Lia küldte: Jön a tavasz!!!
Viktor küldte az alábbi két képsort:
A HOLT TENGER FELHŐS ÉGGEL
Még a Holt Tenger környékén sem süt állandóan a nap, vannak borús napok is, de a tenger a vízben tükröződő sötét felhőkkel borított éggel is szép!
https://www.flickr.com/photos/vikig/albums/72157707079302374
NAPSÜTÉS A HOLT TENGEREN
https://www.flickr.com/photos/vikig/albums/72157705557288201
Lia küldte az alábbi anyagot:
1. Legközelebb, ha kézmosás közben úgy tűnik, túl hideg a víz, gondolj a következőkre :
Angliában 1500 körül a legtöbb esküvőt júniusban kötötték, mivel a hagyomány szerint az évi fürdést májusban végezték el és júniusban még elég jó szagúak voltak. Az esetleges kellemetlen szagok elfedéséért a menyasszonyok nagy csokor illatos virágot tartottak kezükben. Ez lett a későbbi menyasszonyi csokor.
2. A fürdő egy nagy, forró vízzel teli kádból állt. A tiszta vízben való mosdás a ház urát illette meg. Utána a fiai és a ház többi férfitagjai fürödtek, majd a nők, végül a gyerekek, utolsónak maradva a csecsemők. Időközben a víz olyan piszkos lett, hogy el is lehetett tűnni benne. Innen ered a mondás is: “Don’t throw the baby out with the bath” – Ne dobd ki a fürdővízzel a gyereket is!
3. A házaknak magas, nádból készült teteje volt, alatta nem volt kideszkázva. A meleg háztetőn sütkéreztek az állatok, macskák, kutyák, patkányok, bogarak. Esős időben piszkos és nedves lévén, az állatok gyakran lepotyogtak a tetőről. Innen a mondás is: “It’s raining cats and dogs” – Macskák és kutyák potyognak az égből! Mivel a szobák felett csak a háztető volt, különösen a hálószobában kellett kitalálni valamit, hogy az ágy ne teljen meg bogarakkal és más szeméttel. Így jelent meg a baldachinos ágy rudakon kifeszített lepedő az ágy felett.
4. A gazdag házak padlója kőlapokból volt kirakva. Esős időben, télen síkossá vált, ezért szalmával (thresh) hintették le, hogy járni tudjanak a házban és melegebb legyen. Idővel annyi szalma gyűlt össze, hogy ajtónyitáskor egyszerűen kicsúszott az ajtón. Ekkor kitalálták, hogy egy fadarabot tettek az ajtó elé. Így jelent meg a küszöb (angolul threshold)
5. Disznóhúshoz ritkán jutottak, ilyenkor nagyon különlegesnek érezték magukat. Ha ekkor vendégük is volt, tüntetően lelógatták a sonkát a gerendáról.
Tehetősnek számított az a férfi,aki “could bring home the bacon” (“sonkát tudott hazahozni”). Keveset vágtak a sonkából, szétosztották a vendégek között, és elégedetten “chewed the fat” rágcsálták a zsíros darabokat az asztalnál.
6. A kenyérosztásnak is megvolt a sajátos szabálya: A dolgozók kapták a kenyér égett alját, a család a kenyér belét, és a vendégek, megtiszteltetésképpen, a kenyér felső kérgét (“upper crust”).
7. Ólomkupákból itták whiskyvel a sört és ez a kevert ital napokig leverte lábáról fogyasztóját. Úgy feküdtek az útszélen, mintha kómában lettek volna.
Rendszerint kinyújtóztatták a részeget a konyhaasztalon 2 -3 napig, a körülötte egybegyűlt család evett ivott és várta, hogy felébred-e ….
Így vált szokássá a virrasztás (“to wake up” – felébredni)!
8. Mivel a temetők beteltek, kiásták a koporsókat, és a csontokat az úgynevezett csontok házába vitték (“bone-house”), így a sírhelyeket újból fel tudták használni.
