Szerző: HP | máj 26, 2017
Most, éppen most van Székesfehérváron a MINI, azaz Miniatűr Képzőművészeti Tárlat megnyitója, amelyen szintén nem lehetek jelen, akárcsak Kaposváron történt április elsején. De lélekben ott vagyok s a képeim, meg egy kedves házaspár helyettesít engem, este pedig beszámol a történtekről.
70 művész munkája alkotja a nemzetközi kiállítás anyagát. Mindenkinek megadott méretekre szabott tíz képet kellett beküldenie, melyet ők, a szervezők kereteztek be.
Most első ízben vetítik le a Sződligeti randevút, M. Nagy László, szlovákiai művész, egyben blogtársunk diaporámáját, melyet a képeimhez írt haikukkal és zenével ötvözve alkotott, csodálatos kivitelezésben. Kivételes „bébi“ az a könyv, melyet az apuka szűlt s az anyukának postán küldött el…
Képeim: https://goo.gl/photos/no1NxP9xoNG9vGWa9
Könyv változata itt tekinthető meg, – sajnos a zene hiányzik belőle, pedig az nagyon “feldobja”, meg a mozgó képsorok:
https://piroska.jimdo.com/könyvek/
Most abba is hagyom, mert koncentrálni akarok a tárlat megnyitóra.
Szerző: HP | máj 23, 2017
Most bemutatom egy konkrét példával, hogyan néznek ki a Mail-art kiállításokon való szerepléseim több nyelvű adatai a komputeremben.
A jelen kiállítás címe: Tojásos szendvics. Megvallom, ez is fejtörést okozott, hogy mit is festhetnék ehhez a témához. De, mint már mondtam, minden cím egy-egy kihívás számomra s én szeretem a kihívásokat.
Deutschland: EggSandwich (EiBrot)
3 db 10×15, ápr 21-ig
Mail-art project on EggSandwiches by Manfred Heinze and CityGallery,Osnabrueck. An EggSandwich is a little piece of artwork, beautiful and delicious – and nothing else.
EXH.14.5.17-9.7.17 CityGallery + www.eibrot.net
Deadline: 21.apr 2017
Manfred Heinze / Lange Str. 7 / 49080 Osnabruck / Germany
Ausstellung: EiBrot
Ausstellungseröffnung: So, 14. Mai 2017
Ausstellungsdauer: 16. Mai – 9. Juli 2017
Öffnungzeiten: Di – Sa 9 – 18:30, So 10 – 17:30
StadtGalerie
Große Gildewart 1449074 Osnabrück
https://www.eibrot.net/ itt található a négy képem a mail art-ra klikkelve, valahol a közepe felé
Kicsoda Manfred Heinze?
http://www.manfredheinze.de/Ausstellungen/
http://www.manfredheinze.de/Biographie-und-Zitate/
2017 márc 17-én küldtem négy képet Riedből, 24-én vettem észre, hogy fenn van a honlapon
A május 14-én megnyilt kiállítás képein itt láthatók a munkáim:
https://www.eibrot.net/eggshibition/
- fotón- 3. kép, alsó sor 5. kép
- fotón 2. sorban a 6. kép
- fotón alsó sorban a 2. kép
- fotón 4. sorban a férfi vállánál
*
Viktor küldte az alábbi csodálatos összeállítást:
https://www.flickr.com/photos/vikig/albums/72157684021075916
Szerző: HP | máj 18, 2017
Saint Paul de Vence, az idillikus sasfészek a hegy tetejére épült. A régi, kicsi erődítményfaluban nem parasztcsaládok laknak, hanem művészek, akik műtermeket, galériákat rendeztek be maguknak. Ott alkotnak és árulják termékeiket a turistáknak. St.Paul ma a Côte d´Azur egyik legfontosabb képzőművészeti központja. Ott lakott a híres festő, Marc Chagall és ott is halt meg 1985-ben. A kicsi település zsúfolásig tele volt látogatókkal. Mi nem vásároltunk ugyan semmi képzőművészeti alkotást, túl lapos volt hozzá a zsebünk, de megteltünk szépséggel, így lelkileg meggazdagodva tértünk haza az öreg várfalak által körülölelt festői faluból.
