban már jóval korábban rájöttek erre: Hung Wu kínai császár bizonyíthatóan használt már lepedő nagyságú papírt a 14. században. Mára pedig – mint említettük – egy egész iparág épült a WC köré: illatos, zenélő, önmagától működő toalettek, intelligens illemhelyek egész arzenálja várja a magukon könnyíteni vágyókat.
Szerző: HP | feb 13, 2019
Kirándulás egy történelmi parkban
(Viktor képes beszámolója)
A Földközi Tenger partján Jaffa és Cesarea között már Kr.e. 500 ban is volt egy település, kikötővel, amely sorra perzsa, görög, római uralom alá került, majd Kr.u. 640 ben muzulmánok foglalták el, és Arsuf-nak nevezték. A város fénykora azután kezdődött, hogy 1102-ben Baldwin király kereszteseinek az uralma alá került. Ekkor épült a várost körülvevő védő fal és a fellegvár, a tengerpart mellet lévő legmagasabb ponton. 1265-ben a mamelukok Baibar szultán vezetésével 40 napig ostromolták, majd elfoglalták a várost, lakóit megölték, vagy eladták rabszolgának, az épületeket lerombolták, utánuk csak romok maradtak. A város maradványai az 1994-2002 közt végzett ásatások nyomán kerültek újra a napvilágra és jelenleg az Apollónia Nemzeti Parkban lehet őket megtekinteni.
https://www.flickr.com/photos/vikig/albums/72157706628866495
Hozzászólások