Búcsú

Nagy izgalommal készültek a gyermekek életük első pünkösdi búcsújára. A lelkesedés a tetőfokára akkor hágott, mikor kiderült, hogy a búcsúban vásár is van, s Mamáék egy keretösszeggel támogatják az ezen való részvételt.
Az eredeti terveim szerint a Határ utca végéről indultunk volna a madéfalvi keresztaljával, de a realista uram mellett hamar beláttam, hogy gyalogosan Csicsó végéig jutunk el. Tehát autóval indultunk. Kb. félúton parkoltunk le az út szélén, s csatlakoztunk a dánfalvi keresztaljához. A gyermekek erőst örvendeztek, Péter előre hátra futkosott, Borcsa két lépés – egy ugrás ritmusban haladt előre. Hiábavaló volt minden figyelmeztetés az erőtartalékolásról.

A hegy aljában találkoztunk Hunorékkal, akik megszántak némi naptejjel. Ránk is fért mind az 50 faktor. A misét több-kevesebb odaadással hallgatták. Okozott némi zavart az egy darab napernyőn való osztozkodás. Zselykét szórakoztatták, közben Péter begyúrt együltében négy szendvicset (rekord).

Hazafelé végre elérkezett a vásár ideje. Borcsát sikerült jó irányba terelgetni, ezért pénzét egy nemezelt teknősbe fektette, Pétert azonban nem lehetett eltántorítani a kínai fröccsentett műanyagtól. Apa fagyizni hívott. A sületlen kürtőskalácsot megvettük, indulhattunk haza. Erőltetett menetben jutottunk el az autóig.

Macska

Cirmi a vadiúj háziállatunk. Ő a szomszédoktól örökbefogadott apró fekete macska.
A gyerekek nagyon készültek. Legalább egy éve nyaggatnak hal, hörcsög ügyben. Kiegyeztünk egy kinti macskában. Még magunk után sem győzzük a takarítást, nemhogy egy háziállat után. Szóval a macska meglett. A hozzánk költözése utáni 10. percben Borcsa üvöltve rontott be a házba: – Anya, nem is tudtam, hogy ilyen nehéz a macskatartás!!! – merthogy megkarmolta a cicuka.

Első nap felváltva őriztük a macskát az udvaron, nehogy Gausz felfalja. Történt néhány barátkozási kísérlet, de a viszony nem teljesen felhőtlen. Azóta felváltva vannak szabadon, vagy Gausz van megkötve, s a macska sétálgat szabadon, vagy a macska van a pincébe zárva, s Gausz kószál.

Az uram, ki világéletében nem tartott macskát, ellenben kutyát annál többet, tanácstalanul tette-vette az állatot. Meg is állapította: – Azt se tudom, hogy kell macskát nevelni, el kell olvassam az interneten. 😀

Aggodalma nem volt hiábavaló. Mert a lelkesedés első napjai után rámaradt a macskatartás annak minden szépségével együtt. 😀

 

8.3 szülinap

Megvolt az idei utolsó Péter szülinap is.
Autópálya torta volt a kérés. Kipipálva. Kertipartiztunk. Sütögetés, hancúr, kutyázás. A kullancsot másnap reggel találtuk meg a gyermek fejében.

Szülinap 8.2

Péter szülinapján Zilahon ébredtünk. Titkos megegyezés szerint az ünnepelt előtt. Borcsa ezt komolyan vette: szombaton fél 7-kor riadózott. Mire a fiú felébredt, a torta fel lett díszítve, csokréta leszedve, lufik felfújva, felkötözve. Volt nagy örömködés.
Reggeli után dobostorta. Az igazi buli ezután kezdődött a szatmári fürdőben, ahova a két gyermeket a nagyszülők szállították. Ezuton is köszönet nekik azért, hogy két mondatnál is többet tudtunk váltani az urammal anélkül, hogy valaki közbevágott volna. Tiszta királyság volt zenét hallgatni, bambulni.

A fürdő jó móka volt, mindenki talált kedvére való foglalatosságot. Az ebédet erősen dícsérte az aprónép. Hát még a fagyit. Hazafelé nagynénitől gombát kaptunk, jó sokat. Az ünnepelt dícséretére legyen mondva, addig egy tapodtat sem mozdult, míg mind a két láda csiperkét közös erővel meg nem pucoltuk. Este a jól végzett munka örömével dőltünk be az ágyba.

Csíki vakáció

Zselyke, játszótér, babázás. Tyúk, kakas, bárány, kecske. Roller, foci, Határ utca. Unokatesók, vonattorta. Pityókaültetés, lovaglás. Közös szülinap Zselykével.
Mire megérkeztem egy dolgoskezű (beivódott a bőrébe a kosz a sok fűszedéstől) Péter és egy fecsegő Borcsa várt. Nagy volt az izgalom. Négy napig közösen szívtuk a friss csíki levegőt. A munka ünnepén indultunk haza. A gyerekek bátrak voltak és türelmesek. Nem kellett pisilni (talán attól tartottak, ha megállok, nem fogok tudni újra elindulni). Nem cirkuszkodtak (túl sokat). Megértően tudomásul vették, hogy a jó előre kinézett játszótéren eső miatt nem állhatunk meg. Hazaértünk.