Amikor ezeket a koporsókat megnyitották, elég sok koporsó falán karcolásokat vettek észre és rájöttek, hogy azokban élve voltak eltemetve az emberek.
Ekkor gondolták ki azt, hogy temetéskor rákötözzenek egy zsinórt a halott kezére, azt kivezetve a koporsón, síron keresztül csengettyűt kötöttek a végére.
Kijelöltek egy személyt, aki egész éjjel a temetőt járta és figyelte az esetleges csengőszót. Így jelent meg az éjjeli őrjárat “graveyard shift” – ami ma az éjszakai műszakot jelöli – és a csengő hangja életet mentett (“saved by the bell”).
9. A középkori Angliában az emberek nem szexelhettek, csak a király jóváhagyásával, (kivétel a királyi család). Mikor egy család gyereket akart, a királyhoz kellett fordulniuk kérelemért, aki küldött nekik egy táblát, amit az ajtóra kellett kitűzniük, amikor házas életet éltek. A táblán ez állt: Fornication Under Consent of the King. ( F. U. C. K. ), azaz paráználkodás a király engedélyével. Innen ered a mai “fuck” angol szó.
10. Hihetetlen, de az, amire a 21. században egy egész ipar épült, azt régen sokkal egyszerűbben oldották meg: igaz, így szabadítva el betegségeket, járványokat. A középkorban ugyanis nemes egyszerűséggel az éjjeli tálba “végzett” dolgokat kiöntötték az ablakon, egyenesen az utcára.
A másik megoldás is valami hasonló volt: a várakba úgynevezett gardróbot építettek, vagyis egy olyan terasz-szerűséget, amely zárt volt, és amely kívülről a fal síkjából kiemelkedett. Az alján egy lyuk volt, ezen keresztül pottyant ki a bent ülő salakanyaga.
Az angol WC-t csak a 16. században egy Sir John Harrington találta fel, ám az még évtizedekig nem terjedt el, bár Erzsébet királynő próbálkozott vele, és udvarában építtetett egy illemhelyet – nem nagy sikerrel, nem szerették ugyanis használni az alattvalók.
Az angol, vízöblítéses toalett végül csak a 19. században vált széles körben ismertté és használttá, ám még sokáig nem volt hozzá WC-papír, bármilyen hihetetlennek is tűnik. A tekercses segítség egyrészt egy Gayetty nevű New York-i vállalkozó nevéhez fűződik,aki kitalálta, hogy a papírral könnyen tisztán tarthatják alfelüket az emberek. Ám egy távoli országban már jóval korábban rájöttek erre: Hung Wu kínai császár bizonyíthatóan használt már lepedő nagyságú papírt a 14. században. Mára pedig – mint említettük – egy egész iparág épült a WC köré: illatos, zenélő, önmagától működő toalettek, intelligens illemhelyek egész arzenálja várja a magukon könnyíteni vágyókat.
Kirándulás egy történelmi parkban
(Viktor képes beszámolója)
A Földközi Tenger partján Jaffa és Cesarea között már Kr.e. 500 ban is volt egy település, kikötővel, amely sorra perzsa, görög, római uralom alá került, majd Kr.u. 640 ben muzulmánok foglalták el, és Arsuf-nak nevezték. A város fénykora azután kezdődött, hogy 1102-ben Baldwin király kereszteseinek az uralma alá került. Ekkor épült a várost körülvevő védő fal és a fellegvár, a tengerpart mellet lévő legmagasabb ponton. 1265-ben a mamelukok Baibar szultán vezetésével 40 napig ostromolták, majd elfoglalták a várost, lakóit megölték, vagy eladták rabszolgának, az épületeket lerombolták, utánuk csak romok maradtak. A város maradványai az 1994-2002 közt végzett ásatások nyomán kerültek újra a napvilágra és jelenleg az Apollónia Nemzeti Parkban lehet őket megtekinteni.
https://www.flickr.com/photos/vikig/albums/72157706628866495
Az este egy filmet néztem, melyben a főszereplő agyvérzést kapott. Megdöbbentem s rögtön elhatároztam, hogy e témát beteszem a blogba is.
