Szerző: HP | ápr 8, 2017
Fábián Tibor sorozata
Apa és Anya rádöbbennek, hogy tündéri Hunorkájuk egy cseppnyit el van kényeztetve. Talán nem is feltétlenül általuk. Az időnkénti vendégsereg középpontba állítja a babát, aki remekül élvezi a főszerepet. Tudja, érti, hogy minden szem rá figyel, mindenki neki udvarol, mindenki olvad egy-egy jól sikerült mozdulattól, gügyögéstől. Aztán amikor mindenki elment és csak Apa és Anya marad, Hunorka rájön, hogy milyenek a szürke hétköznapok, amikor másra is figyelnek, sőt őt néha félre is teszik, abban a hitben és reményben, hogy úgy is megmarad a babaszeretet, ha egyedül játszik egy félórát. Ez persze nem mindig jön össze, mert Hunorka megszokta, hogy a sokaság figyel rá, szórakoztatja őt, milyen dolog hát, hogy Anya elbujik a számítógép képernyője mögé, Apa meg egy lepedőnyi újsággal titkolózik. Ilyenkor persze, hogy felcsattan az elégedetlen és sértődött gyereksírás. Apa kétségbeesetten próbálkozik. Egyik kezében még ott az újság, hátha folytatni tudja a megkezdett cikket. A másikban egy kisautóval próbálkozik elterelni kisfia figyelmét, nem sok eredménnyel. Apáék persze azt is tudják, hogy Hunorkát könnyű kifizetni, ha ölbe veszik, ha játszanak vele vagy éppen kiviszik a szabadba egy kis sétára. Csakhogy Apa és Anya ennek ellenére sokszor mégis a gép mögé bújik, a legtöbbször olyan okból kifolyólag, amit persze Hunorka még nem ismer, és amit a felnőttek munkának hívnak. Hunorka körülnéz, ha Apa a gép előtt ül, akkor felkérőzik az ölébe. Pár perc múlva további szórakoztatást kér. Apa ilyenkor azzal fenyegeti kisfiát, hogy a sok játékát szétosztja a szegény sorsúak között, mert Hunorka rájuk sem hederít. Akkor meg minek. Amikor Hunorka sír, egy darabig türelemjáték folyik, ki bírja tovább alapon. Végül győz a szelíd erőszak. Apa felpattan és vagy kiteszi Hunorka szűrét a szobából, hadd sírjon Anyánál tovább, vagy bevet valami újabb figyelemelterlő hadműveletet.
Szerző: HP | ápr 6, 2017
Fábián Tibor írása:
Ha Apát készülni, öltözni látja, akkor Hunorka is ugrándozni kezd, abban a hitben, hogy megint apa-fia program lesz és indulnak egy újabb kalandra. Legutóbb Apa, a különböző intézendők miatt egyedül akart menni, de Hunorka zsongását látva, megesett rajta a szíve, no hadd jöjjön a kis prücsök is. Apa elől, Hunorka hátul, Anya zárja mögöttük a kaput és indul is az autó, aminek időnként Hunorka utánozza a hangját. Most azonban örömkiáltásokat hallatt, ami valami olyasmit jelent: halló világ, indulunk! A városba érve Apa leteszi az autót mosatni, közben elmennek Hunorkával az orvoshoz szurit kapni. Ehhez már segítség kell, Apa leint egy taxit és már robognak is. Aztán következik a bank. Ott a biztonsági őr előzékenyen széket tol Hunorka feneke alá. Közben Apa elintézi amiért jött, majd a bankos néni kijön a pult mögül megcsodálni ezt a jó fiút, aki nem sírta szét a bank ügymenetét. A következő helyszín már az önkormányzat épülete, ahol hosszú sorok kígyóznak az ügyintéző pultok előtt. Apa megadóan beáll a sorba, karján Hunorkával. Közben óvatosan előkotorja a pénztárcáját, kéznél legyen. A kisgyerekes apák látványa nem hatja meg a sorban állókat. Igaz Apa nem is várja el, hogy előre engedjék. Telnek a percek, Hunorka egyre nehezebb, és hát fogy a baba-türelem még egy ilyen „jó fiúnak” is. Végül egy idős néni – ki más?! – maga elé engedi Apát. Apa nagy nehezen előhalássza a megfelelő mennyiségű pénzeket, közben Hunorkát leteszi a pult elé, aki élve a váratlan szabadsággal már menne is tovább, ez egy kicsit nehezíti Apa dolgát és az ügyintézést, de végül dolguk végeztével távoznak. Van, aki sajnálkozva, van aki elismerően néz Apára, de Apa ezt már megszokta, még a Hunorka előtti életből.