A Saint Paul-i utcák mozaikja mindnyájunkat meglepett. Annak a gyönyörű sasfészeknek,- így nevezik a franciák a hegyek tetején elhelyezkedő településeket,- csodálatos mozaik borítja keskeny utcácskáit, lépcsőit. Apró kövekből virágmotívumok vannak kiképezve. Aszfaltba ágyazott kővirágok. Egy-egy lapos fehér kő köré, a virágszirmokhoz hasonlóan, apró hosszukás, egyforma szürke kövecskéket raktak türelmes kezek. Oly szép az egész, hogy az ember azt se tudja mit figyeljen: a virágokkal díszített, egymáshoz simult kőházakat, a boltok színes kirakatait, a galériák műtárgyait, avagy a virágerdő mozaikot, amelyen lépked.
Nagy élményként őrzöm ma is egy másik látogatásból származó emlékemet, a Saint Paul de Vence-i Fondation Maeght. Most csak kívülről tekintettük meg. A párisi műkereskedő házaspár, Aimé és Marguarite Maeght alapítványa, amelyet olyan fél évszázada nyitottak meg,- csodálatos keveréke a természetnek, építészetnek és a modern művészetnek. Kiállítótermeiben, tágas teraszain, belső udvarain és kertjeiben Miro, Kandinsky, Giacometti, Chagall, Bonnard, Braque, Legèr, Calder munkáit csodáltam meg. Igaz, mindent sietve, mert zárásig a szükséges 2 óra helyett alig ¾ óra állt rendelkezésünkre, de így is életreszóló élmény maradt látogatásunk Dél-Franciaország legszebb múzeumában.
Szerző: HP | máj 8, 2017
Egy szál vagy egy egész csokor virágnak szinte mindenki örül, hiszen ez a gesztus többnyire azt jelenti, fontosak vagyunk a másiknak, ráadásul a virágok látványa boldogsággal tölt el bennünket. De milyen mélyebb tartalmat fejezhet ki egy-egy ilyen meglepetés? Cikkünkben megismerheted néhány virág titkos jelentését!
A szerelem istennője, Aphrodité a virágok istennője is volt, hiszen a csábítás és a kedveskedés egyik legszebb eszköze a virág. De üzenhetünk is virággal, mert mindegyiknek külön jelentése van:
– a tulipánnak
– a fréziának
– az írisznek
– a kardvirágnak
– a búzavirágnak
– az ibolyának
– a jácintnak
– a liliomnak.
Lásd tovább itt:
http://pozitivnap.hu/kreativ/mit-uzennek-a-viragok-ezt-tudatjak-veled-ha-ezt-a-8-szepseget-kapod-ajandekba
Szerző: HP | ápr 30, 2017
La Paloma, avagy Nevezz egyszerűen Torreronak!
A Paloma galambot jelent spanyolul, a Torrerok pedig azok a daliás férfiak, akik a bikával küzdenek több tizezer néző előtt az arénában, a spanyol nők bálványai.
Mint egy operaház, vagy koncertterem, olyan cifra a Paloma táncpalota. Ide járnak táncolni szépen felöltözve: a kisemberek, a nyugdíjasok, az öregurak, a háziasszonyok, a takaritónők és még ki tudja kicsodák. Kabátjukat, táskájukat a megörzőbe adják, akárcsak az operában. Nem ismerik egymás igazi nevét, itt mindenkinek álneve van. Manuelo azt mondja, nevezz egyszerűen „Torreronak“. „Torrero“ táncoltatja „Amazonét“. Nem illik megkérdezni, hogy a valóságban kicsoda- micsoda a partner, mert a Palomában szabály az inkognito.
A belépő olyan egy euró körül van. Délután hattól-tízig tart a tánc, zenekar szolgáltatja a hangulatos, fiatalkorukbeli nosztalgia zenét.
Alberto az ajtónál ellenőrzi, hogy kik jönnek be. Jóformán már minden arcot ismer, hiszen főleg törzsvendégek érkeznek, akiknek saját asztaluk van, piros bársonyszékekkel, helyüket nem foglalja el senki. A személyzet gondoskodik arról, hogy háborítatlanul szórakozzanak.