Lia küldte az alábbi anyagot:
Egy nővér szívinfarktussal kapcsolatos tapasztalata:
“Sürgősségi ápolónő vagyok és ez alábbiak a szívinfarktus legjobb leírása, amit valaha is hallottam/olvastam. Kérlek, hogy figyelmesen olvasd el és küldd tovább!
Nők szívinfarktusa
Én mindig is azt tapasztaltam, hogy a nőknél a szívinfarktus tünetei mások, mint a férfiaknál, de ez a legjobb leírása a tüneteknek.
Tudtad, hogy szívinfarktus esetén nőknél nagyon ritkán fordulnak elő olyan drámai tünetek, mint a férfiaknál? Olyan, mint a mellkasban hirtelen jelentkező szúró fájdalom, az erős izzadás, a nyomás a mellkasban, a hirtelen földre esés, ahogy a mozikban láttuk, ezek a férfiak jellemzői.
Az alábbiak a nőkre jellemző tünetek.
“Körülbelül 10:30-kor szívinfarktusom volt minden előzetes tünet nélkül.
Nem volt semmi előzetes trauma, ami jelezte volna, hogy mi következik be.
Kellemes meleg környezetben üldögéltem egy hideg estén, a cicámmal az ölemben, a barátom által küldött érdekes történetet olvasva, és éppen az járt az eszemben, hogy igen, ez az igazi élet, kellemes és meleg, ülni a puha karosszékben a lábaimat puffon pihentetve.
Egy perccel később szörnyű gyomorfájdalmat éreztem, olyat, mint amikor sietve bekapsz egy falat szendvicset és innod kell rá, mert úgy érzed, hogy egy golflabdát nyeltél le és ez nagyon lassan halad lefelé a nyelőcsöveden és ez nagyon kellemetlen. Úgy érzed, hogy nem kellett volna lenyelni olyan gyorsan, tán jobban meg kellett volna rágni, és innod kell rá, hogy lemenjen a falat. Ezeket a tüneteket éltem át, csak ott volt a probléma, hogy nem ettem semmit öt óra óta.
Amikor ez az érzés alábbhagyott, akkor a gerincemen apró nyomó érzés szaladgált végig, felgyorsulva fel-alá, amikor elérte a szegycsontomat.
Ez a furcsa érzés feljött egészen az torkon át és az állkapcsomban kulminált.
AHA most már tudtam, hogy mi történik, mindannyian hallottunk vagy olvastunk róla, hogy az állkapocsban érzett fájdalom a szívinfarktus első tünete. Azt mondtam a macskámnak és magamnak “Édes Istenem azt hiszem, szívinfarktusom van!”
