Mert Bad Ischl többet érdemel
Ennek a szokatlan címnek története van. Irásom eredetileg a „Sóhercegek“ nevet viselte. Ám amint kedves erdélyi barátaimat két napon át kissé megsétáltattam a „ környéken“, bemutatva nekik többek között Braunaut, Bad Ischlt, Traunkirchent és Gmundent, s felolvastam látogatásunk után ezekről szóló anyagaimat,- kiderült, hogy a „Sóhercegek“ nem nyerte meg tetszésüket /a forma, a mozaikszerű összeállítás, az adatok száraz tálalása miatt/, és sürgetően javasolták, hogy írjam át az egészet, „mert Bad Ischl többet érdemel“. Megjegyzésüket elfogadtam s köszönetként meghagytam címnek az „indokot“.
A helyzet az, hogy Bad Ischlben /ejt.Bádisl/ még ma is érezhető a régi fény és ragyogás. Még ma is császárian jól érzi magát ott a vendég. Ischl történetének császári szakasza lezárult ugyan az első világháborúval, a személyek eltüntek, ám a nyomok és emlékek megmaradtak. És maradt a hangulat. Maradt valami sajátos /romantikus?/ hangulat, amit megnevezni képtelen az ember, de amit ott érez a levegőben. Ezt a valamit rögtön megérezték vendégeim, szavakban megfogalmazva viszont nem hallották azt beszámolómban.
Salzkammergutnak, Ausztria egyik legfestőibb, leglátogatottabb vidékének /amelyről azt mondják, hogy ott az ember úgy érzi, hogy nem hat nap alatt teremtette az Isten a világot, hanem hat ünnepnap alatt!/ a „szíve“ Bad Ischl. Hogy azzá lett, azt két ténynek köszönheti, a Habsburgoknak és a sónak. Igaz, hogy a Habsburgok nélkül Bad Ischl ma nem lenne neves nemzetközi üdülőhely, de a császári család sem gazdagodott volna meg oly nagyon a salzkammerguti „fehér arany“ nélkül.
A csodálatos tavak szomszédságában, hegyek közé ékelődött, jól ápolt, alig 13.000 lakosú kis biedermeier városka híres fürdőhely. Innen kapta Ischl a Bad előnevet.
/Te jó ég!- mondogatja húgom, hogy is tudjátok kiolvasni azt a sok mássalhangzót?! Ilyenkor azt válaszolom neki: nehezen, sokszor nehezen. S ez így is van. Nem viccből mondom./
1854-ben építette itt a fiatal Ferenc József császár a nyári rezidenciáját, melynek költségeit Zsófia asszony vállalta magára, ez volt az ő nászajándéka a fiatal párnak. A háttérben egy kis nosztalgia is lapult, Zsófiának ugyanis itt teljesült az álma. Annakidején orvosai tanácsára itt kezeltette magát férjével együtt hat évi gyermektelen házasság után, s a Bad ischli kezelés meghozta az eredményt: megszületett Ferenc József és még utána három fiú. A „sóhercegek“,- így nevezték mosolyogva a fiúkat, Ferenc Józsefet /1830/, Ferdinánd Maximiliant /1832/, valamint Károly Lajost /1833/. Lajos Viktor később született /1842 /, Mária Anna, az egyetlen lány pedig csak öt évet élt./
A kastély hatalmas parkjában sétányokat, pavillonokat, kilátókat építettek olyan helyekre, ahonnan a legszebb kilátás nyilik a Dachstein hófödte csúcsaira. Bár sokfelé volt a császárnak vadászkastélya, ahol hosszabb-rövidebb időt töltött, Bad Ischlt kedvelte legjobban. Igy az előtte viszonylag jelentéktelen helység a monarchia nyári központjává fejlődött ki.
(Folytatás a Hozzászólásokban)
Hozzászólások