A hétnek négy délutánján a Paloma táncpalota számukra egy sziget, ahova a magánytól, az öregségtől, vagy a családi csatáktól menekülnek. A Palomában biztos talál az ember valakit, aki karjába veszi és tánc közben azt súgja neki, hogy „szép vagy!“ És ő el is hiszi. S engedi magát vezetni a zene ritmusára. Lehet, hogy éppen egy kicsi, sovány, öregecske torrerotól, dehát az is jobb, mint a semmi, a senki. Fontos, hogy táncoljon az ember. A partner jóformán mellékes. Illetve mondjuk így: nem mindig fontos.
A Paloma ezeknek az embereknek egy „pót“-család. Sőt a magányosoknak „a“ család. Idejönnek hogy elfelejtsék a bajukat. Aki ide jár, az romantikára vágyik és itt meg is kapja azt. Bedauerolt, sárgára festett hajjal, virágos ruhába felöltözve, felékszerezve, vigadnak, bolondoznak, táncolnak. Nagyjából egykorúak, így nem kacagja ki őket senki. Illetve, hát ott mindenki kacag. Kacag, mert jókedvű. S a jókedv, a kacagás olyan ragadós. Valóságos terápia. Minden délután egy élmény, amit ott töltenek. A tánc nélküli napok ezzel szemben eseménytelenek, szürkék. De szerencsére a hétnek csak három unalmas napja van, a hétfő, kedd és szerda, mert csütörtöktől megint kezdődik az „élet“ a Palomában.
Itt nem hütlenségről van szó, azt szögezzük le, hisz hazamennek utána, kiteszik a vacsorát, övéik észre sem veszik hogy a nagymama délután táncolni volt. Csak azt látják, hogy olyan vidám. És az olyan jó, ha a nagymama vidám, nem pedig zsőrtölödő, vagy szomorú.
A tulajdonos egyik őse varázsolta az álompalotát, a kicsi „Versaillest“, amelyről örökké álmodozott. S ebben a palotában ma a nagymamák „fiatal hercegnőknek“ érzik magukat, az öregurak pedig, hát ők „Torreroknak“.
A történészek szerint a város legelevenebb műemléke a Carrer de la Paloma utcában lévő palota, Barcelona legjelentéktelenebb negyedében az El Raval-ban. Ezért a turisták kiváncsiságától szerencsére védett.
A palota mellett a tánchoz szükséges szolgáltató-egységek sorakoznak. A fodrász- és kozmetika szalonban helyrehozzák a kicsi szépséghibákat, amennyire lehet, eltüntetik az évek és a sors nyomait. A parfüm boltban olcsó illatszereket vásárolhatnak. A cipőüzletben magas, vagy félmagas sarkú, táncolásra alkalmas lábbelit forgalmaznak. A férfiaknak is. Még hét centis sarokkal is. Mert ha az alacsony torrerok azt húzzák fel lábukra, jobban felérnek táncosukig…
Fél hatkor a nők már sorban állnak a bejáratnál. Az öregurak kicsit távolabbról figyelik a sort, kik jönnek, érdemes-e bemenni, megéri-e.
Táncolni jobb, mint tévé elött ülni,- vallják valamennyien. Azt az élmény, amit ők ott benn a Palomában átélnek, azt más korukbeliek esetleg csak álmodják. Kialakulnak ott még kapcsolatok, késői szerelmek is, de azt nagyon bizalmasan kezelik.
Délelőtt a táncprofiké a hely, ők gyakorolnak a parketten. Pénteken és szombaton van egy második műszak is, ami reggelig tart. Fiatalok töltik meg ilyenkor a helységet. Azok, akik szeretik és igénylik a romantikát. Mert a Paloma más, mint egy közönséges diszkó. Többet nyújt annál.
Divatbemutatókra, díszebédekre, nagyméretű ünnepségekre is kibérelik a helységet.
De térjünk vissza a mi törzsvendégeinkhez, akik széles jókedvükben észre sem vették, hogy elrepült az áttáncolt négy óra. Tízkor kipirult arccal megtapsolják a zenekar játékát és igazi jóbarátokként búcsúznak egymástól:
Adios Amigos! Viszontlátásra, Kedves!
Viszontlátásra a jövő csütörtökön!
*
Nem éppen erről szól az alábbi anyag, mert ebben keverednek a korosztályok, de valamennyire érzékelteti a La Paloma hangulatát:
https://www.ok.ru/video/8932820301
Hozzászólások