Leengedtem a lábtartót, a macskát kiengedtem az ölemből, próbáltam tenni egy lépést, de elestem. Azt gondoltam magamban, hogyha ez szívinfarktus, akkor nem kellene egy lépést sem tennem a telefonig sem, de ha nem teszem, akkor senki nem fogja tudni, hogy segítségre van szükségem, és lehet, hogy egy perc múlva már nem tudok megmozdulni sem. Így óvatosan felemelkedtem és lassan a szék karfájára támaszkodva átmentem a másik szobába és hívtam a sürgősségi telefonszámot. Mondtam nekik, hogy úgy gondolom, hogy szívinfarktusom, ezt azért gondolom, mert egyre erősödik a nyomó fájdalom a szegycsontom alatt és kisugárzik az állkapcsomba. Nem voltam hisztérikus, sem ijedt csak közöltem a tényeket. Azt mondta a mentős, hogy azonnal küldi a rohamkocsit, és kérdezte, hogy a bejárati ajtó közel van-e hozzám, ha igen, akkor nyissam ki az ajtót, és feküdjek le a földre olyan helyre, ahol a mentősök azonnal meglátnak, ha bejönnek. Én mindezt megtettem, kizártam az ajtót, lefeküdtem a földre, ezután elvesztettem az eszméletemet. Semmire nem emlékszem, hogy a mentősök bejöttek, megvizsgáltak, rátettek a hordágyra, hívták az ügyeletes kardiológiát, bár egy kicsit magamhoz tértem, amikor megérkeztünk a kardiológiára, az ápoló fölém hajolt és kérdezett valamit, valószínűleg azt, hogy vettem-e be valamilyen gyógyszert, de nem voltam képes felfogni a szavak értelmét, nemhogy válaszolni neki. Újra elaludtam, és nem ébredtem fel csak azután, amikor már a kardiológus megoperált (betették a stentet az aortámba).”
“Tudom, hogy úgy tűnik, hogy mindaz, amit elmondtam legkevesebb 20-30 percet vett igénybe, mielőtt a mentőket hívtam, pedig a valóságban ez mindössze talán 4-5 perc volt és a mentőállomás és a kórház csak néhány percre van tőlem, sőt a kardiológust már riasztották, tehát már várt a kórházban, hogy újraindítsa a szívemet, amely időközben leállt, és a stentet (értágító) behelyezze.
“Miért írtam le mindezt ilyen részletességgel? Azért, mert azt szeretném, ha mindenki megismerné azt, amit én első kézből tapasztaltam.
1) Legyél felkészülve, hogy valami nagyon furcsa megy végig a testedben, nem a szokásos, férfiakra jellemző tünetek, de valami megmagyarázhatatlan érzések történnek (ez mindaddig megmagyarázhatatlan volt, amíg a mellkasomba és az állkapcsomba fel nem ment a fájdalom). Állítólag sokkal több nő hal meg az első és egyben utolsó szívinfarktusában, mint férfi, mert a nők nem ismerik fel, hogy szívinfarktusuk van, és gyomorpanaszokra gondolnak, bevesznek valami savlekötő vagy gyomorrontás elleni gyógyszert és lefekszenek aludni, abban a reményben, hogy reggel jobban fogják magukat érezni, csakhogy ez nem történik meg. Kedves barátnőim a ti tüneteitek lehet, hogy nem ugyanazok lesznek, mint az enyémek, tehát én azt javaslom, hogy mindig hívjátok az ügyeletet, ha bármi olyan kellemetlen érzést tapasztaltok, amit azelőtt sohasem éreztetek. Sokkal jobb, hogy esetleg feleslegesen jönnek ki, minthogy késő legyen.
2) Figyeljetek arra, hogy azt mondom, hívjátok a mentőket! És ha van rá lehetőséged, vegyél be egy aszpirint. Az idő nagyon fontos tényező. Soha ne próbálj kocsiba ülni és elvezetni az ügyeletre, mert saját magadra és másokra is veszélyt jelentesz.
Azt se hagyd, hogy pánikba esett férjed vigyen az ügyeletre, mert ahelyett, hogy az útra figyelne, azt nézi, hogy mi van veled.
Ne hívd az orvosodat, mert ő nem tudja, hol laksz, s ha mindez éjjel történik, úgysem éred el, napközben pedig az asszisztense úgyis azt fogja mondani, hogy hívjad a mentőket. Az orvosnak nincsenek a kocsijában azok az életmentő eszközök, amelyekre ilyenkor szükség van. A mentőknél van oxigén, amire neked azonnal szükséged van. Az orvosodat később tájékoztathatják az állapotodról.
