Álmatlanság

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Seres László: : Átszűrődő fényben

Mondd, szégyen,
vagy hiányérzet,
ahogy átjársz rajtam,
mint a röntgensugár,
míg védekezem.
Kristály-pillantásod metsz,
lehullnak titkaim testemről
tépett ruhaként,
s olyannak látsz,
amilyen vagyok.

Egyre mélyebb
medret vág belém
átszűrődő fényed,
hogy el ne veszítselek.
Csontboltozatom alatt hordlak,
s lelkemig begombollak,
mint rám terülő kabátot
nyárban, s télben is,
hová csak két ember fér…
te meg én.

Látod.
Ilyen egyszerű az élet.
Már nem is érzem többé
hiányod.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ÁLMATLANSÁG

Minden negyedik ember Ausztriában álmatlanságról panaszkodik és minden ötödik altatótablettát szed. Minél idősebb emberekről van szó, annál több a panasz. Egyrésze nem tud elaludni, másrésze túl hamar ébred fel.
Azt előre meg kell mondanunk, hogy teljes álmatlanság nincs. Még az olyan személyek esetében sem, akik azt állítják, hogy nem hunyták le szemüket egész áldott éjjel. Mert a természet ragaszkodik jogaihoz. Rákényszeríti a szervezetet az alvásra, mégha rövid időre is. Az ember egy éhségsztrájkot be tud tartani, képes magától megvonni az ételt, annyira, hogy bele is hal, de nem tudja magától megtagadni az alvást. Egyik pillanatról a másikra lecsukódnak szemei, észre sem veszi.
Az alvás megvonása a legaljasabb kinzóeszköz, nyomokat nem hagy a testen, a fogoly akaratát és személyiségét szétroncsolja, mindent elmond, amit hallani akarnak tőle, még azt is, ami nem igaz.
Egy kisérleti csoport tagjait 200 órán át tartottak mesterségesen ébrenléti állapotban.Testi károk még nem léptek fel, de rettentő izgatottak lettek, ingerlékenyek és képteleneknek bizonyultak egészen egyszerű fejszámolási műveleteket elvégezni.
Az alvási zavarok nem ártatlan dolgok, távolról sem szabad félvállról venni, vagy elviccelni őket, mert aki huzamosabb ideig nem alszik rendesen, elöbb-utóbb megbetegszik, elsőként az idegrendszere sínyli meg.
Milyen tényezők okozzák az alvási zavarokat? A szakértők véleménye az, hogy nem kell miatta rögtön orvoshoz szaladni, inkább elemezze önmagában az érintett személy, hogy a következő zavaró tényezők közül nem áll-e fenn valamelyik az ő esetében is? Ha igen, próbálja azt kiküszöbölni, hátha meg is oldja így ő maga a problémát.
Gyakran előfordul, hogy az ember csak azért forgolódik nyugtalanul az ágyban, mert attól fél, hogy nem tud elaludni. De lehet hogy konkrét kiváltó oka van.

Az alvási zavarokat kiválthatják külső és belső tényezők.
Külső zavaró hatások: túl világos, vagy túl zajos hálószoba, túl alacsony, vagy túl magas hőmérséklet /ideális a 18 fok!/ nem megfelelő ágynemű, túl puha, vagy túl kemény matrac, nedvességet át nem eresztő takaró, amely nem szívja fel a test által kigőzölt verejtéket, ami az ágyban dunsztállapot képződéséhez vezet. Vagy zavaró egy olyan partner jelenléte, akinek mozgás-és légzésritmusa a miénktől eltérő, különösen ha ráadásul horkol is.
Belső zavaró hatások: depresszió, nagyfokú szellemi kimerültség, izgalmak (családi, vagy munkahelyi problémák, elalvás előtt átélt stressz, ágyban olvasott izgalmas könyv, vagy tévéfilm), idegrendszeren keresztül ható gyógyszerek, délután 4 óra után fogyasztott izgatószerek (kávé, tea, Cola, csokoládé), túlterhelt gyomor, vagy üres gyomor, vagy a délután és este folyamán elfogyasztott túl sok folyadék, délutáni alvás, betegségek, lázas állapot, fájdalmak, ha sokáig szedtünk altatót s hirtelen abbahagyjuk, az pár napig, vagy hétig megzavarja álmunkat. A túl sok alkohol a hiedelemmel ellentétben, szintén rossz alvást eredményez. Az igaz, hogy hamarabb elalszik az ember, de alvása nem lesz pihentető, mert az alkohol megzavarja az alvás legfontosabb szakaszát, az u.n. REM fázist, mely alatt agyunk a nap során felgyült problémákat dolgozza fel.

Végül egy utolsó tényező, amely nagyon sok embert érint. Ez az éjszakai műszak. Az igaz, hogy a szervezetnek az a bizonyos belső órája mondhatni midenkinél másként jár, de egy biztos: a különböző testmüködések nappalra teljesítményre, éjjelre erőgyűjtésre vannak beállítódva. A normális életritmust erősen megzavarták az éjjel-nappal müködő gépek.
Az éjszakai műszak nemcsak fárasztóbb, mint a nappali, de veszélyeket is rejt magában. Hajnalban 3 és 4 óra között mikor a testhőmérséklet a legalacsonyabb, akkor történik a legtöbb munkabaleset. Az amerikai tiltakozó plakátokon „temetőműszak“-nak nevezik az éjszakai műszakot.

Ha ébredés után negyedóra, vagy félóra hosszat még kótyagosak vagyunk, nem jelenti, azt, hogy nem aludtuk ki magunkat. Ekkor állítja át szervezetünk az anyagcsere folyamatokat az ébrenléti állapotra.
Minden élőlénynek szüksége van a pihenésre. A napi alvás-ébrenlét ritmus egy megváltoztathatatlan természeti törvényszerűség. Alkalmazkodni kell hozzá s akkor minden rendben van.