Szerző: HP | ápr 5, 2017
Fábián Tibor írása
Apa és Hunorka orvoshoz mennek. Hunorka védőoltást kap. Már rutinos orvosjárók. Hunorkának ez a sokadik védőoltása a születése óta eltelt egy év alatt. Az elején még kétkedve figyeltek a rendelőben Apa háta mögé, Anyát keresve, merthogy a közhit azt tartja orvoshoz csak egy anya viheti a gyermekét, de két-három alkalom után rájöttek, hogy hiába, mert csak egy apa van Hunorkával. Apa a váróteremben még bezsebeli a kisgyerekes apáknak járó elismerő tekinteteket, majd rövid várakozás után be is hívják őket. Apa az elején még izzadt Hunorka vetkőztetésével, de azóta már rutinosan teszi a dolgát. Először Hunorka tüdejét vizsgálja meg a doktor bácsi. Hunorka grimaszol a fonendoszkóp hidegét érezve a háta közepén, összenéz Apával és nem szól semmit. Aztán következik a torokvizsgálat. Itt már Apa is kell segítsen, Hunorka kezei lefogásával, nehogy meglegyintse a torokba néző doktor bácsit. Minden rendben van. Most jön a nehezebb rész. Az injekció. Ezzel Apát gyermekkorában ki lehetett zavarni a világból, volt hogy el is ájult a tű láttán. De most lényegesen könnyebb a dolga: tartani Hunorkát. Az asszisztensnőnek híresen jó keze van, Hunorka éppen csak felszisszen, aztán rájön itt sírni nincs sem értelme, sem ideje, mert a kínzóeszközt már ki is húzták a karjából. A doktor bácsi viccel, hogy no ez a baba nem kéri a panaszkönyvet, mint az összes többi, injekció esetén. Hunorka pár perc múlva, már felöltözve, fittyet hányva az előbbi kellemetlen beavatkozásra, és máris érdeklődve nézegeti az idegen világ érdekességeit és szereplőit, sőt olyan otthonosan érzi már magát, hogy a maga nyelvén mondja a magáét a doktor bácsinak, aki közben a nagykönyvbe akkurátusan bejegyzi, Hunorka megkapta a szurit.
Szerző: HP | ápr 4, 2017
Fábián Tibor írása
Hunorka a konyhában is otthonosan mozog. Mindennel megismerkedett már, ami megfogható. A mosogatógépet többször kapcsolja be, mint a felnőttek. Eddigi legnagyobb konyhai attrakciója egy csomag liszt szétszórása volt. Ehhez, a liszten kívül nem kellett más, csak pár percnyi egyedüllét, amikor a szülők kicsit félrenéztek, abban a naiv hitben, hogy Hunorka már nagyfiú, és mint ilyen pár percig simán elvan egyedül. Nos, Hunorka valóban nagyfiú és valóban jól elvan, például a földre öntött liszt társaságában is, ami olyan különleges anyag és újdonság egy kisfiúnak, amivel nem lehet betelni. Így aztán mire Anya előkerül addigra Hunorka már boldogan szórja a magasba a lisztet, ami békésen beteríti a konyhát és a fiúcska kobakját, meg mindenét. Semmi perc alatt úgy néz ki a helyszín, mint tájkép hóesés után. Anyának van lélekjelenléte, mert sikoltozás és pánik helyett elrohan a fényképezőgépért, hogy a ritka pillanatot megörökítse, melynek címe: a kis molnárfiú. A kis molnárfiú néhányszor még próbálkozik a lisztes csomagokkal, hátha meg lehetne ismételni a különleges jelenséget. De Apáék innentől kezdve résen vannak és nem adják a lisztet. Így jobb híjján, Hunorka mással foglalkozik. Az elérhető fiókokat nyitogatja, elsősorban az evőeszközök szétdobálása terén ér el újabb sikereket. Amikor kifogy a játékból, jöhet a seprű és a szemeteslapát, a székek tologatása és az asztal alatti bujócska. Egy óvatlan pillanatban lefejeli egyik asztallábat, méghozzá a halántékával. Anya kétségbeesetten jön Apához mutatni a kis vörös kakast, ahonnan állítólag reccsenés is hallatszott. Pánik indul, indulás a sürgősségre. Hunorka, szülei ijedtségét látva, szokatlanul csendes. Az orvos szerencsére megnyugtatja a szülőket. Nincs nagy baj, de azért 24 órás otthoni megfigyelést javasol Hunorkának. Apáék fellélegeznek, megnyugodva kezdődik a 24 órás megfigyelés: szabad ilyet csinálni, te kölyök?! Hunorka persze csak nevet, de azért néha homlokráncolva tapogatja a kakast.