3) Ne feltételezd azt, hogy amit érzel, az nem lehet szívinfarktus, hiszen jó a koleszterinszinted. A kutatások bizonyították, hogy a magas koleszterinszint nem okoz szívinfarktust (hacsak nem nagyon magas és magas vérnyomással is társul). A szívinfarktus oka a hosszan tartó stressz és a szervezetben zajló gyulladás, amely a halálos hormonokat úgy felerősíti a szervezetben, hogy a szívnél kulmináljanak.
Fájdalom az állkapocsban ébresztheti fel benned a gyanút!!!
Legyünk óvatosak és felkészültek. Minél többen tudunk a betegségről, annál nagyobb az esélyünk a túlélésre.”
A növények többet éreznek és hallanak, mint gondolnánk!
Nem csak, hogy éreznek, de képesek meghallani például a méhek hangját, ahogy közelednek és édesebb nektárt termelnek a számukra – mutatták ki a tudósok.
A New Scientist által szemlézett vizsgálatok során Hadany és kollégái különböző hangokat – többek közt méhek zúgásáról készült felvételeket – játszottak le az említett növényeknek, melyekről mind az akusztikai kísérlet előtt és után nektármintát vettek a tudósok.
Az ugye köztudott tény, hogy a méhek odavannak a cukorért, és előnyben részesítik az édesebb nektárú virágokat a kevésbé ízletessel szemben.
A minták vizsgálata azt mutatta, hogy a méhzümmögésnek vagy az ahhoz hasonló mesterséges hangoknak kitett virágok nektárjában átlagosan húsz százalékkal emelkedett a cukor szintje, míg azon virágok váladéka esetében, melyek nem kaptak a különleges „hangélményből”, nem volt észlelhető ez a változás.
Pont ezért élnek ezzel a ’csellel’ a virágok és csalják oda magukhoz a méheket az édesebb nektárral és ösztönzik őket arra, hogy minél több időt töltsenek a ’vendégségükben’.
Ezt nyilván az ezzel járó előnyök miatt is teszik, mivel így képesek például megakadályozni, hogy a nektár kárba menjen, vagy azt a káros mikrobák fogyasszák el, vagy ellopják a hangyák.
Persze mindez sok energiába kerül, termelni a nektárt és fenntartani a magas cukorszintet, ezért a leghasznosabb a virág számára az lenne, ha az adott méh kevesebbszer, de egyszerre minél intenzívebben és hosszabb ideig foglalkozna a beporzással.
A ligetszépe lézeres vizsgálata azt mutatta, hogy a virágok felülete vibrálni kezdett, mikor méhzöngést vagy lepkék hangjait játszották le számukra a kísérlet során. A kutatók azt feltételezik, hogy a fülünkhöz hasonlóan a virágok is a különböző, levegőben terjedő hanghullámokat érzékelik. Mikor a tudósok leválasztottak több szirmot is a növényekről, úgy találták, hogy azok kevésbé vibrálnak, vagyis kevésbé érzékelik a hangokat. Ebből kiindulva úgy sejtik, hogy talán a szirmok segíthetnek a hanghullámok felfogásában vagy felerősítésében.
Nem csak a méheket képesek érezni, hanem például a fogyasztóhernyók által kiadott rezgéseket is, melynek hatására méreganyagokat bocsátanak ki a hívatlan látogatók elűzésére. Olyan virágokat is ismerünk, melyek csak akkor kezdik a beporzás során a pollent kiengedni, ha a méhek egy adott frekvencián zümmögnek számukra. Jelen izraeli kutatásra reagálva Monica Gagliano, a Sydney Egyetem munkatársa úgy véli, hogy egyre több bizonyíték lát napvilágot arra vonatkozóan, hogy a növények képesek észlelni környezetük bizonyos hanghatásait, melyeket arra használnak, hogy számukra előnyösebb stratégiákat alakíthassanak ki a túlélésre és az őket körülvevő világgal való szimbiózisra.
Nyisdmeg hírlevél
Hozzászólások