M. Simon Katalin: Haikuk

Istenünk, csak te
látod át e világot,
s benne engem is.
****
Holdfényben a nap
csókjairól álmodik
titkon a virág.
****
A megújulás
vágya bennünk lakozik –
munkálkodjunk hát!
***
Virágszirmokat
kérdeztél, s ők édesen
hazudtak neked.
***
Szerelemidő –
szösszenet a magányhoz
vezető úton.
***
Hallod az imát?
fészkében a fecskepár
hálát ficsereg.
***
Közénk állt a csend –
leheletétől lelkünk
jégvirágot nyílt.
****
Égig érő fa
koronáján csillagok –
álmot sző a csend.
****
Ne bánd a nyarat,
látod, az őszi napfény
gyümölcsérlelő!
***
Kiadó fészek –
ma elszállt a utolsó
fecske a nyárral.
***
Szemednek kékje
e hűvös őszi csendben
nyarat idéző.
***
Kései virágzás –
a természet ábrándja –
csak szemnek való.
***
Tüskés rekettye
ágain napsugarak –
mosolyog az ég.