Szerző: Pelusss | Már 29, 2018
A virágvasárnapi miséről ballagunk hazafele, szóba kerül a passió. Egyetlen dolog maradt meg a gyerekeknek, hogy valakinek levágták a fülét. Péter oda is kapott a füléhez, amikor ezt a részt énekelték (Nem vihogtam nagyon.).
Miután tisztáztuk, ki kinek a fülét vágta le, illetve mi történt a füllel, beszélgetni kezdünk a nagyheti történésekről, Jézusról, Péterről, a feltámadásról. A hogy fér el annyi ember a mennyországban, és a hányan vannak egy szülinapon a mennyországban? típusú kérdésekre nem tudom a választ, találgatjuk.
Este a nappaliban szeretnének aludni közösen. Lámpaoltás után hallom, ketten éneklik: Ó Jézus, Jézus, ó sebzett Jézus…
Szerző: Pelusss | Már 29, 2018
Csíkba készültünk, Gábor tata szülinapjára. Nagy volt a lelkesedés egészen addig, amíg ki nem derült, hogy a virágvasárnapot Madéfalván töltjük. A gyerekek hallani sem akartak róla. Ki lesz a nép, ha ők nem lesznek itt? Négy napig vitattuk a helyzetet, egyeztettünk az illetékes szervekkel, úgymint a kántor, de Péter és Borcsa hajthatatlanok voltak. Nem használt sem a le-, sem a rábeszélés.
Az indulás napján, pénteken rémisztőbbnél rémisztőbb képekkel telt meg a világháló, melyek a hólepte csíki utak járhatatlanságát illusztrálták. Végül mégis elindultunk, s nem bántuk meg. Pont 24 órát töltöttünk otthon, de abba sok minden belefért.
A legnagyobb öröm a hó volt, amit így márciusban még a csíki gyermekek sem élveznek. Péternek és Borcsának ez a tavaszi hó volt az idei tél eszenciája. Fetrengtek a hóban, kizárólag a hóval telt sáncban közlekedtek, beleugráltak a hóbuckákba, hangosan nevettek. A ruhák hamar megszáradtak, kezdődhetett elölről a móka.
Vasárnap az óraátállítás ellenére hiánytalanul ott ül a nép a templomban. Borcsa egy szál barkát hoz el, két picus van rajta. Utólag hallja a papbácsitól, ahány picus, annyi Miatyánk. Örül, hogy nem volt nagyravágyó. Péter felbuzdul, a legbokrosabb ágat halássza ki a vederből. Otthon számolgatja, nagy győztesen. Kéri, hogy segítsek, mondjuk együtt, az már kettőnek számít. 🙂
Szerző: Pelusss | Már 29, 2018
Újságot készítünk neki suttyomban. Megérdemli. A gyerekeknek is beszámolok a fejleményekről, hiszen illusztrátorként ők is tagjai a szerkesztőségnek. És lőn, tudnak titkot tartani. Nem árulták el, hogy mire készülődünk, még akkor sem, amikor a kész lapot nézegettük titokban, s még egyet kellett aludni, amíg apát felköszönthetjük.
Szombaton nagy volt a sürgés-forgás. Borcsa nagy szívfájdalmára le kellett pakolni az íróasztalát, hogy hely legyen a finom falatoknak.
Sütés, főzés, nyalakodás. 9 gyerek, pocsolyázás az esőben, játszás, sötétedéskor pihentető mese. Végre hallottuk a saját hangunk.
Szerző: Pelusss | Már 29, 2018
Szombaton mozi után megérkezik Piri mama. Egy délutánt és egy éjszakát tölt nálunk, mielőtt elrepülne. Ez pont elég arra, hogy megvarrja az összes lyukas nadrágot és megtanuljon dixitezni. J
Szerző: Pelusss | Már 26, 2018
Új madaraink lettek. Szokás szerint nem találjuk a madaras kártyát. Apa beazonosítja: fenyőrigó, még a füttyét is meghallgatjuk.
Nagy a buzgalom. Madáretető kell. Most rögtön. Szalonnát, tobozt és tűlevelet tesznek két kis vederbe, kiakasztják a fára. Közben kétszer elesnek a sárban, tetőtől talpig. Boldogan jönnek be. Örömükben nekidörgölőznek a fehér falnak, ajtónak, szekrénynek. A padlóra már le sem nézek. Igyekszem visszafogni magam, mégiscsak vasárnap van. Mosógépet indítok, büntetést osztok: ők terítik és pakolják el az asztalt ebédkor + mosogatás.
Lelkiismeretesen csinálják, ahogy tudják. Ugranék fel számtalanszor, hogy a leves ne locsogjon ki, amíg az asztalhoz ér, hogy az uborka ne guruljon el, hogy hatékonyabban, gyorsabban tegyem, amit szoktam. Nem ugrok. Bünti van. Nekem is.
Szerző: Pelusss | Már 26, 2018
Csütörtök délben dolgozni utaztam. A levegőben volt némi köhögés, de még lehetett reménykedni. Egészen délutánig, amikor is kiderült, hogy a fiú órák óta vizes zoknival, nadrágszárral császkál a csattogó hidegben. Apa irodájában megszárad. De már késő. Éjszaka dörömbölős köhögés, aeroszol. Apa egyedül tartja a frontot. Én körmöt rágok, de legalább anyuéknál töltöm az estét és babázok Zselykével. Másnapra Borcsánál is rezeg a léc, de iskolaképes. Péter apával dolgozik, illetve nem dolgozik, inkább mesét bambul. Nehezen lesz meg az a pár matekfeladat.
Estére érkezem. Meglepetés vár: a gyerekek gyümölcssalátát készítettek. Erdőszentgyörgyi krémessel viszonzom a kedvességet. Nagy az elégedettség.
Hozzászólások