Szerző: HP | ápr 2, 2017
Ma van a szülinapom!
Fábián Tibor írása
Apa és Anya különleges napra ébred. Csöppségük születésnapja van. Ezt elsősorban egymásban tudják sikeresen tudatosítani, Hunorka ugyanis csak mosolyog, ugyanúgy, mint amikor nincs születésnapja. Apa és Anya egész nap nosztalgiáznak, meghatottan visszanézik az egy évvel ezelőtti, kórházi és itthoni képeket, amikor még annyira aprócska volt ez a gyerek, és fájdalmasan üvöltötte bele a világba, hogy jobb volt neki odabent, Anya pocakjában, mert ott mindig minden kéznél volt. Itt meg sírni kell mindenért. Apa és Anya közben már Hunorka születésnapi partiját szervezik, megbeszélik a meghívottakat, a menüt és minden szükséges dolgot. Aztán lazán eltolják az időpontot egy héttel későbbre, hogy mindent ügyesen és ráérősen előkészítsenek. Apa a boltban szánkót keres Hunorkának, olyat ami megfelelő lehet egy egyéves születésnaposnak. A teljes kínálatot lerámolja a polcról, szinte a fejére esik az összes, végül dühösen visszaegyensúlyozza mindet a helyére és úgy dönt, most hogy megnézett mindent, majd később megveszi a szánkót. Ha lesz hó.
Odahaza Hunorka napja ugyanúgy telik mint máskor. Talán csak Apa és Anya szeme fénylik a szokásosnál is jobban, amikor ismétlődően be-bevillan egy-egy gondolat arról, hogy ma egy éve… Anya átküld egy képválogatást a születésnaposról Apának, aki érti a célzást és némi válogatás után feltesz néhányat a Facebook-ra, „Hunor egy éves” felvezetéssel. Hunorka rég alszik, miközben jönnek, potyognak az internetes jókívánságok, szaporáznak a lájkok, aztán másnap megint. Hunorka nem is tud róla, de tematizálja a világhálót. Aztán egy hét múlva külön ünneplésen adogatja kézről kézre a szülinapost a család és külön alkalmon a barátok. Hunorka persze élvezi, hogy szokás szerint mindenki őt nézi, őt babusgatja, ő van a középpontban. Vagyis semmi új nincs a szülinapon az eddigiekhez képest. Talán csak az a nagy torta, amin az egyest formázó gyertyát Apa segítségével elfújja, a vendégsereg üdvrivalgása közepette.
Szerző: HP | Már 30, 2017
Fábián Tibor írása:
Apa időnként arra ébred, hogy Hunorka ébresztőt fúj. Ezzel párhuzamosan gyorsvonatként áttrappol Apa mellkasán, fején, lábán. Vagy éppen szorgalmasan húzza Apa kevéske haját. Egyszóval mindent megtesz, hogy kiverje Apa szeméből az álmot. Anya ilyenkor már ébren van, már valahol a lakás másik felében tesz-vesz, így rendszerint Apa, a későnkelő lesz az áldozata ennek az alaposan kitervelt és rendkívül hatékony ébresztő tevékenységnek. Persze az éjszaka folyamán, egészen reggelig azért még akad legalább 6-8 Hunorka-ébredés, ami ébresztést is jelent egyúttal, persze sírással egybekötve, de ezeket egy-két kortynyi tejjel általában sikerül megoldani. Vagy nem. A reggeli ébredés már egészen más. Mert, ha elszáll Hunorka szeméből az álom, akkor már lehetetlen bármivel is visszaaltatni. Különösen, ha elkezdett trappolni, ugrálni, mászkálni Apán és mindenütt másutt. Apa ilyenkor egy ideig még próbálkozott, de még idejében rájött, hogy nincs tovább, jobb ha ő is felkel, egyebet amúgy sem tehet.
Apa időnként azért megpróbál átjárni Hunorkája eszén és összeköti a kellemest a hasznossal. Ezalatt azt kell érteni, hogy Hunorka délutáni alvását a saját ebéd utáni szunyókálásával egyidejűsíti. Ez általában úgy indul, hogy Hunorka kezd laposakat pillantani és féloldalra dől a kobakja. Apa persze mohón lecsap a kínálkozó lehetőségre és egy kis meleg tejecske kíséretében ágyba dugja fiacskáját. Redőny le és már kezdődhet is a jól megérdemelt délutáni pihenő. Persze itt is Hunorka kel fel hamarább, talán mert gyerekként még nem értékeli ezeket a pihenésre szánt, Apa által már-már lopott perceket.
Hozzászólások