Szerző: Pelusss | jan 4, 2017
Karácsony harmadnapján Csíkba indultunk. Előtte családi fogorvoslátogatás. Az útat meglepően jól bírta mindenki. Magdi mamáéknál is járt az angyal. Zselykénél is. S úgy általában mindenkinél, akit meglátogattunk. Cserélgettük az ajándéktasakokat.
Borcsa tortát kapott Mamikától pótszülinapjára.
Korcsolyázni indultunk. Kétszer álltunk meg a pályáig, ismerősöktől, rokonoktól és jóbarátoktól begyűjtöttük a korcsolyákat. Mindenkinek jutott egy. Borcsa rengeteget esett, de nagyon büszke volt magára. Hazainduláskor megállapította: ügyesen megtanultam korcsolyázni. Szeretném, ha ez az optimista énképe felnőttkorára is megmaradna.
Péter valami fura szerkezetet kapott a lábára, egy pár sín állt a korcsolya talpán, viszont verdás volt. Azzal sétálgatott a pályán. Ahányszor csúszni próbált, annyiszor vágódott el. Jól fel volt öltöztetve, puhára esett, nem panaszkodott.
Pénteken értünk haza, gyors pakolás után Zilahra mentek szilveszterezni, vakációzni. Miki tatáék útközben vették át őket.
Szerző: Pelusss | jan 3, 2017
Estefelé templomba készülődtünk. Indulás előtt nemsokkal Miki tatának megfájdult a feje. Itthon maradt pihenni.
A gyerekek az első sorban ültek. Végül nem borult le a pénzes kosár. Péter a mise közepén a nagy csendben jó hangosan közölte, hogy ámen. Anyósom kuncogott, az uram orrot fújt, én próbáltam rezzenéstelen arccal a karácsonyfára fókuszálni.
Mise után meghallgattuk a gyereksereget. Borcsa suttogva mondta el a versikéjét. Péter annál hangosabban, ám kevésbé érthetően szavalt.
Siettünk haza. Miki tata élethűen horkolt, a karácsonyfa csillogott.
Szerző: Pelusss | jan 3, 2017
Tavaly óta közösen szerezzük be a karácsonyfát a gyerekekkel. Kitesszük az udvarra, s várjuk, hogy vigye el az angyal. Van nagy izgalom, amikor 24-én huss, eltűnik a fa.
Az idén is izgatottan várta az aprónép a fabeszerzést. El is indultunk, pikk-pakk meglesz. Nem lett meg. A körút igencsak hosszúra sikeredett, ráadásul eredmény nélkül ballagtunk haza. Mert biza egy szál fenyő nem sok, annyit sem találtunk a városban. Este 9-kor értesültünk, árut kapott a fabolt. Nem vártunk reggelig, ment is az uram rögtön. A gyerekkel reggel jártak a csodájára.
Szerző: Pelusss | jan 3, 2017
Leszáradtak a pöttyeim. Már nem fertőztem. Elmehettem a Borcsa ovis előadására. Először ült Peti is a nézőtéren velünk. Eddig mindig közös produkcióik voltak. Borcsa angyal volt. Gyakorlottam vette fel az évek óta hordott fehér ruhát, szárnyat. Amikor először viselte, földig ért, most térdig, jövöre le kell cseréljük.
Az ovis produkció után templomba siettünk, Peti iskolájának igen meghitt ünnepségén vettünk részt. Az istentisztelet alatt sikerült felvenni a karácsonyvárás lassú ritmusát, s letenni a készülődés pörgését. Kitartott az ünnepig.
Szerző: Pelusss | dec 18, 2016
Ma van a karácsony előtti leghosszabb nap. Négy helyre kell eljutni lehetőleg időben. Két gyerekkel. Én itthon szárítgatom a pöttyeimet. Az uram pedig egy hős. Nincs más választása. Ribizlit megpakoljuk tortával, sütivel, angyalszárnnyal, ajándékokkal, csereruhával. Apa elvileg tudja, hogy hol milyen jelmezben, melyik sütivel kell megjelenni.
Templommal kezdenek. Borcsa ovija énekel. Ez egyszerű képlet. Hogy nem annyira, ez Borcsa kérdéséből derül ki: Mit fog szólni óvónéni, ha apát meglátja angyaljelmezben? Röhögni fog. De nyugi, apa csak estefelé lesz angyal. Addig civilben teszi a dolgát. Előtte még lesz egy Kincső, Borcsa szülinap baráti karácsonyozással összekötve. Aztán a gyerekek általuk készített gipszjézuskákat osztogatják a Főtéren az embereknek (erre már Borcsa templomi szépruháját le kell cserélni bundacuccra – kár, hogy az uram nem olvassa ezt a bejegyzést). Majd közösségi karácsony a hittanteremben. S kész. Menni fog.
Szerző: Pelusss | dec 18, 2016
Szombat reggel angyalhangra ébredek. Borcsa karácsonyi dalt énekelget a szobájában.
Vasárnap reggel gyerekjárásra ébredek. Mire feltápászkodunk, Borcsa már az ágyikójában zokog. Nem jött az angyal. Megnézte a nappaliban, sehol egy árva karácsonyfa. Tegnap az mondtuk ma jön. Pontosítok, azt mondtuk egy hét múlva. De az ma van, nem?
Hozzászólások